![](https://anyanyelvapolo.hu/wp-content/uploads/retro-kiemelt1.png)
![](https://anyanyelvapolo.hu/wp-content/uploads/2014-retrotabla-03.jpg)
![](https://anyanyelvapolo.hu/wp-content/uploads/2014-retrotabla-02.jpg)
Kacsatánc, lyukas kétfilléres, államosítás, termelőszövetkezet, kacsintós pénztárca… Néhány szó, amelyet a mai kor fiataljai általában már csak hallomásból ismernek, ám a jelentésükkel nem feltétlenül vannak tisztában. A Tinta Könyvkiadó Retró szótára alapján összegyűjtöttünk 10 olyan szót, amelyek mára már kivesztek a nyelvhasználatból, ám a régebbi korok gyakran ismétlődő kifejezései voltak.
piros útlevél
1972. január 1-jén vezették be. A piros útlevél a baráti, szocialista országokba szólt, a kék útlevéllel ellentétben (turistaútlevél, amivel Nyugat-Európába lehetett utazni) valódi útlevélként, korlátozás és külön kiutazási engedély nélkül lehetett használni. 1984-ig, az egységes útlevél bevezetéséig létezett.
szabad szombat
A környező országok közül az első volt Magyarország, ahol bevezették 1969-ben a szabad szombat intézményét. Így különösen látványos változások jelentkeztek a munkaidőalap területén. A szabad szombat, az ötnapos munkahét, majd a munkaidő további csökkenése igen erőteljesen átalakította az életformát. A szabad szombat (ellentétben a nyugati országokkal) az iskolában is elterjedt.
búgócsiga
A hatvanas évek népszerű játéka. Ez pörgetve búgó hangot adó, színes pörgettyűszerű szerkezet volt. A belül üres játék kihúzható nyéllel volt mozgásba hozható, kecsesen vándorolt, színes tarkaságot mutatva, a lakásban ide-oda, amíg a lendülete tartott.
![](http://anyanyelvapolo.hu/wp-content/uploads/2014-retro-bugo.jpg)
adásszünet
A Magyar Televízió rendszeres adásait, egy csatornán, 1957-ben kezdte meg, de csak heti öt napon át volt sugárzás. A hétfő és a péntek szünnap volt. 1972-ben, a második csatorna megjelenésekor indult meg a mindennapos adás.
csengős mozi
A magyar mozik 1949-es államosítása után szűnt meg az a szolgáltatás a páholyos, erkélyes mozgóképszínházakban, hogy a szünet és az előadás vége előtt öt perccel csengettek, azért, hogy a résztvevők, a nézők rendbe szedhessék magukat és zilált öltözéküket.
berakókönyv
A háborút követően minden korábbit túlszárnyaló módon lendült fel Magyarországon a bélyeggyűjtés. Értékmentés, befektetés és képzeletbeli utazás volt ez sokaknak, de gyermekek és fiatalok számára történelmi, földrajzi kaland. A drága bélyegalbumok helyett a kezdők – de a haladók jó része is – úgynevezett berakókönyvben helyezte el kincseit. Ezek A/5 és A/4 méretű könyvek voltak, félkemény karton oldalakkal, melyeken átlátszó papírcsíkok futottak, ezek mögé lehetett berakni a bélyeget.
![](http://anyanyelvapolo.hu/wp-content/uploads/2014-retro-belyeg.jpg)
cekker
A bajor-osztrák Zecker, bevásárlótáska, hálószatyor jelentésű szóból származik. Bravúros bevásárlószatyor az ötvenes években a középpontosan szimmetrikus, apró kerek holmi kifordításából hálószerűen felépülő táska. Túlszárnyalja az elődjeinek számító szalma, spárga, rafia alapanyagú, füles, de nem önmagába visszatérő cekkerféleségeket.Uralmának a nejlonszatyrok vetettek véget, melyek a színekkel és ábrákkal újabb őrületet indítottak el.
kannás tej
A tejesasszony (a milimári) kannában hozta a tejet a városba. Ez a módszer egészen az ötvenes évekig általános volt, a boltokban, a tejcsarnokokban, piacokon csak kimért, igazi tejet lehetett kapni. Házhoz is szállították. Minősége ellenőrzött volt és kiváló. A változást a tejesüveg hozta a lepattintható sztaniolkupakkal, majd sok vergődés után a zacskós tej következett, hogy mostanra átadja helyét a sokféle dobozos italnak. Kannás tejet még ma is lehet kapni a piacokon, de csak ott, ahol az összes veszélyt jelző szabályt kiírva szolgálják ki a vevőt.
