Az Anyanyelvápolók Szövetsége Alapszabálya 

Preambulum:

„A nyelv fontosabb az alkotmánynál is. Új alkotmányt szerezhet a nemzet,
de új nyelvet nem, mert akkor megszűnik magyarnak lenni.”
(Felsőbüki Nagy Pál)

Az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény valamint a 2013. évi V. törvény a Polgári Törvénykönyvről felhatalmazása alapján, az Anyanyelvápolók Szövetsége korábbi módosításokkal egységes szerkezetbe foglalt Alapszabálya.

1. Az Egyesület neve, székhelye, alapító tagok neve, lakóhelye, vezető tisztségviselők:

1.1. Az Egyesület neve: Anyanyelvápolók Szövetsége Egyesület (a továbbiakban: „Egyesület”)

Az Egyesület a tagok közös, tartós Alapszabályban meghatározott céljainak folyamatos megvalósítására létesített, nyilvántartott tagsággal rendelkező jogi személy. Egyesület nem alapítható gazdasági tevékenység céljára. Az Egyesület az egyesületi cél megvalósításával közvetlenül összefüggő gazdasági tevékenység végzésére jogosult. Az Egyesület vagyonát céljainak megfelelően használhatja, vagyonát nem oszthatja fel tagjai között, és a tagok részére nyereséget nem juttathat. Az Egyesület politikai tevékenységet nem végez, választásokon jelöltet nem állít, szervezete pártoktól független és azoknak anyagi támogatást nem nyújt.

1.2. A szervezet neve:

Működési területe:

A szervezet rövidített neve:

 

1.3. A szervezet székhelye:

Pecsétjének felirata:

Honlapja:

E-mail címe:

Anyanyelvápolók Szövetsége Egyesület

Magyarország

ASZE

 

1053 Budapest, Károlyi u. 16.

Anyanyelvápolók Szövetsége Egyesület Budapest

www.anyanyelvapolo.hu

posta@anyanyelvapolo.hu

1.4 Az Egyesületet létesítő személyek (alapító tagok) neve és lakóhelye:

a) Az Egyesület Elnöksége, illetve ügyvezetése az Egyesület tagjainak nevét és lakóhelyét tagjegyzékben tartja nyilván.

b) Az Egyesület tagjegyzékéből haladéktalanul törölni kell annak a személynek a nevét és lakóhelyét, akinek a tagsági jogviszonya megszűnt.

c) Az Egyesület tagjegyzékébe haladéktalanul be kell jegyezni annak a személynek a nevét és lakóhelyét, akit az Elnökség az Egyesületbe tagnak felvett.

d) A hatályos tagjegyzéket a hatályos Alapszabály mellékleteként kell csatolni.

e) A tagjegyzék nem nyilvános; az Elnökség gondoskodik a tagjegyzékbe foglalt személyes adatok megfelelő megóvásáról.

2. Az Egyesület céljai, közhasznú jogállása:

2.1. Az Egyesület célja:

A nyelv a közösség életében a legfontosabb összetartó erő. Ezért az Egyesület legfőbb hitvallása anyanyelvünk fennmaradásának és továbbéltetésének a szolgálata.

Egyesületünk céljának és tevékenységének meghatározásában a nyelvelmélet felismeréseiből, a nyelvtudomány eredményeiből, a nyelv és társadalom összefüggéseiből indul ki. Nyelv és gondolkodás, nyelv és magatartás, nyelv és művelődés három lényeges összefüggés, melyek szem előtt tartása jelentős tényező szövetségünk mindennapi tevékenységében. A gondolkodás felgyorsulása és kiterjedése együtt jár a nyelv eszköz- és formavilágának gazdagodásával, differenciálódásával, s meghatározza a nyelvművelés irányát, összetevőit; a tudat gazdagodása kihat a magatartás pallérozására; készségének kiterjedése és finomodása együtt jár a nyelvi eszközök gyarapodásával, használatuk árnyalásával, a tudatba épülésük mélységével és tartósságával.

Az Egyesületnek ezért az a törekvése, hogy soraiba tömörítse mindazokat, akik felelősséget éreznek nyelvünk, a magyar nyelv állapotáért, helyes és kulturált használatáért, közéleti szerepének és jogainak kiterjesztéséért. Együtt kíván működni minden olyan hazai és külföldi intézménnyel, szervezettel, közösséggel, amelyek tevékenységéhez az anyanyelvi kultúra terjesztése, a magatartáskultúra gyakorlata kapcsolódhat.

A szervezet céljait különösen a következő eszközökkel valósítja meg:

  • a magyarság kulturális emlékezetének (az írott, a hangzó, a hangos-képes kulturális nyelvi örökség) szolgálata;
  • a magyar nyelv hagyományainak őrzése, a jelen kor nyelvhasználatának segítése, a magyar nyelv tudatos fejlesztése, hogy megfeleljen a kor kifejezési szükségleteinek;
  • a magyar nyelv fejlődését-fejlesztését szolgáló tudósok, tanárok, közéleti személyiségek, művészek, különféle (oktatási, kulturális, tudományos, országos és helyi stb.) közösségek összefogása, törekvéseiknek korszerű nyelvtudományi alapon álló társadalmi-közéleti támogatása határokon innen és kívül;
  • az érvényes nyelvtudományi nézetek gyakorlatba vitele, ismeretterjesztő közvetítése, oktatása;
  • az anyanyelvi törekvésekben együttműködés oktatási, kulturális, honismereti, művészeti, műszaki, ökológiai (környezetvédelmi), vidékfejlesztési, hátrányos helyzetűeket támogató, esélyegyenlőséget szolgáló, összmagyar törekvéseket magukénak valló szervezetekkel;
  • kiemelt gyakorlati célok: az ún. mintaszerű köznyelv (sajtónyelv, médianyelv), az irodalmi (művészi) nyelv, a közéleti-politikai nyelvhasználat, a gazdasági nyelv, a jogi, az orvosi, a „tantermi” kommunikáció, a szaknyelvek, a nyelvjárások folyamatos figyelemmel kísérése, a társadalmi jelzések kommunikálása;
  • az általános beszéd- és magatartáskultúra fejlesztése;
  • nyelvfejlesztő törekvések (pl. szómagyarítás, terminológia-magyarítás), nyelvtervezési-nyelvstratégiai célkitűzések ajánlása, megszervezése, lebonyolítása;
  • kulturális, anyanyelvi mozgalmak, közösségek; összejövetelek, versenyek, táborok (helyesírási, nyelvhelyességi, szépkiejtési, retorikai, versmondó, olvasóköri stb.) szorgalmazása, támogatása, lebonyolítása;
  • a napi anyanyelvi nyelvhasználat segítése.

