Ismeret és nyelv

A gagyogó s ragyogó Horger Antal

2014. augusztus 01. március 18th, 2017 6 hozzászólás

Ki volt valójában Horger Antal azon kívül, hogy József Attilát elutasította az egyetemről? Jól tudod-e, hogy ez volt a legjelentősebb tette, amivel befolyásolta a diákok tudását? Rövid cikkünkben megpróbáljuk megmutatni, hogy mit is érdemes tudni még róla. Figyelem, olyan információk következnek, amelyeket az irodalomórák nem igazán érintenek!

Az egyetem fura ura, aki kivont szablyával óvja a hont a Nincsen apám szerzőjétől. József Attila jól ismert, Születésnapomra című versének „hála”, ma leginkább ez a kép él bennünk Horger Antalról, holott az egykori professzornak és akadémikusnak kétségtelenül jóval nagyobb érdemei is voltak, mint hogy az ifjú költőt alkalmatlannak ítélte a pedagóguspályára. Horger Antal nyelvész (1872–1946) a Magyar Tudományos Akadémia tagja, a szegedi, akkori nevén Ferenc József Tudományegyetem Bölcsészet-, Nyelv- és Történettudományi Karának tanára és két évig dékánja volt. A nyelvtörténet és a nyelvjáráskutatás területein több, máig is jelentős alapművet hozott létre.

Nyelvészeti munkásságának legismertebb és talán legfontosabb eredménye a róla elnevezett hangtörvény (Horger-törvény), amit ma két nyíltszótagos tendenciaként tanítanak a magyar szakosoknak. Horger ómagyar kori jövevényszavaknál figyelte meg azt a jelenséget, miszerint a három- vagy többszótagú szavakban, ahol az első és a második szótag is nyílt, a középső rövid magánhangzó hajlamos kiesni. Klasszikus példák erre a tendenciára a szláv malinából lett málna, illetve a palicából lett pálca szavaink, de ugyanennek köszönhetők az azután-aztán, halovány-halvány alakváltozatok is. E tendencia hatására alakultak ki a hangzóhiányos tövek (pl.: terem – *teremetttermett, gödör – *gödörötgödröt), de akaratlanul Horger Antalra emlékezünk akkor is, amikor vállat rándítunk: „Asszem.”, hiszen ez a beszélt nyelvi alak is hangkieséssel jött létre a pongyola ejtésű „asziszem”-ből.

Horger a történeti hangtanon kívül a nyelvjáráskutatásban is úttörőnek számít. Különösen a székely és a csángó nyelvjárások érdekelték, utóbbi nem csak nyelvészeti, hanem kulturális szempontból is. A szoros értelemben vett nyelvjárásvizsgálatok mellett, Horger a csángó nép eredetével is foglalkozott, és csángó népmesegyűjteményt is adott ki. Legfontosabb munkája A magyar nyelvjárások című műve, melyet 1934-ben publikált, valamint első nyelvföldrajzi munkája,  A keleti székelység nyelvjárási térképe, amellyel szerencsére hagyományt teremtett, hiszen azóta számtalan utódja jelent meg.

Bár mindezek alapján egyértelmű, hogy Horger professzor úr sem „középiskolás fokon” ismerte a nyelvet, József Attila frappáns sorai miatt mégis eléggé elbánt vele az utókor emlékezete. Pedig, talán megérdemelné, hogy ne a magyar művelődés vaskalapos ellenségeként maradjon fent a neve.

Dömötör Andrea

6 hozzászólás

  • noszti szerint:

    Tegyék egymás mellé a ember munkásságát!H.-nak olyan témái vannak,mint ma a ruhatár szakos egyetemisták szakdolgozatának.Nem hiszem,hogy bármennyire is előre vitte volna a magyar nyelvet!József Attila viszont ragyogni fog,még akkor is,ha a szegedi egyetemnem lesz a helyén,mert időtlen!Persze,ki lehet majd kezdeni,mint ahogy Dózsáról is lerántották a leplet,de őszintén,melyik magyar hős makulátlan?Pedig ugyancsak kevesen vannak!

    • Gergő szerint:

      Mármint úgy érted, hogy a mai ruhatár szakosoknak vannak olyan témái, amik 90 évvel ezelőtt lettek volna korszakalkotóak?
      Ezekszerint ha én most írok egy dolgozatot a háromszögekről, akkor ezzel Eukleidész munkásságát kicsinyítem le? Ó máj gád.

      • noszti szerint:

        Valamit rosszul írtam!A magyar nyelv tökéletesítése állandó kincsesbányája a tudománynak!De nem mérhető össze egy költö óriás munkásságával.Arra kell gondolni,hogy a sok nagy tudós,a nyelv javítása érdekébe bevezet egy csomó szabályt,tudományosan megalapozva,majd pár év múlva megváltoztatják,talán egy másik tudós társaság!Jól el játszadoznak az időnként értelmetlen dolgokon.Ha H.-nak nincs afférja József Attilával,nevét a köznép biztosan nem emlegeti!A példaként felsorolt hatalmas nyelvújítási “találmányain”meg az idő úgyis átrobogott volna.A feltételezett téma a háromszögekről,ha nem hoz újat,tudományos jelentősége nincs.Az egyénnek adnak vele feladatot,nem hiszem,hogy szakdolgozati témának jó,de óravázlatnak,felkészülésnek,azaz számonkérési módszernek megfelel.

        • Tamás szerint:

          Félre értés ne essék. Nem gondolnám, hogy bárki is lekicsinyítette volna a fenti írással József Attila nagyságát. Csupán arról van szó, hogy Horger Antal azon kívül, hogy eltanácsolta őt az egyetemről olyat alkotott, ami a magyar nyelvtudomány alapjaihoz tartozik. A Horger-törvény egy olyan hangtörvény, amely sok más nyelvtudományi munka alapjául szolgált és a mai napig érvényes felfedezés. A nyelvföldrajzban, nyelvjáráskutatásban végzett munkája pedig olyan emberek életműveit alapozta meg mint Csűry Bálint, Bárczi Géza, vagy akár A magyar nyelvjárások atlaszának munkatársai (Imre Samu, Deme László). Szóval ezek nem „nyelvújítási találmányok” és olyan értelmetlen dolgok, amelyeken „az idő csak úgy átrobog”.

  • A szerző szerint:

    Köszönöm a hozzászólásokat. Annyi szeretnék megjegyezni, hogy valóban nem volt szándékomban József Attila költői érdemeit kisebbíteni, és szerintem nem is tettem ilyet. Magam is nagy rajongója és tisztelője vagyok. Azért, mert egyszer volt egy konfliktusuk, még nem gondolom, hogy egymáshoz kéne hasonlítgatni a két ember munkásságát, amit teljesen más területen végeztek.

  • […] 11:22 Természetesen a hét napjainál is észrevehetjük a két nyíltszótagos tendenciát, amit Horger-törvénynek nevezünk, hiszen Horger Antal nyelvész nevéhez fűződik. Erről mi is írtunk korábban. […]

Leave a Reply

Látogatása során cookie-kat használunk, amelyek segítenek testreszabott tartalmat megjeleníteni, személyes információkat azonban nem tárolnak. Az oldal használatával elfogadja a cookie-k használatát. Részletek...