Category

Kultúra és nyelv

Karácsony ünnepe szerte a világban

Kultúra és nyelv

December a karácsony hónapja, ekkor gyúlnak ki az ünnepi fények, és telnek meg az utcák fenyőárusokkal, kézműves vásárokkal. De vajon meddig nyúlik vissza a karácsonyi ünneplés eredete? Hogyan töltik az év utolsó napjait a világ különböző pontjain?

Tovább…

Ma van a magyar kultúra napja

Kultúra és nyelv

1823-ban Kölcsey Ferenc január 22-én fejezte be a Himnusz írását, ezért 1989 óta ezen a napon ünnepeljük a magyar kultúra napját. Ebből az alkalomból országszerte és a határon túl is tartanak rendezvényeket, most pedig mi is felidézzük két évvel ezelőttről azt a videónkat, amiben arra kerestük az utca emberétől a választ, hogy mit jelent nekik a magyar kultúra.

Tovább…

És a betűkből könyv lett…

Kultúra és nyelv

Előzőleg már olvashattak arról, hogyan alakult ki az írás, és az idők folyamán milyen anyagokat használtak a feljegyzések, történetek, irodalmi művek rögzítésére. A folytatásban még több kérdésre kapunk választ: mikor, hogyan, kik és miért írták ezeket a könyveket és hogyan nézhettek ki. Elsőként lépjünk hát vissza az úgynevezett „történelem előtti” időkre. Tovább…

Luca napi népszokások, hiedelmek, babonák

Szent Lucának híres napja, a napot rövidre szabja

Kultúra és nyelv

Kevés olyan napja van az évnek, amelyhez annyi hiedelem és szokás fűződne, mint a decemberi 13-i Luca napjához. Szent Luca, a december 4-én ünnepelt Szent Borbálához hasonlóan keresztény hitéért halt vértanúhalált, de míg Borbáláról tudjuk, hogy Kis-Ázsiában élt, és hogy hogyan halt meg, addig Lucát az egyház nem tartja valós történeti személynek. Legendája szerint a szembetegségben szenvedők, bűnbánó utcanők és varrónők védőszentje – talán azért, mivel a fényt szimbolizálja (eredeti és átvitt értelemben is), neve ugyanis a latin lux, azaz fény szóból ered.

Tovább…

És lőn a könyv… – a könyvek kialakulása az ókortól

Kultúra és nyelv

Mindennek megvan a maga története, ugyanígy minden könyvnek és szövegnek is. Elgondolkodtak-e már azon, vajon honnan is származnak a könyvek, mióta olvashatjuk őket, és vajon mindig ugyanolyanok voltak-e? Vajon miért jöttek létre, kik találták fel, kik írták, kik olvasták őket? Most összefoglaljuk, amit a könyvek kialakulása magában rejt.

Tovább…

Szent Mártontól Szent Andrásig – novemberi népszokások, hiedelmek

Kultúra és nyelv

Ha Mártonkor a lúd jégen áll, karácsonykor sárban jár – tartja a népi mondás. Eleinknek minden élethelyzetre megvolt a maguk, sokszor hiedelembe burkolt, de mindig megfigyelésen, vagy esetleg vallási alapokon nyugvó magyarázata, jóslata. Mindszentekről és halottak napjáról már szóltunk tavaly, és a november végén kezdődő adventi időszakról is. Most a kettő közötti, novemberi népszokások, hiedelmek cikkünk témája. Tovább…

Miért jó magyarnak lenni? – a Mi, magyarok kiállításról

Kultúra és nyelv

Hogyan lehet ma a magyarságról beszélni? Mi az, amire büszkék lehetünk magyarként? A Mi, magyarok kiállítás azt mutatja meg, hogy mi jelenti, jelentheti számunkra, magyarok számára mai életünkben a gyöngyöt, a szívet vagy a lángot, Kosztolányi Dezső tíz legszebb magyar szavával kalauzolva végig bennünket mindazokon a kincseken, amik büszkévé tehetnek magyarságunkra.

Tovább…

Széphalmi irodalmi herbárium

Irodalmi herbárium Széphalomban: múzeummá vált a Kazinczy Emlékkert

Kultúra és nyelv

Múzeummá lett a park, amely körülveszi A Magyar Nyelv Múzeumát. A „Széphalmi irodalmi herbárium” című tárlat a szépirodalom és természet kapcsolatára épít, A Magyar Nyelv Múzeumának otthont adó Kazinczy Emlékkertben 2 hektárnyi terület válik ezáltal kiállítótérré. A rendhagyó kiállítás Nyiri Péter, Nagy Zoltán és Varga Lukács munkája. Tovább…

Látogatása során cookie-kat használunk, amelyek segítenek testreszabott tartalmat megjeleníteni, személyes információkat azonban nem tárolnak. Az oldal használatával elfogadja a cookie-k használatát. Részletek...