Közösség és nyelv

A nyelv és a nemzet – konferencia az anyanyelv nemzetközi napján

1999-ben Banglades kezdeményezésére a bengáliak anyanyelvhasználatért folytatott küzdelmei emlékére az UNESCO február 21-ét az anyanyelv nemzetközi napjává nyilvánította, így hívva fel a figyelmet a világban sok helyen tapasztalható nyelvi elnyomásra. Ebből az alkalomból az Anyanyelvápolók Szövetsége, a Magyar Nyelv és Kultúra Nemzetközi Társasága és a Magyar Nyelvi Szolgáltató Iroda neves előadók részvételével konferenciát rendezett a Petőfi Irodalmi Múzeumban. Az előadások középpontjában a nyelv és a nemzet kapcsolata állt.

Az egybegyűlteket Balázs Géza nyelvész, az ELTE Mai Magyar Nyelvi Tanszékének tanszékvezető egyetemi tanára köszöntötte, majd Zámbori Soma színművész adta elő Mezey Katalin Előbb ízleltelek című versét.

Az előadások sorát Korzenszky Richárd, a tihanyi bencés apátság nyugalmazott perjele nyitotta meg, aki a „nyelvében él a nemzet” szállóige lelki vonatkozásairól beszélt, az ő előadását Peter Sherwood magyar származású, de gyerekkora óta Angliában élő nyelvész, a magyar irodalom nagy-britanniai népszerűsítéséért sokat tevékenykedő egyetemi tanár egészítette ki a digitális nyelvészet jelentőségét is érintő gondolataival.

Kövecses Zoltán professor emeritus, az ELTE Nyelvtudományi Doktori Iskolájának oktatója arról tartott előadást, hogy a nyelvben a „nemzet”-re használt metaforák hogyan hatnak vissza a megértésünkre, fogalomalkotásunkra és a nemzettel kapcsolatos gondolkodásunkra. Tanítványa, Putz Orsolya tanársegéd pedig azt mutatta meg, hogy a trianoni döntést „tárolóedények” és bennük található „szubsztanciák” metaforájává alacsonyítva hogyan lehet a nyelvészetet politikai propagandacélok szolgálatába állítani.

Balázs Géza professzor előadásában arról beszélt, hogy a magyar irodalomban milyen kép él a nyelvről. Felidézte a memetika elméletét, amely a testi tulajdonságokat átörökítő génekkel párhuzamba állítja a kulturális, gondolati egységeket átörökítő mémeket. Előadását nagyszámú idézettel gazdagította, melyeket számos tudományterületről gyűjtött össze.

További képek a médiatárban >

Nyiri Péter, a Magyar Nyelv Múzeumának igazgatója Kazinczy Ferenc egykori széphalmi birtokán, a nagy nyelvújító sírjától néhány méterre létrehozott egyedülálló múzeumról beszélt, arról, hogy mi az intézmény küldetése, és hogy miként tesz eleget ennek a feladatnak, illetve hogy a nyelvhasználóval való tudatos törődést hogyan valósítja meg. Hozzátette, hogy a nyelv otthon, így a múzeum az otthon otthonának tekinthető.

A délután programját Vámos-Nagy Zsuzsa fuvolaművész és Balog Zsolt zongoraművész előadása tette teljessé, akik Casella és Bartók, valamint nemrég megjelent közös lemezükről Saint-Saëns műveiből játszottak a közönségnek.

Szerző: Dr. Barthalos Márton

Leave a Reply

Látogatása során cookie-kat használunk, amelyek segítenek testreszabott tartalmat megjeleníteni, személyes információkat azonban nem tárolnak. Az oldal használatával elfogadja a cookie-k használatát. Részletek...