Ismét Győr városa adott otthont a Szép magyar beszéd verseny országos döntőjének, amelyet idén 47. alkalommal rendeztek meg április 19–22. között. A versenyen 130 gimnáziumi és szakközépiskolai, valamint 26 határontúli diák vett részt. A szakközépiskolások és gimnazisták két csoportra bontva, összesen 3 kategóriában versenyeztek.
A verseny első napján, április 19-én a Kazinczy Ferenc Gimnáziumban Halkan szitál a tört fény című Kosztolányi-kiállítás nyílt meg, valamint bemutatták a versenyre megjelentetett Deme László-emlékkötetet. A Diófát ültetetek címmel megjelent könyv pályatársak, barátok, nyelvészek, tanítványok és tanárok emlékképeit tartalmazza a nyelvészprofesszorról. Ezt követően este kisorsolták a versenyzők sorszámait.
Másnap, pénteken a Kazinczy-szobor megkoszorúzása után ünnepélyes keretek között megnyitották a versenyt, a győri városháza dísztermében. Beszédett mondott Simon Róbert Balázs, Győr Megyei Jogú Város alpolgármestere, valamint köszöntötte a diákokat a Kazinczy Gimnázium igazgatója, Németh Tibor.
Délelőtt elkezdődött a verseny első része. A középiskolások a szabadon választott szövegeiket olvasták fel. A három különböző csoportot különböző zsűri hallgatta meg és értékelte. A gimnazista I-es kategóriában Korzenszky Richárd, Balázs Géza, Szakonyi Károly, Szathmári István és Kovács László; a gimnázium II-es kategóriában Karsainé Horváth Klára, Török Annamária, Wacha Imre, Bencédy József és Maróti István, a szakközépiskolásoknál pedig Juhász Judit, Kováts Dániel, Kerekes Barnabás, Eőry Vilma és Nyirkos István zsűrizett.
Erre a napra, azonban nem csak a szóbeli megmérettetés jutott, hiszen délután kellett megoldaniuk az írásbeli Beszélni nehéz! feladat mondatjelölését is.
A délutáni órákban a versenyzők kicsit szabadabban mozoghattak, hiszen városnézésen vettek részt. Megtekintették Győr belvárosát, valamint megnézhették a Goya-kiállítást.
A verseny ezzel a nappal azonban nem ért véget. Az egyik legnehezebb feladat szombat délelőtt várta a diákokat, hiszen ekkor a kötelező szöveget kellett felolvasniuk. Idén Wacha Imre A helyes kiejtés kérdéseiről című írását kapták kezükbe a versenyzők, s egy negyed órás felkészülés után a zsűri elé állva olvasták azt fel.
Délután a diákok és felkészítő tanáraik visszajelzéseket kaptak, ugyanis tanácskozás, kiértékelés zajlott a bírálóbizottsággal a verseny tapasztalatairól, a szabadon választott és a kötelező szövegekről, valamint megkapták a példamondat-jelölés helyes megoldását is.
A nap színházlátogatással zárult, a verseny résztvevői, diákok, tanárok és zsűritagok egyaránt az Aranycsapat című előadást nézték meg a Győri Nemzeti Színházban.
A legizgalmasabb pillanatokat azonban a vasárnap tartogatta. A városháza dísztermében Balázs Géza ünnepi beszédében arra hívta fel a középiskolások figyelmét, hogy továbbra is foglalkozzanak a helyes, szép kiejtés kérdésével, s a mindennapokba is vigyék magukkal a felkészülés és a verseny tapasztalatait, hiszen ez az örömforrások egyike lehet. Ezek után átadták a Kazinczy-érmeket. Összesen 35 diák vihette haza a Szép magyar beszédért járó érmet. A díjkiosztón átadták a Kazinczy-díjakat is. Idén Mohai Gábor rádióbemondó, Tőkés Elekné Bitay Erika kolozsvári középiskolai tanár és Varnyú Ilona délvidéki magyartanár kapta meg a példamutató, szép magyar beszédért és anyanyelvápoló munkáért járó díjat.
Az anyanyelvi mozgalom támogatásáért végzett munkájáért Péchy Blanka-díjat kapott Bátki Zsuzsa soproni tanár és Tóth Jánosné sátoraljaújhelyi tanár.
A versenyre érkező diákok a felkészülés során egészen biztosan rengeteg tapasztalattal gazdagodtak. Hiszen a helyes kiejtésnek, a példamutató beszédnek jellem- és személyiségformáló szerepe is van. A kettő szoros kapcsolatban áll egymással. Ahogy Kazinczy mondta: „Szólj, s ki vagy, elmondom.”
A versenyen készült fényképek megtekinhetők médiatárunkban.
Muszka Ágnes
