Az Új Köznevelés aktuális, szeptemberi száma kiemelten foglalkozik a magyar nyelvvel és a szép beszéddel. A lap több mint húsz oldalon keresztül ír a nyelvről és kérdez meg olyan szakembereket, akik a saját területükön példaértékű teljesítményt nyújtottak az utóbbi években, vagy épp laikusokat – a nyelv használóit.
„Lapunk e számában kiemelt témaként jelenik meg a magyar nyelv. Anyanyelvünk, mely nehéz, kivételekkel és rendhagyó formákkal teli, hol dallamos, hol pedig kemény. Változatossága, sokszínűsége és kifejező ereje utolérhetetlen. A mindennapokban észrevétlenül természetes. Sokan ápolják, őrzik hagyományait, fejlesztik.”
A gyermekkor szerepe a nyelvhasználat tükrében
„Egy nemzetnek, így a magyar nemzetnek is az azonosságtudatához elsősorban az kell, hogy legyen anyanyelve. Az anyanyelvünk meghatározza a kultúránkat, a kultúránk pedig meghatározza a jelenünket és a jövőnket.” – vallja dr. Hámori József neurobiológus, aki a Százak Tanácsának ülésén a magyar nyelv védelmének ügyében szólalt fel. A vele készült interjúból kiderül, hogy milyen kapcsolatban áll a képi gondolkodás és a magyar nyelv, vagy hogy mi köze a magyar nyelvnek a fizikai kutatások és felfedezések sikerességéhez. Elmondása szerint a kreativitás és a gondolkodásmód nagy mértékben összefügg azzal, hogy milyen meséket olvasunk, vagy hogy középiskolában verseket tanulunk, valamint azzal, hogy milyen példákat látunk magunk, milyen oktatókkal találkozunk.
Wacha Imre egyetemi docenssel is olvasható interjú a szeptemberi lapszámban, aki szintén az óvodás- és gyermekkor fontosságát emeli ki a nyelvhasználat elsajátításának szempontjából – hiszen ekkor fejlődik a szókincs, a kifejezéskészlet és a stílus is.
Emellett a riport kitér a Kazinczy-versenyek szerepére, az okos beszédre, valamint a hadarásra és a káromkodás okaira is. Wacha Imre szerint „ha a közélet szereplői kerülnék a nyelvi és gondolkodásbeli pongyolaságot, durvaságot, a gyűlöletbeszédet, talán változtatni lehetne a fiatalok beszédstílusán is.”
Hogyan tanítsunk nyelvtant?
„Nagyobb hangsúlyt kapott a kiejtés, a beszédtechnika, az olvasás, a kommunikáció és a hallásértés fejlesztése.” – nyilatkozik Raátz Judit az új Nemzeti alaptantervről. A vele készült interjúban beszél a nyelvtanórák fontosságáról és arról, hogyan volna célszerű oktatni azt. Szintén ebben a témakörben nyilatkozott a lapnak dr. Asztalos Éva és Szentesné Péter
Orsolya magyar nyelv és irodalom tanárok, akik arról is beszéltek, hogy hogyan lehet tudatosítani a gyerekekben az anyanyelv fontosságát.
Balázs Géza írásában a Beszélni nehéz!-mozgalom, a helyesírási, szépkiejtési versenyek és az anyanyelvi szervezetek fontosságáról szól, valamint arról, hogy mit is jelent az anyanyelvápolás hazánkban.
„A szép beszéd, a hatásos és jól felépített gondolatok szóbeli megosztása olyan tanulható készség, mely minden fiatalnak előnyére válhat.” – vallja dr. Németh Zoltán üzletember, aki létrehozta a PestBeszéd Retorika Klubot azzal a céllal, hogy az emberek megtanuljanak előadni és átadni gondolataikat a hallgatóságnak.
A rovat zárásaképp Aczél Petrától olvashatunk arról, mit jelentett régen és mit jelent ma a szó és a jó beszéd, valamint Tomasevics Zorka szinkronszínésznő ír az artikulációról, a hangerőről és a hiteles beszédről.
Az Új Köznevelés aktuális száma érdekes írásokkal, interjúkkal van tele, a magyar nyelv szinte minden oldaláról szó esik, így érdemes elolvasnia mindenkinek a cikkeket.
A szeptemberi lapszám ide kattintva érhető el.
Muszka Ágnes
