Irodalmi herbárium Széphalomban: múzeummá vált a Kazinczy Emlékkert

2015. június 06.Kultúra és nyelv
Széphalmi irodalmi herbárium

Múzeummá lett a park, amely körülveszi A Magyar Nyelv Múzeumát. A „Széphalmi irodalmi herbárium” című tárlat a szépirodalom és természet kapcsolatára épít, A Magyar Nyelv Múzeumának otthont adó Kazinczy Emlékkertben 2 hektárnyi terület válik ezáltal kiállítótérré. A rendhagyó kiállítás Nyiri Péter, Nagy Zoltán és Varga Lukács munkája.

A „Széphalmi irodalmi herbárium” című tárlatban a szokásos múzeumi tárgyak helyett maga az élő természet jelenik meg. Az 5,4 hektáros Emlékkertből kb. 2 hektár változik kiállítótérré, ahol maga a természet jelöli ki a bemutatás helyét és az értelmezés keretét. A Kazinczy-birtokon honos és alkalmilag betelepített növények éppannyira bemutatandó tárgyakká válnak, mint a hozzájuk tartozó irodalmi szövegek.

A cél a természet és irodalom közti viszony bemutatása, melyről a tárlat mottójául választott Csorba Győző-idézet is szól: „a kertből vers lett s míg a vers él / e kert erősebb lesz a kertnél.” Azáltal, hogy a tárlat szokatlan kontextusba helyezi a bemutatandó „tárgyat” (szépirodalmat és magyar nyelvet), a látogató párhuzamot vonhat az élő magyar nyelv és a burjánzó természet között.

2005-ben a Petőfi Irodalmi Múzeumban Szilágyi Judit és Vajda Ágnes kurátori munkájának köszönhetően elkészült a Kis magyar irodalmi herbárium a belvárosi Károlyi-palota udvarán. Ezt szabta most Széphalomra a nyelvmúzeum két munkatársa: Nyiri Péter és Nagy Zoltán. Az újragondolt kiállítás az urbánus jelleget természetközelibbé tette, hegyek ölelésébe helyezte, teret és lehetőséget adva a „bolyongásra” – a térben és az irodalom berkeiben.

A széphalmi Kazinczy Emlékkertben, ahol a dús, buja kertet áthatja a genius loci ereje, hat egységet alakítottak ki a kurátorok: fák, virágok, gyógynövények, zöldség, gyümölcs és egyéb, a természetben fellelhető dolgok (mag, kő, nád, gyom). A növényekhez több mint félszáz táblát helyeztek el, melyeken vers és próza mutatja be az ember és a természet viszonyát.

Lapozható szöveggyűjteményekből válogathatnak a látogatók három „csomópontban”: a diófa tövében, a hegyaljai borvidéket idéző szőlőtőkék mellett, valamint a kert központi részén. És hogy a költőknek, íróknak ne csak a gondolataik jelenjenek meg a kiállításban, a leggyakrabban idézettek erdőben, kertben, növények között készült képeit is összegyűjtöttük (Illyés Gyula fát farag, Jókai Mór a rózsáiban gyönyörködik, Móricz Zsigmond a búzatáblában sétál stb.).

A kiállítás arculata, a táblák és molinók illusztrációinak különlegessége, hogy a növények képeit a Kazinczy Emlékcsarnokban őrzött, 1600-as datálású gyógynövénykönyvből válogatták a kurátorok. A német nyelvű, gót betűs kötet Török Lajos ajándéka lányának, Török Zsófiának, aki ebből ismerte meg a természet gyógyító erejét. A kézzel rajzolt és festett illusztrációkat a könyvbe tekintve eddig csak a restaurátorok és a muzeológusok láthatták, most pedig a Széphalmi irodalmi herbárium kapcsán a nagyközönség elé tárjuk.

Kurátor: Nyiri Péter
Látványterv: Nagy Zoltán
Kivitelezés: Nagy Zoltán, Varga Lukács

Látogatása során cookie-kat használunk, amelyek segítenek testreszabott tartalmat megjeleníteni, személyes információkat azonban nem tárolnak. Az oldal használatával elfogadja a cookie-k használatát. Részletek...