„Minden sikeres férfi mögött áll egy erős nő” – tartja a mondás. Ha a nyelvművelők között keresnénk sikeres férfiakat, valószínűleg elsők között jutna eszünkbe Kazinczy Ferenc, a magyar irodalmi nyelv atyja. Nőnap alkalmából azonban nem őt, hanem a mögötte álló erős nőt, rajongásig szeretett feleségét mutatjuk be. Hogy lett gróf Török Zsófiából Kazinczyné, és miért lehet ő az író-feleségek példaképe?
December a karácsony hónapja, ekkor gyúlnak ki az ünnepi fények, és telnek meg az utcák fenyőárusokkal, kézműves vásárokkal. De vajon meddig nyúlik vissza a karácsonyi ünneplés eredete? Hogyan töltik az év utolsó napjait a világ különböző pontjain?
Lassan már hagyomány, hogy az anyanyelvápoló közösség november 13-án a Pesti Vigadó dísztermében ünnepli a magyar nyelv napját. A nyelvművelő munkát elismerő díjak és kitüntetések átadása mellett idén is színes kulturális program tette emlékezetessé az Anyanyelvápolók Szövetsége gálaműsorát. Tovább…
A nyelvészeket – és általában a bölcsészettudományokkal foglalkozókat – sokan szeretik matematikai-informatikai analfabétákként elképzelni, holott a (leendő) nyelvészek valójában a könyvek és szótárak bújása helyett egyre inkább programozni tanulnak. A nyelvtechnológia, vagy magyarosabban: számítógépes nyelvészet térhódítása bizonyítja, hogy a nyelvészet és az informatika nem is áll annyira távol egymástól, mint hinnénk.
100 könnyed ismeretterjesztő cikk az alcíme a Tinta Könyvkiadó tavaly megjelent kötetének, és a címadó nem hazudik. Horváth Péter Iván cikkei valóban nemcsak a nyelvészeknek szólnak, hanem mindennapi nyelvi jelenségekről, érdekességekről, nyelvtani és nyelvhelyességi kérdésekről írnak közérthető és olvasmányos formában.
A nyelvi humor és a Nyugat volt a Múzeumok Éjszakája témája a széphalmi Magyar Nyelv Múzeumában. A látogatók igazi század eleji kávéházi hangulatba csöppenhettek bele, korhű kaszinóban próbálhatták ki szerencséjüket, és hallhatták Karinthy hangját is. Persze a hagyományos programok, a nyelvi játékok, a koncert és a tűzugrás sem maradhatott el. Tovább…
Keresztnevük eredetét és jelentését a legtöbben ismerik, ám a családnevek esetében sokszor nem is gondolnánk, hogy azok jelentenek valamit. Honnan kaphatta a nevét, aki nem Nagy vagy Kovács? Cikkünkben erről tudhatnak meg néhány érdekességet.
1915. november 24-én született Lőrincze Lajos nyelvész, nyelvművelő, akit a legtöbben a 40 éven át folyamatosan működő Édes Anyanyelvünk című rádióműsorból ismernek. Nevéhez kötődik a mai anyanyelvi mozgalmakat is megalapozó emberközpontú nyelvművelés. Azt viszont kevesebben tudják róla, hogy ő nyerte meg az első magyar szépkiejtési versenyt, vagy hogy kutatásai során a Kárpát-medence szinte minden magyarlakta vidékét bejárta.
Tovább…
Idén ötödik alkalommal ünnepeltük november 13-án a magyar nyelv napját. Az Anyanyelvápolók Szövetsége hagyományosan emléküléssel és gálaműsorral tette tartalmassá a napot – ezúttal a 100 éve született Lőrincze Lajos emlékének jegyében. Tovább…
„Ez a lehetőség arra, hogy egy ilyen győzelem tetejére divat napszemüveg! Ne le a nyári fogás felkészületlen!” Ilyen és hasonló magyarságú – vagy inkább magyartalanságú – hirdetésekkel nap mint nap találkozhatunk az interneten. Tudjuk, nem ember írta, hanem egy automatikus fordító. Az viszont már kevésbé ismert, hogy a gépi fordítás immár 60 éves múltra tekint vissza. Ezek után persze felmerülhet a kérdés: és még mindig csak ennyire képes?
Kívülről nézve gyerekkönyv, kicsit közelebbről idegen szavak szótára vagy verseskötet – az viszont biztos, hogy mindegyiknek egy kissé rendhagyó. A szerző Laik Eszter gyerekeknek és játékos kedvű felnőtteknek ajánlja új könyvét, amelyben 100 gyakori idegen szó verses magyarázatát olvashatjuk. A kötet a Móra Könyvkiadó gondozásában jelent meg.
Múlt héten három napig sárospataki gyerekeket látott vendégül az Anyanyelvápolók Szövetsége. A csoport a tábor keretében több oldaláról is megismerhette a fővárost. A kulturális programok mellett nagy séták és sok játék is helyet kapott. Tovább…
Hamarosan megjelenik az új helyesírási szabályzat, ám valójában nagyon keveset tudunk róla. Szerkesztőségünk megpróbált első kézből tájékozódni a témában. Dr. Prószéky Gáborral, az MTA Magyar Nyelvi Osztályközi Állandó Bizottságának elnökével beszélgettünk az új helyesírási szabályzat elveiről és céljairól.