Az Egyesület az alábbi feladatok megvalósítására törekszik:

  • a beszéd- és magatartáskultúra helyzetének vizsgálata, véleményezése;
  • a korszerű tudományos (különösen nyelvtudományi) nézetek figyelemmel kísérése, és ezek ismeretterjesztő közreadása (konferencia, publikáció, előadás, rendezvények);
  • együttműködés tudományos intézményekkel (MTA, Nyelvtudományi Intézet, egyetemek nyelvészeti tanszékei);
  • együttműködés a kulturális-oktatási államigazgatással, kulturális-oktatási intézményekkel (kutatás, szakmai segítség, pályázatok, akciók);
  • együttműködés a közös célokat elfogadó szervezetekkel (megállapodás, konferencia, pályázatok, akciók);
  • anyanyelvi művelődést szolgáló országos rendezvények lebonyolítása, abban való részvétel (magyar nyelv napja, magyar nyelv hete, anyanyelvek napja, európai nyelvek napja, magyar kultúra napja stb.);
  • anyanyelvi művelődést, ismeretterjesztést szolgáló rendezvények megszervezése, lebonyolítása (konferencia, emlékülés, nap, hét, tábor, szakmai kirándulás, tanulmányút);
  • az anyanyelvi kultúrával kapcsolatos állásfoglalások, javaslatok megfogalmazása;
  • anyanyelvi kiadványok megjelentetése (nyelvi ismeretterjesztő lap, pl. Édes Anyanyelvünk, könyv), anyanyelvi honlap(ok) működtetése;
  • szakmai támogatás a sajtónak, rádiónak és televíziónak közszolgálati nyelvi ismeretterjesztő műsorokhoz, egyéb műsorok nyelvhasználatához.

2.2. Az Egyesület közhasznú jogállása tekintetében:

a) az alábbi közhasznú tevékenységeket folytatja,

  • tudományos tevékenység, kutatás:
    • együttműködés a középtávú tudomány-, technológia- és innováció-politikai stratégia kialakításában (2004. évi CXXXIV. tv. a kutatás-fejlesztésről és a technológiai innovációról 5. § (3) bekezdés)
  • kulturális tevékenység:
    • kulturális szolgáltatás biztosítása, a kulturális örökség helyi védelme, a helyi közművelődési tevékenység támogatása (2011. évi CLXXXIX. tv. Magyarország helyi önkormányzatairól 13. § (1) bekezdés 7. pont)

valamint
b) nem zárja ki, hogy tagjain kívül más is részesülhessen a közhasznú szolgáltatásaiból;
c) gazdasági-vállalkozási tevékenységet csak közhasznú vagy a létesítő okiratban meghatározott alapcél szerinti tevékenység megvalósítását nem veszélyeztetve végez;
d) gazdálkodása során elért eredményét nem osztja fel, azt a létesítő okiratában meghatározott közhasznú tevékenységére fordítja;
e) közvetlen politikai tevékenységet nem folytat, szervezete pártoktól független és azoknak anyagi támogatást nem nyújt.

3. Az Egyesület tagjai, tagsági jogviszony keletkezése a tagok jogai és kötelezettségei, a tagsági jogviszony, megszűnése:

3.1. Az Egyesület tagjai:

Az Egyesület tagja lehet bármely természetes személy, jogi személy, jogi személyiség nélküli gazdasági társaság, valamint ezek jogi személyiséggel nem rendelkező szervezete, amennyiben az Egyesület céljaival és működési elveivel egyetért és elfogadja az Alapszabályt. Az Egyesület tagja jogosult az Egyesület tevékenységében részt venni.

Az Egyesület tagjait egyenlő jogok illetik meg és egyenlő kötelezettségek terhelik, kivéve ha az Alapszabály különleges jogállású tagságot határoz meg ( tiszteletbeli tag, pártoló tag).

Az Egyesület tagja köteles az Alapszabályban meghatározott tagi kötelezettségek teljesítésére. Az Egyesület tagja nem veszélyeztetheti az Egyesület céljának megvalósítását és az Egyesület tevékenységét. A tag tagsági jogait személyesen gyakorolhatja. A tagsági jogok forgalomképtelenek és nem örökölhetők.

Az Egyesület tagja

  1. rendes tag,
  2. pártoló tag,
  3. tiszteletbeli tag lehet.

A pártoló tag és a tiszteletbeli tag különleges jogállású tagok.

Jelen alapszabály, amennyiben tagot nevez meg, azalatt a rendes tagokat kell érteni.

A rendes tag a 3.4. pontban meghatározott jogokkal és kötelességekkel rendelkezik.

Pártoló tag az Egyesület tevékenységében csak vagyoni hozzájárulással vesz részt. A tiszteletbeli tagot az Egyesület tagjai választják meg e tagságra. A pártoló és a tiszteletbeli tag az Egyesület szerveinek ülésén tanácskozási joggal vehet részt és vezető tisztségviselővé nem választható.

3.2. Tagsági jogviszony keletkezése:

A leendő tag belépési szándékát belépési kérelem benyújtásával az Elnökségnek jelentheti be. A kérelem benyújtásával egyidejűleg nyilatkoznia kell arra nézve, hogy az Egyesület Alapszabályát magára nézve kötelezően elfogadja. A tag nyilvántartásba vételéről az Elnökség egyszerű szótöbbséggel dönt. A tagok személyére vonatkozó adatok nem nyilvánosak. Az Egyesület tagjai tagsági díjat fizetnek. A tagsági díj mértékéről a Közgyűlés dönt.

3.3. A tagok joga és kötelességei:

Az Egyesület tagja jogosult az Egyesület tevékenységében részt venni.

  • Javaslattételi és szavazati joggal rendelkeznek az Egyesület döntést igénylő ügyeiben;
  • Választhatók tisztségekre és megválasztják a tisztségviselőket;
  • Részt vesznek és véleményt alkothatnak az Egyesület rendezvényein;
  • Jogosultak az Egyesület szolgáltatásait igénybe venni;
  • Jogosult a közgyűlésen részt venni, szavazati jogát gyakorolni, a közgyűlés rendjének megfelelően felszólalni, kérdéseket feltenni, javaslatokat és észrevételeket tenni;
  • Kötelesek tagdíjat fizetni – kivéve a tiszteletbeli tag;
  • Kötelesek az Egyesület érdekeit elősegíteni;
  • Kötelesek eleget tenni az Alapszabályban meghatározott kötelezettségeknek.

