Rövid összeállításunk a Honismereti Szövetség munkájáról, legutóbbi eseményeiről.
A Honismereti Szövetség 1990-ben alakult, az 1960-as években kibontakozó Honismereti mozgalom tevékenységét folytatja. A Szövetség első alapszabályában rögzítette, hogy legfontosabb céljai között szerepel a helytörténeti, néprajzi, szociográfiai tárgy- és adatgyűjtő szakkörök, helytörténészek, valamint műemléki, múzeumi, természet- és várbaráti, továbbá társadalmi és művészeti hagyományokat fenntartó közösségek munkájának összehangolása.
Együttműködési megállapodás az Anyanyelvápolók Szövetségével
Az Anyanyelvápolók Szövetsége és a Honismereti Szövetség ünnepélyes keretek között együttműködési megállapodást kötött 2019. május 18-án, a Petőfi Irodalmi Múzeumban. Az Anyanyelvápolók Szövetsége részéről Juhász Judit elnök-asszony és a Honismereti Szövetség elnöke, Debreczeni-Droppán Béla írták alá az együttműködési megállapodás dokumentumait.
A cikk a közgyűlésről itt olvasható »
Díjazott, elismert honismerő munkák
2019. május 18-án átadták az Év Múzeuma és Év Kiállítása díjakat. A díjátadóra a Magyar Nemzeti Múzeum Múzeumkertjében került sor. 2019-ben a nyíregyházi Jósa András Múzeum kapta az Év Múzeuma-díjat, a Tomory Lajos Múzeum az Ekevasban fogott madárszárny – Kondor Béla a repülés vonzásában című állandó kiállításáért az Év Kiállítása elismerő oklevelét kapta meg.
További információk itt olvashatók »
A Szent István kultusza a 20. században témájú honismereti pályázat díjátadójára a XLVII. Országos Honismereti Akadémián kerül sor 2019. július 8-án.
A díjazottak névsora itt olvasható »
fotók: Végső István
Tisztelt Szövetség!
Három jelenségre hívnám fel figyelmüket. Az egyik a “hibát vét” szófordulat, ami sajnos, egyre gyakoribbá válik rádióban és nyomtatásban is. Szerintem hibát vagy elkövet az ember, vagy vét egy szabály ellen. Ha én “hibát vétek”, akkor valami “rosszat” a hibázásban követek el, és akkor jól sikerül az, amit eleve rossznak tervezek , tehát pont az ellenkezőjét sikerül kifejezni annak, amit eredetileg szeretnék.
Másik a “katasztrófavédelem” szó. Ez gyakorlatilag el lett fogadva pont az ellenkezője, a “katasztrófa elleni védelem” (tűzvédelem, árvízvédelem, stb.) kifejezésének. Hogyan magyarázom meg egy gyereknek vagy egy magyar nyelvet tanuló külföldinek, hogy az “egészségvédelem” viszont nem az egészség elleni védelmet, hanem valóban az egészség védelmét jelenti, de ugyanez a helyzet a “gyermekvédelem” szóval is.
Harmadik a benn – bent, kinn – kint, lenn – lent, fenn – fent helyhatározók alkalmazásának keverése. Legalább a rádiósoknak meg kéne tanulniuk, hogy pl. a “fenn” (és hasonlók) helyhatározóként és átvitt értelemben is használhatók, de a “fent” csak helyhatározóként. Hányszor mondják (rádióban), hogy “sokáig tartotta fent”! Hol? Háztetőn? Mennyezeten?
Csak három olyan fordulatot emlegettem, aminél fölszisszenek, de próbáljuk meg gyomlálni, hátha sikerül anyanyelvünk hibáitól megszabadulni!
Üdvözlettel
Kovács Mária ny. zenetanár és újságíró