2025. október 17-én vette kezdetét az 53. „Édes anyanyelvünk” országos Kárpát-medencei verseny, melynek idén is Sátoraljaújhely adott otthont. A megnyitóra a verseny első napján, október 17-én került sor a Latabár Színházban. A jelenlévőket Szamosvölgyi Péter, Sátoraljaújhely város polgármestere köszöntötte. Ünnepi beszédet mondott prof. dr. Horváth Zita, a Miskolci Egyetem rektora, beszédét teljes terjedelmében közzétesszük.
Tisztelt Vendégeink, Kedves Versenyzők, Felkészítő Tanárok, Hölgyeim és Uraim!
Szeretettel és tisztelettel köszöntöm Önöket az 53. „Édes anyanyelvünk” nyelvhasználati verseny ünnepélyes megnyitóján, itt, a magyar nyelv ápolásának és szeretetének egyik legjelentősebb városában, Sátoraljaújhelyen.
Ez a város nemcsak földrajzi helyszíne a versenynek, hanem lelki otthona is – hiszen itt élt és alkotott a magyar nyelvújítás legnagyobb alakja, Kazinczy Ferenc. Az ő öröksége ma is élő: minden gondolatban, minden szépen formált mondatban, minden diákban, aki bátran kiáll és megmutatja, hogyan lehet a magyar nyelvet tudatosan, igényesen, szépen használni. Az irodalmi nyelv kanonizációja is innen indult.
A „szép magyar beszéd” nemcsak verseny, hanem kultúránk egyik legfontosabb tartóoszlopa. Kazinczy szellemi hagyatéka ma is azt üzeni nekünk: nyelvünk sorsa a kezünkben van, és minden új nemzedék felelőssége, hogy megőrizze, gazdagítsa, tovább vigye.
Ez a verseny tehát sokkal több, mint iskolai megmérettetés. Ünnep. Találkozás. Együttgondolkodás. Közös főhajtás mindaz előtt, amit „édes anyanyelvünk” jelent számunkra – és mindaz előtt, amit Kazinczy Ferenc öröksége jelent a magyar kultúra számára.
Idegen nyelveket beszélni fontos, de idegen nyelven csak érteni tudunk, érezni nem. Anyanyelvünkön szól hozzánk édesanyánk, belső hangunk is az anyanyelvünkön szól hozzánk, és ha lehunyjuk végleg a szemünket, anyanyelvünkön mondunk egy utolsó fohászt.
Külön köszönet illeti a felkészítő tanárokat, akik tudásukkal, odaadásukkal és példájukkal segítik a diákokat abban, hogy anyanyelvünk igazi értékeit felismerjék és továbbadják.
Kedves Kollégák, addig, amíg az Önök munkájának eredményeként meg tudjuk tölteni ezt a gyönyörű színházat, én nem aggódom.
A mesterséges intelligencia terjedésének idején egészen nyugodtan hagyatkozhatunk a természetes intelligenciánkra: addig él ez a nemzet, amíg lesznek emberek, fiatalok a Kárpát-medencében, akik beszéljük ezt az egyedi, a külföldiek számára nehéznek tartott gyönyörű nyelvünket. Addig, amíg értjük Petőfi Sándort és József Attilát, amíg mindannyian egyetértünk Radnóti Miklóssal, némileg parafrazálva őt, hogy nekünk nem térkép e táj.
Magyarságunk legegyértelműbb megélése anyanyelvünk mindennapi használata, ápolása, megőrzése a jövő generációja számára.
Zárásként engedjék meg, hogy felidézzem Kazinczy Ferenc gondolatát, amely ma is útmutatás lehet mindannyiunk számára:
„Tisztán, helyesen, szabatosan – ez légyen a nyelv.”
Ez az egyszerű, mégis mély értelmű mondat legyen vezérlő elvünk itt, az „Édes anyanyelvünk” versenyen is. Mert minden szépen kimondott szóval, minden gondosan megformált mondattal közelebb kerülünk ahhoz, amit Kazinczy egy életen át szolgált: a magyar nyelv nemesítéséhez, megőrzéséhez és megújításához.
Kívánok minden versenyzőnek sok sikert, izgalmas feladatokat, örömteli találkozásokat és felejthetetlen élményeket!
Köszönöm, hogy itt vannak – és hogy együtt lehetünk az „édes anyanyelvünk” szolgálatában.
A díszünnepségen és a versenyen készült képek itt tekinthetők meg.
A Zemplén Televízió felvétele a díszünnepségről itt érhető el.
