Közösség és nyelv

Idén is megtartottuk a magyar nyelv napján ünnepségünket

Az Anyanyelvápolók Szövetsége idén megtartotta november 13-án ünnepi gálaestjét a magyar nyelv napján. Díjakat adtunk át, tánccal és Mátyás királyról szóló mesékkel ünnepeltük a magyar nyelvet.

A gálaest során a Cédrus Táncegyüttes színesítette az estét táncaival a Kárpát-medence különböző tájairól. Ünnepi beszédet mondott a szövetség elnöke, Juhász Judit, valamint Grétsy László, a szövetség tiszteletbeli elnöke.

A jelenlévők meséket hallgathattak meg Mátyás királyról: többek között gyimesfelsőloki, bácskertesi, zápszoni gyerekek érkeztek és mondták el meséiket.

További képek a médiatárban >

Az este során rengeteg díjat adtunk át

Lőrincze-díjat kapott H. Tóth Tibor nyelvész.

Arany Kazinczydíjas lett Matula Ágnes ny. televíziós szerkesztőműsorvezető, a Nyelvőrző szerkesztője.

Matula Ágnes laudációja

A Magyar Rádióban és a Duna Televízióban végzett munkája alapján okkal mondhatjuk: a művészetek, a magyar kultúra és anyanyelvünk nagykövete. Aki tiszteli a minőséget a zenében, a képzőművészetben, az irodalomban; nyelveket beszélő, az emberi alkotásokat megbecsülő európai ember, egyben népünk-nemzetünk értékeibe szerelmes cselekvő hazafi.
Ez az értékelvűség sodorta át a rádiós zenei műsorok készítésétől a frissen alapított Duna Televízióhoz. Matula Ágnes szerkesztő asszony érdemeit egy negyed mogyoróhéjba kell zsugorítanom, s elsősorban az anyanyelv művelése-ápolása érdekében végzett munkájának méltatására kell szorítkoznom.
Az 1990-es évek közepén két televíziós anyanyelvi műsorfolyam szerkesztője volt: a Nyelvédesanyánk – nem az ő hibájából – kérészéletű lett, a méltán népszerű Nyelvőrző viszont 20 éven át jelentkezett. Forgatócsoportjával ott volt „minden kilométerkőnél”, mindenütt, ahol a nyelvművelő mozgalmaknak valamely fontos eseménye zajlott: rendszeresen tudósított nagy anyanyelvi versenyek országos–Kárpát-medencei döntőiről: Győrből, Sátoraljaújhelyről, Kisújszállásról; végigkövette táboraink történetét az ASZ csongrádi ifjúsági táborától a balatonboglári Péchy Blanka-táborig, meg a beszédművelő körök vezetőinek öntovábbképző szakmai hetétől az erdélyi Aranka Társaság zsoboki táboráig. Fontosnak tartotta, hogy tájékoztassa a világ magyarságát a Kárpát-medencében történtekről: beszámolt az ASZ közgyűléseiről, gáláiról, évnyitó tanácskozásairól, az ifjúsági parlamentekről, az agárdi-gárdonyi továbbképzésekről, a helyi csoportok országos találkozóiról. Az ő érdeme, hogy a nézők betekintést nyerhettek honi nyelvművelő köreink életébe (pl. Komárom, Karcag, Szentistván), meg az elszakított területek nyelvápoló közösségeinek működésébe (pl. az erdélyi Kolozsvár, Sepsiszentgyörgy, Kézdivásárhely, Székelyvarság, a moldvai Pusztina vagy éppen a délvidéki Óbecse). De nem volt rest távolabbi országokba elutazni, ha a magyar nyelv továbbéltetésének jó példáiról hallott (Svájc, Hollandia).
A Nyelvőrzőben foglalkozott illemtannal, a népszokásokkal, retorikával, a helyes kiejtés kérdéseivel, anyanyelvi játékokkal – bevonva tudósokat, rádiós-tévés szakembereket és sok-sok fiatalt. Részt vett a Duna Televízió nyelvi bizottságának munkájában, portréműsorokat készített pl. Deme Lászlóról, Bánffy Györgyről, szerteágazó és színvonalas tevékenységével okkal érdemelte ki a tévécsatorna elnökének nívódíját.
Jó húsz éven át volt tagja az ASZ elnökségének, ma tiszteletbeli elnökségi tag. Táboraink előadója, anyanyelvi és versmondó versenyek bírálóbizottsági tagja itthon és otthon, a Kárpát-medencében. Az elszakított területek magyarsága ügyeinek pártfogója. Hivatalossága megszűntével is rendületlenül részt vesz az anyanyelvi rendezvényeken. Utolsó leheletéig igyekszik megőrizni és továbbadni mindazt, amit egy egész élet munkájával összegyűjtött, megalkotott. Ha nem televíziós szerkesztőként, akkor a Józsa Judit Galéria Nyelvőrző Szalonjának háziasszonyaként. Méltán népszerű az anyanyelvi mozgalmak tagjainak körében: életművével, példás emberségével, a hagyományok ápolásával, értékteremtésével és –őrzésével okkal érdemelte ki az Arany Kazinczy-díjat.

