Karinthy Frigyesnek két nagyszabású és manifeszt háborúellenes műve született, a Krisztus és Barabás – Háború és béke (1918), és az Így láttátok ti (1917), a háborús irodalom paródiája. A széphalmi Kazinczy-kertben zajló csatát mégsem ellenezné: az ortológus és neológus csapatok tagjai a számháború szabályai szerint játszanak. Bujkálnak az angolkert fái, bokrai között, miközben próbálnak lelesni minél több négybetűs nyelvújítás-korabeli szót az ellenség fejen viselt szavaiból.
„Halandzsázik” – mondjuk szülőként gyermekünkre. Az értelmetlenségek kimondása valamiért már kora gyermekkortól örömöt okoz. Az „Éni-péni Jupi néni, effer-geffer Gumi néni” betanult sorai vagy a gyerekek maguk által kreált, helyzet szülte mondatai a felszabadultság érzését keltik. Némelyik annyira kedves, hogy családi szállóigévé válik. Karinthy kedves szójátéka, a halandzsa vagy a nyelvi humor más fajtái – közmondás-keveredés, jelentéstévesztés, szóalak-elferdítés, stb. – akaratlanul is belekerülnek a gyermekek mondandójába. Sok család őriz ilyen történetet. A térség lakosságának bevonásával ezeket gyűjtjük egybe és mutatjuk meg a közönségnek gyerekdivat-bemutatóval egybekötve. A színpadi programot (kézműves) játszóház kíséri.
Korabeli öltözékben hagyományos kaszinójátékokon (rulett, kártya, sakk) játszhatnak vendégeink nyelvi játékokat.
Rendhagyó tárlatvezetés A Magyar Nyelv Múzeuma új időszaki tárlatában Sátoraljaújhely alpolgármesterének és feleségének vezetésével, akik köztudottan a könyvek szerelmesei, Karinthy-rajongók, és nemcsak élvezik, hanem alkalmazzák is a humor minden fajtáját.
A zenekar névadásával a nyelvi humor fajtájával élt. Hangulatos, mai zenéjével és dalszövegeivel a minőséget képviseli a hazai könnyűzenei piacon.
A nyelvmúzeum legkedveltebb állandó tárlatában (NYELVLESEN. Kalandozások a nyelv körül) a hétköznapokon is játékos logikai és nyelvi feladatok megfejtésével jut előre a látogató. A Múzeumok éjszakáján ezeket új kihívásokra cseréljük, és korabeli ruhába öltözött szereplőktől kapják a kalandra vágyók a fejtörőket. A feladatok többsége vicces helyzeteket teremt.
A széphalmi Kazinczy Emlékkertben, ahol a dús, buja kertet áthatja a genius loci ereje, keresik a látogatók a hely szellemét. Az utat nyelvi játékok mutatják. A próba utolsó állomásán a látogatók egy szellemfigurát találnak. Tárgyiasult, humorral felruházott formája ez a genius locinak. Hiszen az hely szelleme, az ihlet vitte őket állomásról állomásra, a magyar nyelv sokszínűségének fokozatos, tudat alatti felfedezéséig. (A játék része a helyi legenda megismerése: a Kazinczy-birtokot azért kerülik messze a fatolvajok, mert félnek a mester szellemétől, amely éjszaka a kertben bolyong.)
A Magyar Nyelv Múzeuma falait egész este nyelvi játékok borítják, papírra írva, így a látogatók önállóan vagy vidám csapatokban fejthetik azokat. A Karinthy-kiállítás „filmszínházában” néhány másodperces, humoros filmrészletekből – beszélő és némafilmekből – készült összeállítást is vetítünk.