3.4. Az Egyesületi tagsági jogviszony megszűnése:

A tagsági jogviszony megszűnik:

  1. a tag kilépésével;
  2. a tag halálával vagy jogutód nélküli megszűnésével;
  3. a tagsági jogviszony Egyesület általi felmondásával;
    Az egyesületi jogviszony felmondható, ha az egyesületi tag egy évig nem fizet tagdíjat és tagdíj-tartozását az Elnökség felszólításának kézhezvételét követő harminc (30) napon belül sem egyenlíti ki. A felszólításban a tagot a fizetési kötelezettség ismételt elmulasztásának jogkövetkezményére – nevezetesen a megadott határidő eredménytelen eltelte esetén tagsági viszonyának automatikus megszűnésére – figyelmeztetni kell.
  4. a tag kizárásával;
    A tagnak jogszabályt, az Egyesület Alapszabályát vagy közgyűlési határozatát súlyosan vagy ismételten sértő magatartása esetén a közgyűlés – bármely egyesületi tag vagy egyesületi szerv kezdeményezésére – a taggal szemben kizárási eljárást folytathat le, ha az Alapszabály a tisztességes eljárást biztosító szabályokat meghatározta.
    A tag kizárását kimondó határozatot írásba kell foglalni és indokolással kell ellátni; az indokolásnak tartalmaznia kell a kizárás alapjául szolgáló tényeket és bizonyítékokat, továbbá a jogorvoslati lehetőségről való tájékoztatást. A kizáró határozatot a taggal közölni kell. A kizáró határozat ellen fellebbezésnek helye nincs.
  5. Ha a tag bejelenti kilépési szándékát – a tag tagsági jogviszonyát az Egyesület Elnökéhez intézett írásbeli nyilatkozattal bármikor, indoklás nélkül megszüntetheti.

3.5. A tagsági jogviszony megszűnéséről az Elnökség határozatot hoz.

4. Az Egyesület szervei és azok hatásköre, valamint a vezető tisztségviselőkre vonatkozó összeférhetetlenségi szabályok:

4.1. Közgyűlés:

4.1.1. Az Egyesület legfőbb döntéshozó szerve a Közgyűlés. A Közgyűlés a tagok összessége, amely az Egyesületet érintő minden kérdésben dönthet. A több tagból álló döntéshozó szerv, valamint az ügyvezető szerv ülései nyilvánosak, amely nyilvánosság jogszabályban meghatározott esetben korlátozható.

A Közgyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozik:

  • Az Alapszabály megállapítása és módosítása;
  • Az éves munkaprogram, költségvetés meghatározása, elfogadása;
  • Éves beszámoló elfogadása;
  • A vezetőség és a felügyelőbizottság éves beszámolójának elfogadása;
  • Az Elnök, Elnökhelyettes, Alelnökök a vezetőség és a felügyelőbizottság Elnökének tagjainak megválasztása és visszahívása, az esetleges költségtérítés, tiszteletdíj megállapítása;
  • A vezető tisztségviselő feletti munkáltatói jogok gyakorlása, ha a vezető tisztségviselő az Egyesülettel munkaviszonyban áll;
  • Az olyan szerződés megkötésének jóváhagyása, amelyet az Egyesület saját tagjával, vezető tisztségviselőjével, a felügyelőbizottság tagjával vagy ezek hozzátartozójával köt;
  • A jelenlegi és korábbi egyesületi tagok vagy más egyesületi szervek tagjai elleni kártérítési igények érvényesítéséről való döntés;
  • A tagnyilvántartás rendjének meghatározása;
  • Az Egyesület megszűnésének, egyesülésének és szétválásának elhatározása;
  • A tagsági díj összegének meghatározása;
  • Gazdasági, vállalkozási tevékenység elhatározása;
  • Végelszámoló kijelölése;
  • Azok a kérdések, amelyeket az Alapszabály vagy bármely jogszabály a Közgyűlés kizárólagos hatáskörébe utal.

4.1.2. A Közgyűlést az Elnök – akadályoztatása esetén másik elnökségi tag – írásban, a javasolt napirend közlésével az Egyesület székhelyére vagy a tagok többségének előzetes jóváhagyásával meghatározott más helyre hívja össze. A Közgyűlést elektronikus (visszaigazolható e-mail) vagy papíron kinyomtatott meghívóval (ajánlott levél) kell összehívni. A meghívót olyan időben kell kézbesíteni a tagok részére, hogy a kézbesítés napjától a tervezett Közgyűlés napjáig terjedő idő legalább 15 nap legyen. A meghívóhoz csatolni kell a már rendelkezésre álló határozati javaslatokat és az előterjesztők indoklását.

A közgyűlési meghívónak az alábbiakat kell tartalmaznia:

  • közgyűlést összehívó szerv vagy személy neve, székhelye;
  • közgyűlés időpontja;
  • közgyűlés helye;
  • napirendi pontok;
  • figyelemfelhívás határozatképtelenség esetére;
  • megismételt közgyűlésre vonatkozó szabályok;
  • a napirendet a meghívóban olyan részletességgel kell feltüntetni, hogy a szavazásra jogosultak a tárgyalni kívánt témakörökben álláspontjukat kialakíthassák.

4.1.3. A közgyűlést az Egyesület székhelyén kell megtartani.

Ha a döntéshozó szerv ülését nem szabályszerűen hívták össze, az ülést akkor lehet megtartani, ha az ülésen valamennyi részvételre jogosult jelen van, és egyhangúlag hozzájárul az ülés megtartásához.

A döntéshozó szerv ülésén a szabályszerűen közölt napirenden szereplő kérdésben hozható határozat, kivéve, ha valamennyi részvételre jogosult jelen van és a napirendem nem szereplő kérdés megtárgyalásához egyhangúlag hozzájárul.

4.1.4. A közgyűlési meghívónak tartalmaznia kell azt a figyelmeztetést, hogy amennyiben az eredeti időpontra összehívott Közgyűlés határozatképtelen, úgy a meghirdetett időpontot követő fél óra múlva összehívott megismételt Közgyűlést – az eredeti napirendben szereplő kérdések vonatkozásában – a megjelentek számára tekintet nélkül határozatképesnek kell tekinteni. A közgyűlési meghívó kézbesítésétől vagy közzétételétől számított 5 munkanapon belül a tagok és az Egyesület szervei a közgyűlést összehívó szervtől vagy személytől a napirend kiegészítését kérhetik, a kiegészítés indoklásával. A napirend kiegészítésének tárgyában a közgyűlést összehívó szerv vagy személy jogosult dönteni. Ha a napirend kiegészítése iránti kérelemről a közgyűlést összehívó szerv vagy személy nem dönt, vagy azt elutasítja, a közgyűlés a napirend elfogadásáról szóló határozat meghozatalát megelőzően külön dönt a napirend kiegészítésének tárgyában.

4.1.5. A Közgyűlést össze kell hívni, ha azt a bíróság elrendeli, illetőleg, ha legalább a tagok 10%-a – az ok és a cél írásban történő megjelölésével – kívánja. A tagok írásbeli kérelme alapján az Elnök a kérelem beérkezést követő 30 napon belül, a kérelemben megjelölt ok megjelölésével, gondoskodik a Közgyűlés összehívásáról.