A magyar nyelv napján adjuk át hagyományosan a Maróti Istvánemlékérmet, amit idén Györffy Imréné ny. tanár kapott.

Györffy Imréné laudációja

A kiskunmajsai Dózsa György Gimnázium nyugalmazott magyartanára. 1984-ben alapította meg beszédművelő körét, amelyet 25 éven át, 2009-ig, nyugalomba vonulásáig vezetett. Növendékeivel példás rendszerességgel tartotta a kapcsolatot a Magyar Rádió Beszélni nehéz! című műsorával, majd a Magyar Katolikus Rádió Szóról-szóval című adássorozatával. Kiejtésjelöléssel kapcsolatos megfejtéseiket utánozhatatlan pontossággal, rendszerességgel juttatták el a két műsorfolyam szerkesztőinek, ezért méltán részesülhettek minden lehetséges elismerési formában; szakköröseivel nyolc alkalommal érdemelték ki a Kazinczy-jutalmat, ő maga az elsők között vehette át a Péchy Blanka-díjat.
2009-től egyik volt szakkörös tanítványa irányította a beszédművelő csoportot, Györffy tanárnő azóta a rá jellemző igényeséggel, kihagyás nélkül, immár egyéni munkatársként küldi megfejtéseit; 34 év óta tart szoros kapcsolatot a beszédművelő mozgalommal! Diákjaival részt vett a Beszélni nehéz! rendezvényein, találkozóin, versenyein; őt – munkája elismeréseként – rendszeresen meghívták a Magyar Rádióba a szakkörvezetők stúdióbeszélgetésére; 1987-ben ott lehetett a körvezetők első úgynevezett „öntovábbképző” táborában, s az elmúlt bő harminc évben értékes tapasztalatainak átadásával segítette a táborozó pedagógusok munkáját.
Az Anyanyelvápolók Szövetségének évtizedek óta tagja, megalapítója és vezetője volt a szervezet helyi csoportjának, több növendéke az ASZ ifjúsági tagozatának vezetőségi tagja lett. Színvonalas tanári, szakkörvezetői munkája mellett találkozókat szervezett, iskolája tanulóinak pályázatokat írt ki, amelyeknek anyagát közre is adta.
Nagyszerű nevelő és tanító; diákok és tanárok számára példakép; az irodalom és az anyanyelv elkötelezettje, tiszta lelkű, békességet teremtő és munkáló ember. Értéket alkotó és megőrző munkáját látva okkal mondhatjuk: a Maróti István-i elvekre és gyakorlatra emlékeztető életmű.
Nem lehet véletlen, hogy 2018-ban Györffy Imréné tanárnő veheti át a Maróti István-emlékérmet.

Ezen az estén adták át a Deme Lászlóösztöndíjat Veszelszki Ágnes nyelvész, egyetemi docensnek.
Dr. Balázs Géza tanszékvezető, a szövetség alelnöke kihirdette az országos anyanyelvi pályázat nyerteseinek névsorát, Nyiri Péter, a PIM-A Magyar Nyelv Múzeuma vezetője pedig az „Írj levelet Kazinczynak!” pályázat díjazottjait.

Leave a Reply

Látogatása során cookie-kat használunk, amelyek segítenek testreszabott tartalmat megjeleníteni, személyes információkat azonban nem tárolnak. Az oldal használatával elfogadja a cookie-k használatát. Részletek...