![](http://anyanyelvapolo.hu/wp-content/uploads/2014-retro-tej.jpg)
hülzni
A hülzni egy meg nem töltött cigarettahüvely volt szopókával, amibe egy különleges, vályú alakú eszközzel kellett betölteni a csomagolt dohányt, majd a végét benyomkodni és így készült el házilag a töltött szivarka. A cigarettagyártás fellendülésekor, a negyvenes évek végére kiment a divatból, csak pár különc használta. Ez volt az elegánsabb házi cigarettagyártás.
redőnyös tolltartó
Az emeletes, redőnyös tolltartó, ami igencsak drága volt, státuszszimbólumnak számított a hatvanas évek elején. Az ára akkor 25 forint volt. A kis lécdarabokból készült redőny betolható volt, ekkor bukkant elő az elmozdítható két emelet, ahol a tollhegytől a radírig mindennek helye volt. Sajnos, ha többször leesett, tönkre is ment.
összeállította: Muszka Ágnes
Forrás:
Burget Lajos 2008. Retró szótár. Korfestő szavak a második világháborútól a rendszerváltásig. Budapest: Tinta Könyvkiadó
A táblák Kiss Gábor gyűjteményéből valók.
Ami az egész hetes tévéadást illeti, súlyos tévedésben vannak a szerkesztők! 1972-ben valóban megindult a 2. műsor és a hatnapos hét a televízióban, de a hétfői adásszünet egészen 1987(!!)-ig fennmaradt. Tizenöt évnyi tévedés, azért elég súlyos!
Tisztelt Szerkesztő!
A milimári kifejezés nem tejesasszonyt takar, hanem szoptató dajkát.
http://www.kislexikon.hu/milimari.html
T. Kantár Imre!
A milimári szóval azokat a batyuzó, házaló paraszt asszonyokat jelölték akik portékájukat házról házra járva batyuból árulták.
üdvözlettel Komor Géza
Felénk ezt a szót nem használták, vagy ha mégis, nagyon ritkán. Szerintem ahány tájegység, annyiféle jelentése lehet egy-egy szónak.
A mozikban még a nyolcvanas években is volt csengetés. Még pedig háromszor 5 percen belül. A kannás tejet 25 l-s tejeskannából aminek 2 típusa volt; alumíniumkanna és a vaskanna. A kannákat és így a kannás kiszerelésű tejet a kiskereskedelemből a 70-s évtized végén vonták ki.
szerintem itt a dátumokkal nagyon komoly tévedésben vannak a szerkesztők
Az sem igaz hogy 72tol mindennapos adás volt mert 78ban kezdtem az általánost és hétfőn nem volt adás!
BECSÜLET ismeretlen mára…
” … szabad szombat … “; ” … bevezették 1969-ben a szabad szombat intézményét…. ”
1968 június 27-én kezdtem dolgozni. Rá 4 napra bevezették a szabad szombatot: 1968. július 1-től… Akkor vezették be a 44 órás munkahetet. A 6,50 Ft-os órabéremet akkor emelték meg 7,10-re ( Négy nap kiváló munkavégzése után !!!! ) . Osztálytársaim, akik júli 1-én kezdtek, ugyanannál a cégnél, ugyancsak 6,50-et kaptak. Csak nekik nem emelték meg… Minden MÁSODIK SZOMBAT volt szabad…
” … valódi útlevélként, korlátozás és külön kiutazási engedély nélkül lehetett használni … ”
Hazugság. “Ablakot ” ( 1 vagy 5 db-ot ) kellett bele “üttetni “, külön kérőlapon, külön illetékért… Egy “ablak” ( pecsét ) egy kiutazásra volt felhasználható…
Kicsit azért tanulni kéne még a “retro” szavakat, Ágika !…
Igazad van, minden második szombat volt szabad! Az útlevél “ablak” részére én már nem emlékszem, kérőlapra sem. Nekünk – emlékeim szerint – már nem kellett ilyen. Viszont nemcsak hétfőn nem volt adás a tv-ben??? Én csak hétfőre emlékszem…
A TV hétfőn és pénteken tartott szünnapot. Utána a péntek is adásnap lett, és maradt a hétfő. Az útlevél “ablaka” még 1981-ben is érvényben volt, sőt, utána még jó ideig, de a dátumra már nem emlékszem. 1988 március 22-i dátummal adtak ki egy könyvecskét, VILÁGÚTLEVÉL címmel, amiben az “új” utazási tudnivalók szerepeltek.
teljesen egyetértek. úgy nagyvonalakban. de az utolsó mondat csak addig jó, hogy kicsit tanulni kéne még. nem a retró szavakat kéne tanulni, hanem a retró szavakhoz tartozó történelmi hátternek való alapos utánajárás szándékát és módszereit. ha valaki a nyelvtanászkodásával hagyja magát belevinni a történelem területére, akkor szíveskedjék a történelem területén is “felkötni a gatyáját”. de ez a történelmi minőség inkább azt a nyelvtani minősgét érdedmelné hogyaszongya “felstabilizálni a cicifixjét”. ha valakit a nyelvtanászkodási hajtóereje nem visz be elég mélyen a történelmi utánanézés szándékába, akkor az egyetlen megengedhető trehánysági megoldás a bizonytalan dolgok nem megemlítése. ennyi, ténynek látszó, megalapozatlan alaptalan hülyeséget összehordani….., akkor hogy higgyek a nyelvtani megállapításainak ?????