Véget ért a Beszélni nehéz! körvezetők 30. Kárpát-medencei anyanyelvi tábora. Az egyhetes találkozó fő célja az anyanyelvi szakmai továbbképzés, a tapasztalatcsere az anyaországi, a délvidéki, a felvidéki és az erdélyi kollégák között. Az idei tábornak Balassagyarmat adott otthont.
30. éve szervezünk táborokat, hogy megerősítsük egymást ennek a munkának a fontosságában, s a szaktudománynak megfelelően információt kapjunk a nyelvművelés jelen állapotáról. Nyelvész professzorok, főiskolai és egyetemi tanárok előadásokat tartanak az anyanyelvi nevelés, a nyelv helyzete, a nyelvművelés, a legújabb helyesírás, a szövegértés, az anyanyelvi versenyek és médiaetika témákban. Kitérünk – a lehetőségekhez mérten – irodalmi, irodalomtörténeti, vallástörténeti, népművelési, történelmi, képzőművészeti kérdésekre is.
Július 5-én először Juhász Judit újságíró előadását hallgattuk meg „Média, minőség, morál – avagy mire jogosít a köz szolgálata” címmel. Wacha Imre nyelvésztanár „Az anyanyelvnek és az anyanyelv használóinak műveléséről” beszélt. Kováts Dániel nyelvész „Anyanyelv és honismeret” című előadása zárta a délelőtti foglalkozásokat. Kiss Gábor, a Tinta Könyvkiadó igazgatója ismeretterjesztő előadásában a bibliafordításokról és a kiadó könyvújdonságairól szólt, majd az olvasás megszerettetéséről beszélt. Csütörtökön az első előadás az irodalom területére vitte a hallgatóságot. Dr. Eőry Vilma egyetemi tanár Szilágyi István Tájkép tutajjal című novelláját elemezte. Két nyelvészeti előadás következett. Mindkettőnek aktualitását az adja, hogy az ELTE Mai Magyar Nyelvi Tanszékének két tanára fogadta el meghívásunkat. Dr. Balázs Géza tanszékvezető professzor a magyar nyelvben előforduló új jelenségekről beszélt, Dr. Tóth Etelka a helyesírás új jelenségeit tárta fel A magyar helyesírás szabályainak 12. kiadása alapján.
Július 8-án a francia szimbolista líra magyar irodalomra tett hatását fejtette ki Dr. Rozsnyai Jenőné, majd Dr. Praznovszky Mihály irodalomtörténész Mikszáth Kálmánnal és Krúdy Gyulával kapcsolatos élményeit, kalandjait tárta fel a hallgatóságnak. A Mikszáth Kálmán Társaság alapítójaként és örökös elnökeként bemutatta a társaság munkáját. Egy első könyvű oknyomozó fiatal írónőt is meghallgattunk a Hírzárlat című könyve keletkezési körülményeiről, az 1973-as balassagyarmati túszdrámáról. Egy kerekasztal-beszélgetéssel zárult a pénteki szakmai program: a város és a megye kulturális életének helyzetét tárták fel irodalomtörténészek, mint Dr. Nagy Csilla és Dr. Mizser Attila, jelen volt a Madách Társaság és a Jobbágy Károly Társaság elnöke.
A helyi és a Nógrád megyei általános és középiskolákban tanító magyartanárokat is meghívtuk az előadásokra, hogy biztosítsuk szakmai továbbképzésüket, betekintést kaphassanak a nyelvművelő mozgalomba, megismerjék munkánkat, tapasztalják, milyen változatos egy ilyen tábor programja. Lehetőséget adtunk számukra ahhoz is, hogy csatlakozzanak a Beszélni nehéz! anyanyelvi mozgalomhoz.
Július 5-én Csach Gábor alpolgármester bemutatta Balassagyarmatot; beszélt a város történelméről, építészetéről, kulturális-gazdasági értékeiről. A Városi Képtár, a Civitas Fortissima szobor, a Vármegyeháza, a börtön épületének megtekintése után a Római Katolikus Templom történetét hallgattuk meg, ellátogattunk a helyi Református Gyülekezet templomába, majd a Palóc Múzeum kiállításain kalauzolt végig a tárlatvezető. Másnap a szécsényi Kubinyi Ferenc Múzeumba látogattunk, megtekintettük a hollókői várat, gyönyörködtünk az ófalu épületeiben, végül Pásztón megnéztük a múzeumot, a Csohány Galériát és más építészeti érdekességeket. Július 7-én a magyarországi egyetlen Madách emlékhely kiállításának megtekintése volt a cél Csesztvén. Mohorán a Mauks-kúriában rendezett kiállítást néztük meg, megemlékeztünk Mikszáth Kálmánról is. Az író második házasságkötésének temploma után Tolnay Klári színésznő emlékének tisztelegtünk.
Utunkat tovább folytattuk Cserhátsurányba. Itt megnéztük a faluházat és az Árpád-kori templomot. Herencsényben és Csesztvén is folklór műsort hallgathattunk meg a helyi hagyományőrző csoportok előadásában. Pénteken, a tábor utolsó napján Szlovákiába kirándult a tábor közössége. Először Ipolybalogon fogadott bennünket a helyi magyar tanítási rendszerű iskola igazgatója és a Palóc Társaság elnöke. Az oktatás helyzetén kívül megismerkedtünk a rovásírás rejtelmeivel is. A falu történelmét és kis templomuk legendáját a helyi plébános segítségével ismertük meg, megcsodálhattuk a Szent Korona másolatát. Ipolynyéken a polgármester saját versével lepett meg bennünket, majd egy Balassagyarmaton tanuló diák, aki a szomszéd településen lakik, szintén saját versét adta elő. Ipolynyéken lakik a Balassi Gimnáziumban tanuló diáklány, aki cimbalomjátékával kedveskedett nekünk. Balassagyarmatra visszatérve Karinthy és Örkény műveiből előadást tartott a Gyarmati Színkör. A kabaréest vidám befejezése volt az egyhetes tábornak.
Az öntovábbképző tábor egyben anyanyelvi konferencia is volt. Az első este a mozgalom jövőjét fejtegettük, az utolsó nap délelőttjén összegeztük a hallottakat-látottakat. Szakmai hatásában nem kételkedünk. Már 30 éve rendezünk ilyen találkozókat, öntovábbképző táborokat. Nem akkreditált továbbképzés, de minden táborszervező legmagasabb fokú szakmai felelősséggel tervezi és szervezi az egy hét programját. Balassagyarmaton másodszor látjuk vendégül kollégáinkat, 2001 után 2016-ban ismét vállaltuk a szervezést. A magyartanárok körében önként vállalt anyanyelvi munkát ezzel köszönjük meg.
Pásztor Sándorné
Balassagyarmat
Fotók: Pásztor Szabolcs
