Szemle

Elvi és nyelvi kérdések egy kötetben a Tinta Kiadótól

Szerző: 2016. július 28. Nincs hozzászólás
Horváth Péter Iván: (Ny)elvi kérdések

100 könnyed ismeretterjesztő cikk az alcíme a Tinta Könyvkiadó tavaly megjelent kötetének, és a címadó nem hazudik. Horváth Péter Iván cikkei valóban nemcsak a nyelvészeknek szólnak, hanem mindennapi nyelvi jelenségekről, érdekességekről, nyelvtani és nyelvhelyességi kérdésekről írnak közérthető és olvasmányos formában.

A cikkek eredetileg az E-nyelv Magazin című elektronikus folyóiratban jelentek meg. Ennek előszavában olvashatjuk a sorozat és a kötet címének magyarázatát: “ (…) sorozatunk a címéhez méltóan nyelvi kérdéseket vet fel, de ezeknek többségét szándékosan nyitva hagyja. Az ugyanis elvi kérdés, hogy a nyelvészet – igazi tudományhoz illően – ne mutatkozzon tévedhetetlennek, azaz a nyilvánosság előtt is vállalja, ha valamit csak részben vagy egyáltalán nem sikerül tisztáznia”. A kötet cikkei valóban sokszor inkább elmélkedések egy-egy nyelvi kérdésről, mint pontos részletekbe menő tanulmányok. Azért sokat megtudhatunk a nyelvtudományról is, de arról még sokkal többet, hogy min és hogyan gondolkodik a nyelvész.

Az írások témái változatosak, felölelik a nyelvészet szinte minden területét. Olvashatunk általános nyelvi jelenségekről, például arról, hogyan is működnek a nyelvi szabályok, és hogy ezek között milyen “pereskedés” folyik, mielőtt döntést hoznánk egy-egy megszólalásunk megformálásáról: hogyan nevezzük mondjuk az éjjeli-nappali üzletet? Nonstop vagy nonsztop? Ezen kívül szó esik a nyelv kisebb egységeiről, a hangokról, szóelemekről és a szavak felépítéséről. Megtudhatjuk például, milyen ki nem mondott szabályszerűségek vannak a szavak “becézésében”, avagy hogy miért buri (és nem burgi) a burgonya. A mondattan területéről is számos érdekességet tartogatnak a cikkek, kiderül például, hogy az ige nem is annyira kötelező része egy mondatnak, mint azt gondolnánk.

Szókészlet és láthatatlan toldalékok

Különösen izgalmas témakör a szókészlettel kapcsolatos elmélkedések, kezdve az olyan egyszerű(nek tűnő) kérdésekkel, mint például, hogy hány szó van a magyar nyelvben. De több cikket találunk a szavaink eredetéről, az idegen szavak meghonosodásának mikéntjéről és nyelvhelyességi kérdésekről is. Kiderül például, hogy nem csak a média rejt magában a magyar nyelvérzék számára nem látható toldalékot, vagy hogy életünk során mennyi “vándorlás” zajlik az aktív és a passzív szókincsünk között.

Az idegen nyelveket beszélők is számos érdekességet találnak a könyvben, hiszen a példák között gyakran szerepelnek más nyelvek adatai is. Megtudhatjuk például, hogyan tegeződik és magázódik a svéd, a portugál vagy éppen a vietnami. De olvashatunk a nyelvtanulókat sokszor megviccelő “hamis barátokról”, azaz olyan nemzetközi szavakról is, amelyek egyes nyelveken mást jelentenek, mint a többi nyelvben.

A kötet cikkei gondolkodni hívnak, és arra ösztönöznek, hogy jobban figyeljünk a minket körülvevő nyelv érdekességeire. Egy-egy rövid írás olvasása közben minden nyelv iránt érdeklődőnek élmény lehet a felismerés: “Ezt eddig észre se vettem!”.

Dömötör Andrea

Látogatása során cookie-kat használunk, amelyek segítenek testreszabott tartalmat megjeleníteni, személyes információkat azonban nem tárolnak. Az oldal használatával elfogadja a cookie-k használatát. Részletek...