4.1.6. A Közgyűlés akkor határozatképes, ha azon a tagok legalább 50%-a plusz 1 fő személyesen, illetve a jogi személy tagok igazolt képviselője útján megjelent. Határozatképtelenség esetén a meghirdetett időpontot követő fél óra múlva összehívott megismételt Közgyűlés a megjelentek számától függetlenül az eredeti napirendi kérdésekben határozatképes.

4.1.7. A Közgyűlés lefolytatásához levezető Elnököt, jegyzőkönyvvezetőt és kettő hitelesítőt kell választani.

A Közgyűlési tisztviselő, a levezető elnök, a szavazatszámlálók, illetve más személy megválasztására bármelyik Egyesületi tag javaslatot tehet. A Közgyűlési tisztségviselők, a levezető elnök, a szavazatszámlálók megválasztásáról a Közgyűlés a szavazati joggal rendelkező tagok szótöbbségével határoz.

4.1.8. A Közgyűlés határozatait nyílt szavazás útján, egyszerű szótöbbséggel hozza.

A Közgyűlés határozatképességét minden határozathozatalnál vizsgálni kell.

A határozat meghozatalakor nem szavazhat az,

a) akit a határozat kötelesség vagy felelősség alól mentesít vagy az Egyesület terhére másfajta előnyben részesít;
b) akivel a határozat szerint szerződést kell kötni;
c) aki ellen a határozat alapján pert kell indítani;
d) akinek olyan hozzátartozója érdekelt a döntésben, aki az Egyesületnek nem tagja vagy alapítója;
e) aki a döntésben érdekelt más szervezettel többségi befolyáson alapuló kapcsolatban áll;
f) aki egyébként személyesen érdekelt a döntésben.

A tagok vagy az alapítók határozatukat a határozatképesség megállapításánál figyelembe vett szavazatok többségével hozzák meg.

4.1.9. A Közgyűlés az éves beszámolót a fentiekben megjelölt általános szabályok szerint – azaz egyszerű szótöbbséggel hozott határozattal – fogadja el.

4.1.10. A Közgyűlés titkos szavazás útján dönt a személyi kérdésekről. A Közgyűlés titkos szavazás útján dönt továbbá bármely más kérdésben, ha azt a szavazásra jogosultak 1/3-a indítványozza. A titkos szavazás indítványozását szóban egyszerű kézfeltartással kell jelezni a Közgyűlést levezető Elnök felé. A levezető Elnök határozata után a Közgyűlés az indítványozott kérdés tekintetében megtartja a titkos szavazást.

4.1.11. Az Egyesület Alapszabályának módosításához a jelen levő tagok háromnegyedes szótöbbséggel hozott határozata szükséges. Az Egyesület céljának módosításához és az Egyesület megszűnéséről szóló közgyűlési döntéshez a szavazati joggal rendelkező tagok háromnegyedes szótöbbséggel hozott határozata szükséges.

4.1.12. A Közgyűlésen hozott határozatokat a szavazatszámlálók jelentése alapján a levezető elnök szóban kihirdeti.

4.1.13. A Közgyűlésről jegyzőkönyvet kell felvenni. A jegyzőkönyvben meg kell jelölni a Közgyűlés helyét, idejét, továbbá jelenléti ívre utalással fel kell sorolni a Közgyűlésen megjelent személyeket. A jegyzőkönyvben fel kell tüntetni a javasolt illetve elfogadott napirendet, az egyes napirendi pontokkal kapcsolatban hozott határozatokat. A jegyzőkönyvet a Közgyűlés elnöke, a jegyzőkönyvvezetőnek megválasztott személy és a Közgyűlés tagjai közül választott hitelesítő aláírásával hitelesíti.

4.1.14. A közgyűlésen az Egyesület tagja csak személyesen gyakorolhatja a szavazati jogát.

4.2. Az Elnökség, Elnök, a vezetés működési rendje:

4.2.1. Az Egyesület ügyvezetését az Elnökség látja el. Az Egyesület vezető tisztségviselői az Elnökség tagjai. Az Elnökség három tagból áll. Az Elnökség Elnökét a közgyűlés választja. Az Elnökség tagjai kötelesek a közgyűlésen részt venni, a közgyűlésen az Egyesülettel kapcsolatos kérdésekre válaszolni, az Egyesület tevékenységéről és gazdasági helyzetéről beszámolni.

4.2.2. Az Elnökség tagjai: az Elnök és 2 Alelnök.

4.2.3. Az Elnökség tagjait a Közgyűlés választja, titkos szavazással, öt (5) éves időtartamra. A vezető tisztségviselőket az Egyesület tagjai közül kell választani. Az Alapszabály felhatalmazása alapján a vezető tisztségviselők legfeljebb egyharmada választható az Egyesület tagjain kívüli személyekből.

4.2.4. A mandátum bármely okból történő megszűnésekor a Közgyűlés új elnökségi tagot választ.

4.2.5. Az ügyvezetés feladatkörébe tartozik:

a) az Egyesület napi ügyeinek vitele, az ügyvezetés hatáskörébe tartozó ügyekben a döntések meghozatala;
b) a beszámolók előkészítése és azoknak a közgyűlés elé terjesztése;
c) az éves költségvetés elkészítése és annak a közgyűlés elé terjesztése;
d) az egyesületi vagyon kezelése, a vagyon felhasználására és befektetésére vonatkozó, a közgyűlés hatáskörébe nem tartozó döntések meghozatala és végrehajtása;
e) az Egyesület jogszabály és az Alapszabály szerinti szervei megalakításának és a tisztségviselők megválasztatásának előkészítése;
f) a közgyűlés összehívása, a tagság és az Egyesület szerveinek értesítése;
g) az ügyvezető szerv által összehívott közgyűlés napirendi pontjainak meghatározása;
h) részvétel a közgyűlésen és válaszadás az Egyesülettel kapcsolatos kérdésekre;
i) a tagság nyilvántartása;
j) az Egyesület határozatainak, szervezeti okiratainak és egyéb könyveinek vezetése;
k) az Egyesület működésével kapcsolatos iratok megőrzése;
l) az Egyesületet érintő megszűnési ok fennállásának mindenkori vizsgálata és annak bekövetkezte esetén az e törvényben előírt intézkedések megtétele; és
m) az Alapszabály felhatalmazása alapján a tag felvételéről való döntés;
n) a működőképesség fenntartása, és a fenyegető fizetésképtelenség esetén a hitelezők érdekeinek szem előtt tartásával a szükséges intézkedések meghozatala, illetve kezdeményezése.

