Közösség és nyelv

Édes anyanyelvünk verseny – negyvenharmadszor is

43. alkalommal zajlott Sátoraljaújhelyen az Édes anyanyelvünk nyelvhasználati verseny. Több mint száz középiskolás diák érkezett a versenyre a Kárpát-medence minden részéről. A három napos rendezvény során a verseny hivatalos programján kívül a résztvevők ünnepségeken, kulturális programokon, kötetbemutatón is részt vettek.

A nemzeti szeretet kapcsa

Az Édes anyanyelvünk verseny a sorszámhúzást követően az írásbeli fordulóval kezdődött: a diákoknak itt a nyelvhasználati, nyelvhelyességi, fogalmazásbeli készségeiket mérték fel.

Az írásbeli forduló

Míg a diákok az írásbeli fordulót írták, addig Széphalomban könyvbemutató zajlott. Kerekes Barnabás és Kováts Dániel bemutatta a A nemzeti szeretet kapcsa című könyvet, amit 18 év után most újra kiadott az Anyanyelvápolók Szövetsége. Az akkori verseny 25 év tapasztalatait dolgozták fel olyan szerzők, akik az Édes anyanylevünk verseny kezdetetől jelen voltak, ezért tapasztalataik alkalmassá tették őket, hogy általánosításokat és módszertanokat írhattak le. A kötet újbóli kiadasának oka, hogy az első kiadás óta már nemzedékváltás történt a felkészítő tanárok körében, ezért nekik is hasznos olvasmány lehet ez. A köteten nem történt változtatás. A kiadványban szó esik arról is, hogy az Édes anyanyelvünk nem csak egy verseny, hanem az anyanyelvi mozgalom, már egy létező rendszer szerves része. Szoros kapcsolat épült ki az évek során Győr, a Kazinczy-verseny otthona és Sátoraljaújhely között.

Kováts Dániel tanár úr bemutatja A nemzeti szeretet kapcsa c. kötetet

Kováts Dániel szerint az első 25 év tapasztalatai, a történeti múlt áttekintés szakmai valósággal is szolgál. A nyelvészeti írások függetlenek attól, hogy a verseny hanyadik évében tart: ilyenek azok az írások, amikben arról esik szó például, hogy az ifjúság magatartása hogyan tükröződik a versenyek során, vagy hogy Deme László szerint mik a megszólalások jellemzői, a három perc alatt, hogyan jut el a beszélő valahonnan valahová, hogyan épül fel a Beszélni nehéz jelölésrendszer. Wacha Imre tanár úr a hangzó beszéd kérdéseivel foglalkozik a köteteben.

Felkészítő tanárok A Magyar Nyelv Múzeumában

Kováts Dániel tanár úr kiemelte, hogy a verseny éltetői a felkészítő tanárok, és szerencsére vannak, akiknek akár 10 diákjuk is nyert már plakettet. Az anyanyelvvel foglalkozás nem nagyon divatos, Kerekes Barnabás szerint mindennapi hősök az a felkészítő tanár és mindenki, aki a sok figyelemelterelő zaj között is vállalja ezt a munkát és tevékenykedik a közösségért.

A péntek délután a városnézésé volt, a versenyzők megismerkedhettek Sátoraljaújhellyel és a környékkel, ellátogattak a Kalandparkba és többen kilátogattak A Magyar Nyelv Múzeumába is, ahol megnézhették a kiállításokat.

Családi múzeum és sport

Szombaton zajlott a verseny legizgalmasabb része:  a szóbeli forduló. A versenyzőknek a zsűri és a közönség elé kiállva kellett három percben kifejteniük a megadott témákból választottat – a stílushoz és a közönséghez igazodva.

Az egyik zsűri: Korzenszky Richárd, Török Annamária, Minya Károly és Juhász Judit

Az idei témák a következők voltak:

  1. „Az anya a béke, a jóság, puhaság a földön, a föltétlen szeretet…” (Szabó Lőrinc)
    Műfaj: köszöntő anyák napján
    Hallgatóság: egy idősotthon asszonyai
  2. Családi múzeumom
    Milyen tárgyi és szellemi értékeket helyeznék el egy képzeletbeli családi múzeumban?
    Műfaj: vallomás baráti körben
  3. A sport az életünkben
    Nyilatkozat egy televíziós stúdióbeszélgetés keretében
  4. „Reánk bízatott az élet” (Kerényi Grácia)
    Mi a felelősségünk a jövőért?
    Műfaj: vitaindító
    Helyszín: osztályfőnöki óra

Míg a gimnazisták körében a családi múzeum témakört választották többen, addig a szakképző iskolások körében ezt a témát kevesebben.

A szakképző iskolák szóbelije a városházán zajlott

A szóbeli forduló után délután a diákok és tanáraik meghallgathatták a verseny általános tapasztalatait, megismerhették az írásbeli eredményeit. Az írásbeli feladatok között volt Beszélni nehéz példamondat-jelölés, szavak szófajának meghatározása, szóláskeresés. A mondatjelölés típushibája volt például, hogy egyszerre jelöltek hangsúlyosnak és hangsúlytalannak is egy szót. A közmondások megfejtésében alapvető hiba volt a közmondások összevegyítése.

Kerekes Barnabás tanár úr az írásbelit értékeli

A szóbeli során többen estek abba a hibába, hogy nem az adott stílusban vagy épp nem a megfelelő közönségnek mondták el beszédüket. Legnehezebbnek az anyák napi köszöntő bizonyult, itt többen sajnos nem vették figyelembe, hogy közönségük a nyugdíjasotthon lakói.

Mindkét este kulturális program várta a résztvevőket: első este a hivatalos megnyitó zajlott, ahol a versenyzőket Fehér József és Sátoraljaújhely polgármestere, Szamosvölgyi Péter köszöntötte, valamint a nagydobronyi diákok „Szél el ne hordja, eső el ne mossa” c. irodalmi-zenés összeállítását tekinthették meg a jelenlévők.

Szamosvölgyi Péter emlékplakettet ad át az egyik győztesnek

Polgármester úr adta át vasárnap reggel az Kazinczy Ferenc Emlékcsarnok előtt az emlékplakettet azoknak a diákoknak, akiket a zsűri arra érdemesnek ítélt. Eredményes felkészítő munkájáért emlékplakettet kapott Erdély Judit, a sepsiszentgyörgyi Mikes Kelemen Elméleti Líceum tanára és Szurmik Zoltán, a szentesi Horváth Mihály Gimnázium tanára.

Török Annamária zárszavában szubjektív élményeit mondta el a versennyel kapcsolatban. A nyerteseken kívül minden résztvevő győztes, hiszen aki már eljutott a Kárpát-medencei döntőbe és részt vett a három napos programon, az egészen biztosan gazdagott – szakmailag és emberileg egyaránt.

Muszka Ágnes
fotó: Hornyák Georgina, Barna Dávid, Terjéki Tamás

Leave a Reply