Hogyan legyünk Kazinczy-érmesek? Eláruljuk a nagy titkot!

2016. június 08.Szemle

Az egyik legrangosabb középiskolai verseny a Kazinczy Ferencről elnevezett Szép magyar beszéd verseny országos döntője. De miként kaphatja meg egy diák a legjobbaknak járó Kazinczy-érmet? Milyen út vezet odáig, hogy a győri városháza dísztermében felolvassák nevünket? Erre a kérdésre nyújt kielégítő választ Kerekes Barnabás könyve, a Felkészülés a Kazinczy-versenyre. Lássuk!

Az 51. Kazinczy-verseny döntőjén vehettük kézbe Kerekes Barnabás kötetét, amely akár az 1992-ben megjelent Szakács Béla és Kerekes Barnabás által összeállított Szöveggyűjtemény és útmutató a középfokú iskolák Kazinczy-versenyéhez című könyv folytatásának, frissítésének is tekinthető.

Kerekes Barnabás – sárospataki diákként – több mint negyven évvel ezelőtt maga is részt vett az országos megmérettetésen. Azóta az anyanyelvi mozgalmak egyik vezetője, a Beszélni nehéz!, majd a Szóról – szóval rádióműsor szerkesztője, a Kazinczy-díj Alapítvány kuratóriumának titkára. Az ő javaslatára választják ki az országos verseny kötelező szövegeit és írásbeli feladatait. Rengeteg diákot készített már fel a Kazinczy-versenyre, akik legtöbbje megkapta a Kazinczy-érmet. Érthető hát, hogy miért pont ő a legalkalmasabb, hogy elkészítse ezt az útmutatót.

Szabad hibázni

A könyv két részből áll. Az első részben az elméleti alapozást kapjuk meg. Ez segítséget nyújt a felkészítő tanároknak abban, hogy hogyan lehet kiválasztani a legmegfelelőbb versenyző diákot, milyen szöveget érdemes választani, mire figyeljenek oda a szöveg tolmácsolásakor.
Hogyan alakuljon a hangerő, a tempó, a hangvétel. A versenyszöveg felolvasása során nem mindegy, mit teszünk, amikor központozáshoz érkezünk, hiszen még vessző és vessző között is van különbség, nem beszélve az idézőjelekről, közbevetésről.

A kötet felhívja a figyelmet a szövegfelolvasás egyik leggyakoribb megítélési hibájára is. „A laikusok általában arról ítélik meg valakinek az olvasástudását, hogy hibátlanul olvas-e. […] Az első országos döntőn a bírálóbizottság tagja volt Körmendy László, a Magyar Rádió zseniális Kazinczy-díjas bemondója. Arra kérték, mutassa be a kötelező szöveget; mindjárt az első mondatban elkövetett egy hibát. Ezek szerint nem tud olvasni?” – vezeti be Kerekes Barnabás a hibázás lehetőségét, hiszen attól, hogy valaki egy-két hibát ejt, még értheti, amit olvas, és jól tagoltan, értően átadhatja a közönségnek a választott szöveget.

Szót ejt a verseny szervezéséről is, hiszen az országos döntőt iskolai, városi és megyei versenyek előzik meg. Fontos, hogy a diákok már ott találkozzanak a verseny formájával, gyakorlatával, így sokkal rutinosabbá válnak a döntőre.
Az első rész második fele az írásbeli feladatra koncentrál. A Beszélni nehéz! rádióműsor jelölésrendszerét az alapoktól kezdve magyarázza el, sok-sok példán keresztül, részletesen kitérve a helyes és a jellemzően hibás megoldásokra is.

Fontos a jó szöveg

A könyv második felében szöveggyűjteményt találhatunk: többnyire az elmúlt évek kötelező szövegeit, de felfedezhetünk sok-sok régi és új gyakorló szöveget is Ágh Istvántól kezdve Deme László, Lőrincze Lajos, Montágh Imre, Péchy Blanka, Ravasz László, Szakonyi Károly és Wacha Imre írásain keresztül egészen Z. Szabó Lászlóig.

A kötetet mindenki számára ajánljuk, aki kicsit is érdeklődik a Kazinczy-versenyek iránt, de legfőképp a felkészítő tanároknak, leendő versenyzőknek, hiszen rengeteg hasznos gyakorlati útmutatás található benne.

Terjéki Tamás

Látogatása során cookie-kat használunk, amelyek segítenek testreszabott tartalmat megjeleníteni, személyes információkat azonban nem tárolnak. Az oldal használatával elfogadja a cookie-k használatát. Részletek...