A Közgyűlés összehívása

Az ügyvezető szerv köteles a közgyűlést összehívni a szükséges intézkedések megtétele céljából, ha

a) az Egyesület vagyona az esedékes tartozásokat nem fedezi;
b) az Egyesület előreláthatólag nem lesz képes a tartozásokat esedékességkor teljesíteni; vagy
c) az Egyesület céljainak elérése veszélybe került.

A fentiek alapján összehívott közgyűlésen a tagok kötelesek az összehívásra okot adó körülmény megszüntetése érdekében intézkedést tenni vagy az Egyesület megszüntetéséről dönteni.

4.2.6. Az Egyesületet a bíróság, más hatóságok és hivatalos szervek előtt, valamint más szervezetekkel és harmadik személyekkel szemben az Elnök képviseli. Akadályoztatása esetén ezzel bármely Alelnököt meghatalmazhatja.

4.2.7. Ugyanakkor az Egyesület bankszámlája feletti rendelkezésre az Elnök és az egyik Alelnök vagy a számlavezető pénzintézet előtti eljárásra meghatalmazott két Alelnök együttes aláírása szükséges.

4.2.8. Az Elnökség szükség szerint, de legalább negyedévente ülésezik. Az ülést a napirend közlésével az Elnök hívja össze, legalább nyolc (8) nappal megelőzően. Az Elnökség összehívását – a napirend megjelölésével – bármely elnökségi tag kezdeményezheti. Amennyiben az Elnök nyolc (8) napon belül az összehívásról nem intézkedik, úgy a kezdeményező tag, vagy a tagok jogosultak az elnökségi ülés összehívására. Ha az ülés nem szabályszerűen lett összehívva, az Elnökség határozatot csak akkor hozhat, ha valamennyi tag jelen van és a határozathozatal ellen senki sem tiltakozik. Az Elnökség ülése nyilvános. Az Felügyelőbizottság Elnöke a vezetőség ülésein meghívottként, tanácskozási joggal vesz részt.

4.2.9. Az Elnökség a határozatait a jelenlévő tagok egyhangú döntésével, nyílt szavazással hozza. Az Elnökség az ügyrendjében meghatározott kérdésekben titkos szavazásról és minősített, kétharmados szótöbbséghez kötött határozathozatalról is rendelkezhet. Az Elnökség akkor határozatképes, ha legalább két tag jelen van. Szavazategyenlőség esetén a javaslat elvetettnek tekintendő.

4.2.10. Az Elnökség határozathozatalában nem vehet részt az a személy, aki vagy akinek közeli hozzátartozója, élettársa a határozat alapján:

a) kötelezettség vagy felelősség alól mentesül, vagy
b) bármely más előnyben részesül, illetve megkötendő jogügyletben egyébként érdekelt.

Nem minősül előnynek az Egyesület cél szerinti juttatásai keretében a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatás, illetve az Egyesület tagjainak a tagsági jogviszony alapján nyújtott, az Alapszabálynak megfelelő cél szerinti juttatás.

4.2.11. Az Elnökség évente egyszer a rendes közgyűlésen beszámol a Közgyűlésnek, és elkészíti az Egyesület éves beszámolóját.

4.2.12. Az Egyesület minden tagja javaslattal, észrevétellel fordulhat az Elnökhöz, illetve az Elnökséghez.

4.2.13. A vezető tisztségviselők megbízatása a megbízás idejének lejártával, visszahívással, lemondással vagy elhalálozás esetén szűnik meg. Amennyiben az Elnök megbízatása megszűnik, illetve az Elnökség tagjainak száma bármely ok miatt egyharmaddal csökken, a Közgyűlés új Elnökséget választ.

Az Egyesület tagjai, tagság nélküli jogi személy esetén a jogi személy alapítói a vezető tisztségviselőt bármikor, indoklás nélkül visszahívhatják.

4.2.14. Az Elnök feladatai és hatásköre:

  • a Közgyűlés, valamint az Elnökség üléseinek előkészítése és összehívása;
  • az Egyesület képviselete;
  • az Alapszabály, a Közgyűlés és Elnökség határozatai végrehajtásának felügyelete;
  • irányítja az Egyesület tevékenységét és gazdálkodását;
  • gondoskodik a jegyzőkönyvek vezetéséről;
  • mindazon feladatokat ellátja, amelyeket jogszabály, az Alapszabály, illetőleg a Közgyűlés vagy az Elnökség a hatáskörébe utal.

4.2.15. Az Alelnökök feladatai és hatásköre:

  • az Elnök távolléte vagy akadályoztatása esetén az Elnök helyett, az Elnök feladatait látja el az Elnök felhatalmazása alapján;
  • Gondoskodnak az Egyesület nyilvántartásainak vezetéséről;
  • biztosítják az iratokba való betekintési jog gyakorlását;
  • végzik az Egyesület levelezését;
  • Az Egyesület ügyviteli feladatainak ellátása;
  • a Közgyűlések előkészítése, összehívása, közreműködés annak lebonyolításában;
  • az Elnökség üléseinek előkészítése, összehívása, üléseinek lebonyolításában való közreműködés;
  • ellátja mindazokat az egyéb feladatokat, amelyekkel a Közgyűlés, az Elnökség vagy az Elnök megbízza;
  • Nyilvántartja a vezető szervek határozatait;
  • az Egyesület vezető szerveinek határozatairól, döntéseiről az érintetteket értesíti, biztosítja az Egyesület irataiba való betekintést;
  • az Egyesület működésének, szolgáltatásai igénybe vételének, beszámolóinak közzétételéről gondoskodik.

4.3. Felügyelőbizottság:

Az Egyesületnél három tagú felügyelőbizottság működik, amelynek feladata, hogy az ügyvezetést a jogi személy érdekeinek megóvása céljából ellenőrizze.

Az első felügyelőbizottság tagjait a létesítő okiratban kell kijelölni, ezt követően a döntéshozó szerv választja a felügyelőbizottsági tagokat 5 éves időtartamra, a felügyelőbizottság tagjai újraválaszthatók. A felügyelőbizottság az Elnökét maga választja meg.

A felügyelőbizottsági tagsági jogviszony az elfogadással jön létre.

A felügyelőbizottság tagja az a nagykorú személy lehet, akinek cselekvőképességét  a tevékenysége ellátásához szükséges körben nem korlátozzák. Nem lehet a felügyelőbizottság tagja, akivel szemben a vezető tisztségviselőkre vonatkozó kizáró ok áll fenn, továbbá aki, vagy akinek a hozzátartozója az Egyesület vezető tisztségviselője.

A felügyelőbizottság tagjai a felügyelőbizottság munkájában személyesen kötelesek részt venni. A felügyelőbizottság tagjai az Egyesület ügyvezetésétől függetlenek, tevékenységük során nem utasíthatóak.

