Az Anyanyelv-pedagógia aktuális, 2013/4. számának cikkei a modern kor új kihívásait helyezik a középpontba. Bár a témák különbözőek, érdekes módon szinte mindegyik írás megemlíti a digitalizációt és az internetet. Tény, hogy a mai diákok egyre inkább vizualitásra és a virtuális valóságra épülő világában nincs egyszerű dolga a magyartanároknak. A honlapon legújabban megjelent írások nagy része ebben próbál segítséget nyújtani.
Tanulni tanítani
Antalné Szabó Ágnes A tanulásalapú anyanyelvi nevelés című tanulmánya arra hívja fel a figyelmet, hogy a növekvő információtömeg miatt nagyon fontos szerepet kap a tanulási képesség fejlesztése. A diákoknak meg kell tanulniuk befogadni és értelmezni az őket érő ingereket. Az internet elterjedése óta már nem az információ megszerzése jelenti az igazi kihívást, hanem annak feldolgozása és ésszerű használata. A pedagógusoknak ehhez a megváltozott célrendszerhez alkalmazkodva új oktatási stratégiákra van szükségük. A tanulmány számos példát megemlít arról, hogyan lehet (és kell) a tanulási képességet fejleszteni az anyanyelvi órán. Ezek közül legfontosabbak a szövegértést és szövegalkotást segítő gyakorlatok és az anyanyelvtanulást támogató eszközök használatának elsajátítása.
A másik tanulmány egy általános iskolások körében végzett vizsgálatot ír le. A szerző, Szántó Anna első osztályosok hallás utáni szövegértését vizsgálta meg, ennek riasztó eredményeit ismerteti. A kísérlet során kiderült, hogy a gyerekek nagy részének van valamilyen, kisebb-nagyobb mértékű szövegértési problémája. Ez jól mutatja, hogy az előző cikkben taglalt kompetenciafejlesztő tevékenységekre nagyon is szükség van.
Alkalmazott írni-olvasni tudás
Hasonló készséghiányról számol be Juhász Kitti A funkcionális írásbeliség vizsgálata érettségire készülő diákok körében című műhelytanulmánya is. Kísérlete a funkcionális analfabetizmus jelenségét vizsgálja, melynek fő okaként az elektronikus vizualitás elterjedését nevezi meg a szerző. A felmérés során végzős diákoknak kellett kitölteni egy csekket, egy ajánlott levél feladásához szükséges szelvényt, végül pedig megírni egy hivatalos levelet. Az egyszerűnek tűnő feladatokat csak 50-60%-ban sikerült megoldani a diákoknak, ami mindenképpen elgondolkodtató eredmény.
A műhely rovat másik írásában Sváb Ágnestől kapunk hasznos tanácsokat az online alkalmazások anyanyelvi órán való használatáról. A cikk több konkrét, interneten elérhető alkalmazást is megemlít, melyekkel színesíthetők a magyarórák, és növelhető a motiváció, hiszen ezek az eszközök igazán közel állnak a diákok világához. Érdemes tehát a pedagógusoknak is megismerkedni velük.
Az Anyanyelv-pedagógia további rovataiban szó esik még – többek között – a magyarországi és határon túli nyelvművelésről, a beszédkutatásról és a XIII. Országos Neveléstudományi Konferenciáról is. Minden kollégának és érdeklődőnek ajánlom böngészésre.
Dömötör Andrea
