Szemle

Az Édes 24 és az ajándék 8

2013. február 14. április 12th, 2017 Nincs hozzászólás

Bizonyára rögtön szemet szúr Kedves Olvasónknak a szokatlan cím, de egy percig se aggódjék: azonnal meg is magyarázom, hogy milyen kincseket rejt magában ez a bizonyos 24 oldal. A 2013-as év első, februári Édes Anyanyelvünk folyóiratban írásba foglaltatik rengeteg érdekes nyelvi, nyelvhelyességi észrevétel, s egyúttal javaslatok a helyes megoldásra; de találhatunk benne interjúkat, Lőrincze-díjasokról szóló laudációkat, sőt, még azt is megtudhatjuk, hogy miért érdemes használni az uralo netet. S aki kellőképpen szemfüles, egy 8 oldalas ajándék különszámra is lelhet e nagyszabású kincstárban, mely a magyar nyelv napján elhangzott előadásokat, beszédeket gyűjti egybe.

Horváth Géza lapunk elején arról ír, hogy milyen elterjedté vált az intézetis szófelépítés, pedig ha értelmét, szerkezetét és jelentéseit vizsgáljuk e szónak (és az ehhez hasonló szavaknak) nem sokra jutunk, így inkább célszerű használni az intézeti szót – amelyben nincsen fölösleg.

A továbbiakban Balog Lajostól, Balázs Gézától, H. Varga Mártától, Minya Károlytól és Kovács Józseftől olvashatunk ma gyakran előforduló, égető nyelvi hibákról. Néhány példát kiemelnék ezek közül, de a többit meghagyom Kedves Olvasónknak, a célból, hogy a folyóiratból szemezgesse ki őket!
Lássunk egy félrevezető nevet: tudjuk-e, hogy fehér tippancs és tavaszi kérics bizony nem létezik? (Csupán fehér tippan és tavaszi hérics.) Vagy: szoktunk-e különbséget tenni az állomás és a megálló között, a bérből és a fizetésből között, vagy az ingyen és a bérmentve között? Esetleg feltűnhet, hogy ebben a mondatban: „Kérlek, ne bántsatok!” milyen nyelvhelyességi hiba van, ám tisztán átlátható magyarázatot csak H. Varga Mártától kaphatunk a felmerülő kérdésre.
Férfihasznált-ruha vagy használt férfiruha? S ha egyik, ha másik alak a helyes, miért pont az? Megtudhatjuk Minya Károlytól, aki egyéb egybe- és különírási panaszokra is megadja a gyógymódot.
Vajon hová telefonálunk, ha valaki álrendőrnek adja ki magát? A rendőrségre, vagy az álrendőrségre? Kovács József a rendőrségre telefonálna – s mi is jól tennénk, ha így tennénk!

Néhány, a magyar nyelvhasználatba beköszönő szóval is megismerkedhetünk, ha figyelmesen lapozzuk az Édes Anyanyelvünket!
Dóra Zoltán a kelevényről, mint egy sokarcú betegségről veti papírra értékes gondolatait; Holczer József pedig arról ír, hogy a melléknév nemcsak melléknév lehet! Kemény Gáborral lehetőségünk adódik a saga szó átvitt értelmének a megismerésére.
Bencédy József érdekfeszítően fejti ki, hogy mit eredményezhet, ha magyar nyelvünk igés megoldásai névszós megoldásokká válnak – s ez milyen befolyással van az agyféltekékre.
Balázs Géza és Várady Tibor személyes hangvételű beszélgetése igen megszívlelendő gondolattal zárul. Ezt mondja a jogászprofesszor: „Azt hiszem, arra nincsen többé jogunk, hogy lebecsüljük magunkat.”
Ha magyarosított latin szavakról szeretnénk olvasni, Láng Miklós írását érdemes jól szemügyre venni, s hogyha a tótok eredetére, szólásmondásainkban népnévként előforduló mivoltukra vagyunk kíváncsiak, böngésszük bátran dr. Makra Zsigmond gondolatait.
Részletes információkat olvashatunk Oszkó Beatrixtól és Sipos Máriától az uralo net tartalmáról, hasznáról és működéséről. Szóeredet-meghatározással kapcsolatos kérdésekkel kéretik hozzájuk fordulni!
A Magyar Nyelvi Szolgáltató Iroda továbbra is szívesen fogadja a nyelvi kéréseket.

Sajnálatos módon egy szívszorító gyászhírt közöl nekünk a 16. oldalon Grétsy László: Bencze Imre, a XX. század legnagyobb nyelvi játékosa 2012. november 22-én elhunyt. Emlékét örökké szívünkbe őrizzük! Népköltészetté vált Édes, ékes apanyelvünk című opusza szerte a világhálón megtalálható, erősen ajánlott – mondhatnám úgy is, hogy kötelező – olvasmány!

A rossz hírt – Istennek hála – egy jó követi: dr. Fekete László nyelvész és Kerekes Barnabás középiskolai tanár vehette át 2012-ben a Lőrincze-díjat.

A továbbiakban Gróh Gáspártól olvashatjuk a megszívlelendő gondolatokkal teli Édes anyanyelvünk nyelvhasználati verseny megnyitó beszédét. Valamint Balázs Géza részletes leírást ad nekünk a szinte újonnan megjelent Cseléd- és Sznobszótárral kapcsolatban felmerült problémákról: miszerint „A cselédség 1945 után megszűnt, sznobnak lenni: magatartásforma”.

A Hírek–események rovat újfent érdekes színfoltokat rejt magában. Grétsy László Pontozó rovata pedig izgatottan várja az anyanyelvi játékok iránt érdeklődők megfejtéseit!

Jó olvasást kívánok! Szemezgessenek bátran e gazdag tengerből! Tele van szebbnél szebb anyanyelvi ékkövekkel!

A lap online formában olvasható itt.

Gillich Katalin

Leave a Reply

This website uses cookies to offer you the best experience online. By continuing to use our website, you agree to the use of cookies.