A felügyelőbizottsági tagsűg megszűnésére a vezető tisztségviselő i megbízatás megszűnésére vonatkozó szabályokat kell alkalmazni azzal, hogy a felügyelőbizottsági tag lemondó nyilatkozatát az Egyesület vezető tisztségviselőjéhez intézi.

A felügyelőbizottság működése:

A felügyelőbizottság köteles a tagok vagy az alapítók döntéshozó szerve elé kerülő előterjesztéseket megvizsgálni, és ezekkel kapcsolatos álláspontját a döntéshozó szerv ülésén ismertetni.

A felügyelőbizottság a jogi személy irataiba, számviteli nyilvántartásaiba, könyveibe betekinthet, a vezető tisztségviselőktől és a jogi személy munkavállalóitól felvilágosítást kérhet, a jogi személy fizetési számláját, pénztárát, értékpapír- és áruállományát, valamint szerződéseit megvizsgálhatja és szakértővel megvizsgáltathatja.

A felügyelőbizottság határozatait a jelenlévők szótöbbségével hozza. A létesítő okirat ennél alacsonyabb határozathozatali arányt előíró rendelkezése semmis.

A felügyelőbizottság köteles az intézkedésre való jogosultságának megfelelően a közgyűlést vagy az Elnökséget tájékoztatni és annak összehívását kezdeményezni, ha arról szerez tudomást, hogy:

a) az Egyesület működése során olyan jogszabálysértés vagy a szervezet érdekeit egyébként súlyosan sértő esemény (mulasztás) történt, amelynek megszüntetése vagy következményeinek elhárítása, illetve enyhítése az intézkedésre jogosult vezető szerv döntését teszi szükségessé;
b) a vezető tisztségviselők felelősségét megalapozó tény merült fel.

A közgyűlést vagy az Elnökséget a felügyelőbizottság indítványára – annak megtételétől számított harminc napon belül – intézkedés céljából össze kell hívni. E határidő eredménytelen eltelte esetén a közgyűlés és az Elnökség összehívására a felügyelőbizottság is jogosult.
Ha az arra jogosult szerv a törvényes működés helyreállítása érdekében szükséges intézkedéseket nem teszi meg, a felügyelőbizottság köteles haladéktalanul értesíteni a törvényességi ellenőrzést ellátó szervet.

A felügyelőbizottság tagjainak felelőssége:

A felügyelőbizottsági tagok az ellenőrzési kötelezettségük elmulasztásával vagy nem megfelelő teljesítésével a jogi személynek okozott károkért a szerződésszegéssel okozott kárért való felelősség szabályai szerint felelnek a jogi személlyel szemben.

4.4. Vezető tisztségviselőkre vonatkozó egyéb rendelkezések:

Megszűnik a tisztségviselői megbízás:

a) a megbízás időtartamának lejártával,
b) visszahívással,
c) törvényben szabályozott kizáró ok bekövetkeztével,
d) lemondással,
e) elhalálozással,
f) az egyesületi tagság megszűnésével.

A vezető tisztségviselővel szembeni követelmények és kizáró okok:

  • Vezető tisztségviselő az a nagykorú személy lehet, akinek cselekvőképességét a tevékenysége ellátásához szükséges körben nem korlátozták.
  • Ha a vezető tisztségviselő jogi személy, a jogi személy köteles kijelölni azt a természetes személyt, aki a vezető tisztségviselői feladatokat nevében ellátja. A vezető tisztségviselőkre vonatkozó szabályokat a kijelölt személyre is alkalmazni kell.
  • A vezető tisztségviselő ügyvezetési feladatait személyesen köteles ellátni.
  • Nem lehet vezető tisztségviselő az, akit bűncselekmény elkövetése miatt jogerősen szabadságvesztés büntetésre ítéltek, amíg a büntetett előélethez fűződő hátrányos következmények alól nem mentesült.
  • Nem lehet vezető tisztségviselő az, akit e foglalkozástól jogerősen eltiltottak. Akit valamely foglalkozástól jogerős bírói ítélettel eltiltottak, az eltiltás hatálya alatt az ítéletben megjelölt tevékenységet folytató jogi személy vezető tisztségviselője nem lehet.
  • Az eltiltást kimondó határozatban megszabott időtartamig nem lehet vezető tisztségviselő az, akit eltiltottak a vezető tisztségviselői tevékenységtől.

A vezető tisztségviselővel szembeni összeférhetetlenségi okok:

A közgyűlés, valamint az Elnökség határozathozatalában nem vehet részt az a személy, aki vagy akinek közeli hozzátartozója a határozat alapján

a) kötelezettség vagy felelősség alól mentesül, vagy
b) bármilyen más előnyben részesül, illetve a megkötendő jogügyletben egyébként érdekelt.

Nem minősül előnynek a közhasznú szervezet cél szerinti juttatásai keretében a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatás, illetve az Egyesület által tagjának, a tagsági jogviszony alapján nyújtott, létesítő okiratnak megfelelő cél szerinti juttatás.

Nem lehet a felügyelő szerv Elnöke vagy tagja, illetve könyvvizsgálója az a személy, aki

a) a közgyűlés, illetve az Elnökség Elnöke vagy tagja (ide nem értve az Egyesület döntéshozó szervének azon tagjait, akik tisztséget nem töltenek be);
b) a közhasznú szervezettel e megbízatásán kívüli más tevékenység kifejtésére irányuló munkaviszonyban vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban áll, ha jogszabály másképp nem rendelkezik;
c) a közhasznú szervezet cél szerinti juttatásából részesül – kivéve a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatásokat, és az Egyesület által tagjának a tagsági jogviszony alapján a létesítő okiratban foglaltaknak megfelelően nyújtott cél szerinti juttatást –, illetve
d) az a)–c) pontban meghatározott személyek közeli hozzátartozója.

A közhasznú szervezet megszűnését követő három évig nem lehet más közhasznú szervezet vezető tisztségviselője az a személy, aki korábban olyan közhasznú szervezet vezető tisztségviselője volt – annak megszűnését megelőző két évben legalább egy évig –,

a) amely jogutód nélkül szűnt meg úgy, hogy az állami adó- és vámhatóságnál nyilvántartott adó- és vámtartozását nem egyenlítette ki;
b) amellyel szemben az állami adó- és vámhatóság jelentős összegű adóhiányt tárt fel;
c) amellyel szemben az állami adó- és vámhatóság üzletlezárás intézkedést alkalmazott, vagy üzletlezárást helyettesítő bírságot szabott ki;
d) amelynek adószámát az állami adó- és vámhatóság az adózás rendjéről szóló törvény szerint felfüggesztette vagy törölte.

A vezető tisztségviselő, illetve az ennek jelölt személy köteles valamennyi érintett közhasznú szervezetet előzetesen tájékoztatni arról, hogy ilyen tisztséget egyidejűleg más közhasznú szervezetnél is betölt.

4.5. A tisztségviselő visszahívását az egyesült tagjainak legalább 10%-a és/vagy a felügyelőbizottság indokolt írásbeli javaslatával az Elnökség kezdeményezheti. A visszahívásról titkos szavazással dönt a közgyűlés.

4.6. A tisztségviselő tisztségéről bármikor lemondhat, azonban ha az Egyesület működőképessége ezt megkívánja, a lemondás csak annak bejelentésétől számított hatvanadik napon válik hatályossá, kivéve, ha a közgyűlés az új tisztségviselő megválasztásáról már ezt megelőzően gondoskodott. A lemondás hatályossá válásáig a tisztségviselő a halaszthatatlan döntések meghozatalában, illetve az ilyen intézkedések megtételében köteles részt venni.

5. A választás szabályai:

5.1. Az Egyesület tagjai közül a tisztségviselőket 5 éves időtartamra választja.

5.2. A tisztségviselőket titkos szavazással kell megválasztani.

5.3. A tisztségviselők jelölését az Elnökség által felkért öttagú jelölőbizottság végzi. Az Elnökség által megbízott jelölőbizottsági tagok önmaguk közül választanak jelölőbizottsági Elnököt. A jelölőbizottság feladata, hogy az egyesületi tagokat személyesen megkeresse és az egyesületi tagok által tett javaslatokat feldolgozza, a jelöltlistát elkészítse és a közgyűlés elé terjessze.

5.4. A jelölőlistára a közgyűlésen további jelöltek is felvehetők, amennyiben a közgyűlés egyszerű szótöbbséggel megszavazza.

5.5. A jelölést a jelöltnek szóban vagy írásban el kell fogadni.

5.6. Jelölés

Valamennyi Egyesületi tag jelöltet állíthat az alábbi tisztségviselőre (egy Elnök, két Alelnök, három felügyelőbizottsági tag) a jelölőbizottság tagjainál szóban vagy írásban.

5.7. A választás menete

a) A jelölőlista véglegesítése után kezdődik a választás;
b) a választás kezdetén 5 fős szavazatszámláló bizottságot kell választani;
c) a választás kétfordulós (Elnökválasztás, Elnökségi és felügyelő bizottsági tagok-póttagok választása) és titkos; a szavazatok leadása az arra elkészített szavazólapon történik;
d) az első forduló után a kieső elnökjelöltek automatikusan felkerülnek az Elnökségi tagok póttag-jelölt listájára, amennyiben a jelölést elfogadják.
e) Valamennyi egyesületi tagot egy szavazati jog illeti meg.
f) A szavazatok leadása után a szavazatszámláló bizottság összeszámolja a leadott voksokat;
g) a tisztségviselők közül azok a jelöltek kerülnek megválasztásra, akik a legtöbb szavazatot kapták;
h) szavazategyenlőség esetén a szavazást meg kell ismételni, de már csak azon jelöltek vonatkozásában, akik egyenlő számú szavazatot szereztek.

 

6. A határozatokra és az Egyesület által nyújtott szolgáltatásokra vonatkozó szabályok:

6.1. A Közgyűlés és az Elnökség határozatait az Elnök által megbízott Alelnök a Határozatok Könyvében vezeti. A határozatokat ügyszámmal kell ellátni, amelynek első része l-től induló növekvő sorszám, törve a határozathozatal dátumával (év, hó, nap), valamint megjelölve, hogy közgyűlési határozat (Kgy. hat.) vagy az Elnökség határozata (E. hat.). A Határozatok Könyvébe be kell vezetni a határozat teljes tartalmát, hatályba lépésének napját, illetve időtartamát, valamint azt is, hogy milyen arányban szavazták meg a határozatot.

6.2. A Közgyűlés, illetve az Elnökség döntéseiről az érintetteket az Elnökség haladéktalanul értesíti. Az értesítés történhet telefaxon, e-mailben vagy ajánlott küldeményként.

6.3. Az Egyesület biztosítja, hogy a Határozatok Könyvébe és az Egyesület egyéb, nyilvános irataiba bárki betekinthessen, és a megtekintett iratokról – saját költségére – másolatot készíthessen.

6.4. Az iratokba való betekintést előzetesen, írásban kell kérni, a megtekintett iratkör megjelölésével. Az Egyesület a betekintést – előzetes időpont egyeztetést követően – a legrövidebb időn belül az Egyesület székhelyén biztosítja.

6.5. Az Egyesület Elnöke megtagadhatja az iratok meghatározott körébe való betekintést az Egyesülettel jogvitában álló, vagy egyébként ellenérdekű fél számára, továbbá, ha az adott iratokba való betekintés az Egyesület érdekeit sérti.

6.6. Az Egyesület nyilvánosan, a jelen Alapszabályban meghatározottak szerint működik.

6.7. Az Egyesület engedélyezheti, hogy tagjain kívül más is részesülhessen szolgáltatásaiból.

6.8. Az Egyesület által nyújtott cél szerinti juttatások és szolgáltatások a tagok számára hozzáférhetők, megismerhetők.

6.9. Az Egyesület szolgáltatásai megismerhetők:

  • Az Egyesület székhelyén kifüggesztett hirdetményekből, tájékoztató füzetekből;
  • Az Egyesület által kiadott prospektusokból, felvilágosító kiadványokból, szórólapokból;
  • Az Egyesület által kifejtett egyéb propaganda- és kampánytevékenység útján.

6.10. Az Egyesület szolgáltatásai igénybevételének módja az Elnökség által az Egyesület székhelyén kifüggesztett hirdetményekből, valamint az Egyesület által kiadott információs füzetekből, szórólapokból ismerhető meg.

6.11. Az Egyesület gondoskodik továbbá a jelentéseknek és a beszámolóknak az Egyesület székhelyén lévő hirdetőtáblán történő kifüggesztéséről.

7. Az Egyesület gazdálkodása:

Az Egyesület az egyesületi cél megvalósításával közvetlenül összefüggő gazdasági tevékenység végzésére jogosult.

7.1. Az Egyesület bevételei:

a) Egyesület esetében tagdíj;
b) gazdasági-vállalkozási tevékenységből (szolgáltatás nyújtásából) származó bevétel;
c) a költségvetési támogatás:

ca) a pályázat útján, valamint egyedi döntéssel kapott költségvetési támogatás;
cb) az Európai Unió strukturális alapjaiból, illetve a Kohéziós Alapból származó, a költségvetésből juttatott támogatás;
cc) az Európai Unió költségvetéséből vagy más államtól, nemzetközi szervezettől származó támogatás;
cd) a személyi jövedelemadó meghatározott részének az adózó rendelkezése szerint kiutalt összege;

d) az államháztartás alrendszereiből közszolgáltatási szerződés ellenértékeként szerzett bevétel;
e) más szervezettől, illetve magánszemélytől kapott adomány;
f) befektetési tevékenységből származó bevétel;
g) az a)–f) pontok alá nem tartozó egyéb bevétel.

7.2 Az Egyesület költségei, ráfordításai (kiadásai):

a) alapcél szerinti tevékenységhez közvetlenül kapcsolódó költségek;
b) gazdasági vállalkozási tevékenységhez (szolgáltatás nyújtásához) közvetlenül kapcsolódó költségek;
c) az Egyesület szerveinek, szervezetének működési költségei (ideértve az adminisztráció költségeit és az egyéb felmerült közvetett költségeket), valamint a több tevékenységhez használt immateriális javak és tárgyi eszközök értékcsökkenési leírása;
d) az a)–c) pontok alá nem tartozó egyéb költség.

Az Egyesület a gazdasági–vállalkozási tevékenységgel összefüggő immateriális javak és a tárgyi eszközök értékcsökkenési leírását társasági adó alapjának meghatározásakor a társasági adóról és az osztalékadóról szóló törvény szerint veheti figyelembe.

7.2.1. Az Egyesület vállalkozási tevékenységet kizárólag másodlagos jelleggel, csak céljainak megvalósítása érdekében, azokat nem veszélyeztetve végez. A gazdálkodás során elért eredmény a tagok között nem kerül felosztásra, azt az Egyesület kizárólag a céljai megvalósítására fordítja.

7.3. Az Egyesület mint közhasznú szervezet a gazdálkodására vonatkozó különös szabályok:

A gazdálkodása során elért eredményét nem oszthatja fel, azt létesítő okiratában meghatározott közhasznú tevékenységére kell fordítania.

A vezető tisztségviselőt, a támogatót, az önkéntest, valamint e személyek közeli hozzátartozóját – a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető szolgáltatások, illetve az Egyesület által tagjának a tagsági jogviszony alapján nyújtott, létesítő okiratnak megfelelő juttatások kivételével – cél szerinti juttatásban nem részesítheti.

Az Egyesület bármely cél szerinti juttatását pályázathoz kötheti. Ebben az esetben a pályázati felhívás nem tartalmazhat olyan feltételeket, amelyekből – az eset összes körülményeinek mérlegelésével – megállapítható, hogy a pályázatnak előre meghatározott nyertese van (színlelt pályázat). Színlelt pályázat a cél szerinti juttatás alapjául nem szolgálhat.

Az Egyesület váltót, illetve más hitelviszonyt megtestesítő értékpapírt nem bocsáthat ki.

Az Egyesület gazdasági-vállalkozási tevékenységének fejlesztéséhez közhasznú tevékenységét veszélyeztető mértékű hitelt nem vehet fel.

Az Egyesület köteles a beszámoló jóváhagyásával egyidejűleg közhasznúsági mellékletet készíteni, amelyet a beszámolóval azonos módon köteles jóváhagyni, letétbe helyezni és közzétenni.

Az Egyesület beszámolójába, közhasznúsági mellékletébe bárki betekinthet, és abból saját költségére másolatot készíthet.

8. Az Egyesület megszűnése

8.1. Az Egyesület megszűnik, ha a Közgyűlés a feloszlását vagy más egyesülettel való egyesülését kimondja, vagy a bíróság feloszlatja, illetőleg megszűnését megállapítja.

Egyesület csak egyesülettel egyesülhet, és csak egyesületekre válhat szét.

A jogi személy jogutód nélküli megszűnésének általános esetein túl az Egyesület jogutód nélkül megszűnik, ha

a) az Egyesület megvalósította célját vagy az Egyesület céljának megvalósítása lehetetlenné vált, és új célt nem határoztak meg; vagy
b) az Egyesület tagjainak száma hat hónapon keresztül nem éri el a tíz főt.

8.2. Az Egyesület jogutód nélküli megszűnése esetén a hitelezők követeléseinek kiegyenlítése után fennmaradó vagyont az Alapszabályban meghatározott – ennek hiányában a nyilvántartó bíróság által kijelölt –, az Egyesület céljával megegyező vagy hasonló cél megvalósítására létrejött közhasznú szervezetnek kell átadni. A fennmaradó vagyon sorsáról a nyilvántartó bíróság a törlést kimondó határozatában rendelkezik, a vagyonátruházás teljesítésére szükség esetén ügygondnokot rendel ki. A vagyon feletti rendelkezési jog az Egyesület törlésével száll át az új jogosultra.

8.3. A vezető tisztségviselők felelőssége jogutód nélküli megszűnés esetén

Az Egyesület jogutód nélküli megszűnése után a vezető tisztségviselőkkel szemben e minőségükben az Egyesületnek okozott károk miatti kártérítési igényt – a jogerős bírósági törléstől számított egy éven belül – az Egyesület törlésének időpontjában tagsági jogviszonyban álló tag vagy az érvényesítheti, akinek a részére a megszűnéskor fennmaradó egyesületi vagyont át kellett adni, vagy ha lett volna vagyon, át kellett volna adni.

Ha az Egyesület jogutód nélkül megszűnik, a hitelezők kielégítetlen követelésük erejéig kártérítési igényt érvényesíthetnek az Egyesület vezető tisztségviselőivel szemben a szerződésen kívül okozott károkért való felelősség szabályai szerint, ha a vezető tisztségviselő az Egyesület fizetésképtelenségével fenyegető helyzet beállta után a hitelezői érdekeket nem vette figyelembe. Ez a rendelkezés végelszámolással történő megszűnés esetén nem alkalmazható. 

9. Egyéb rendelkezések

9.1. Az Alapszabályban nem szabályozott kérdésekben a 2013. évi V. törvény (Ptk.) és a 2011. évi CLXXV. törvény (Ectv.) rendelkezései az irányadóak.

Igazolom, hogy a létesítő okirat egységes szerkezetbe foglalt szövege megfelel a létesítő okirat-módosítások alapján hatályos tartalmának. A létesítő okiratban a módosítások dőlt betűvel kerültek kiszedésre.

A 2014. május 24. napján kelt Alapszabály 1.4. és 4.1.6. pontjai törlésre kerültek. Továbbá a 2.2. pontban törlésre kerültek a következő közhasznú tevékenységek: nevelés és oktatás, képességfejlesztés, ismeretterjesztés; közösségi kulturális hagyományok, értékek ápolásának, művelődésre szerveződő közösségek tevékenységének, a lakosság életmódjának javítását szolgáló kulturálsi célok megvalósításának támogatása; kulturális örökség védelme. Az Alapszabály sorszámozása a törölt pontokhoz igazodva került meghatározásra.

Budapest, 2014. október 13.

Juhász Judit s. k.
elnök

Ellenjegyzem:

Budapest, 2014. október 13.

Dr. Vörös József
ügyvéd