Kultúra és nyelv

„Lobogva lélekző tükör” – írók, költők és a Balaton

Szerző: 2017. május 30. Nincs hozzászólás
balatonalmadi-strand

Beköszöntött a nyár, a Balaton partja lassan megtelik nyaralókkal, fürdőzőkkel. Nem volt ez másképp az elmúlt századokban sem: íróink, költőink is szívesen pihentek a tónál. Volt, aki házat vett valamelyik településen, más csak néhány napot töltött e tájon vendégségben. Sokan gyógyulni jöttek ide, többeket szerelmi viszonyok emléke kötött a Balatonhoz, mások ihletet merítettek a „magyar tenger” partján. Lássuk, ki hogyan kötődik legnagyobb tavunkhoz!

Pálóczi Horváth Ádám 1782 és 1793 között Balatonfüreden és Szántódon gazdálkodott. Több versben megírta a Balaton szépségét, „honunk kisded tengere, Pannónia Tenger” formákban említve azt. A „magyar tenger” elnevezés azonban Kazinczy Ferenctől származik.

Csokonai Vitéz Mihály 1803-ban Balatonfüreden írta meg híres elégiáját, A tihanyi echóhoz címmel. A versszakok utolsó sorait visszhangszerűen megismétlő műben a költő a tihanyi visszhanghoz intézi fohászát; tőle vár vigaszt, reményt a lelkében dúló keserű érzelmekre.

Balatonfüred, szívkórház (forrás: Fortepan | Gyöngyi)

A Balatonfüredi szívkórházat – savanyúvizes gyógyfürdője miatt – több tollforgatónk is fölkereste: Batsányi János, Krúdy Gyula és Szabó Lőrinc számos alkalommal megpihentek a szanatóriumban. Berzsenyi Dániel is lelkes látogatója volt a fürdőnek és a városnak, itt született A füredi kúthoz című verse. A népszerű üdülőhely másokat is vonzott, Ady Endre 1912 és 1917 között minden évben Füreden nyaralt. Vörösmarty Mihály is visszatérő vendég volt a városban.

Balatonfüred híres lakója volt Jókai Mór, aki svábhegyi házából költözött egy időre a Balaton-parti villába, itt írta Az arany ember című regényét 1870 és 1872 között. A 72 éves író titkos viszonyát a 18 éves Grósz (Nagy) Bellával romantikus füredi sétáik leplezték le. Hiába fizette le Jókai a füredi villa cselédeit, kitudódott a dolog. A rokonok próbálták rábeszélni a fiatal színésznőt, hogy hagyja el az írót, ez azonban nem sikerült. Ekkor Jókait kezdték eltéríteni az elhatározásától. Nem jártak sikerrel, a szerelem győzött. Az írófejedelem és a szegény szatócs lánya 1899 őszén összeházasodtak. Az eseményt a közvélemény is óriási felháborodással fogadta. Az idős író viszont boldogan töltötte Bellával élete utolsó időszakát. Jókai Mór balatonfüredi villája ma emlékmúzeum.

Jókai Mór és Grósz (Nagy) Bella

Szabó Lőrinc is a Balatonnál keveredett egy életre szóló szerelmi kalandba. Titkos balatoni hétvégéken és külföldi utazásokon találkozott felesége barátnőjével, a szintén házas Korzáti Erzsébettel. A költő felesége egy versből jött rá férje érzelmeire és öngyilkosságot kísérelt meg. Bár a szeretők ekkor szakítottak, néhány év múlva folytatták a titkos viszonyt. Balatonföldváron találkozgattak, itt írta A földvári mólón című versét. 1949 telén Szabó Lőrinc Hévízen pihent, Erzsébet itt is meglátogatta. A Képzelt képzeleteddel című vers kéziratát a költő levélként küldte el szerelmének. A 25 évig tartó titkos viszonynak Korzáti Erzsébet öngyilkossága vetett véget 1950-ben.

A leghíresebb balatoni tragédia Balatonszárszóhoz kötődik. 1937. december 3-án József Attilát a szárszói pályaudvaron egy tehervonat halálra gázolta. Máig nem tisztázott, hogy baleset vagy öngyilkosság történt. A költő egyébként többször pihent Etus nővérénél a településen. Emlékét ma köztéri szobor és múzeum őrzi a városban.

Nagyszerű írónk, Karinthy Frigyes a Balatont, illetve Siófokot is szülőföldjének tartotta. Imádta a fürdőtelep zsivaját, a vendéglők kiskocsmai hangulatát, a kártyázásokat és a kaszinók éjszakai életét. Gyermekeit már a tanév végén leküldte a városba, később csatlakozott ő is. Karinthy sorra járta a déli part szórakozóhelyeit, ahol felolvasóesteket tartott. A család évről évre a Vitéz-panzióban szállt meg. 1938 augusztusában ebben a panzióban érte a halál, agyvérzést kapott. Egész alakos szobra a siófoki Rózsakertben áll, az üdülő falán márványtábla őrzi emlékét.

Karinthy Frigyes a siófoki strandon 1925-ben

Kisfaludy Sándor Sümegen született, Győrben nevelkedett. Kalandos katonai pályafutása során 1794 őszén egy badacsonyi szüreten ismerkedett meg későbbi feleségével, Szegedy Rozáliával. Erről szól Csobánc című verse. A házaspár 1799-ben Sümegen telepedett le, Kisfaludy a mezőgazdaságnak és az irodalomnak élt. Felesége halála után a nyarakat Balatonfüreden töltötte, ahol 1830-ban hazafiúi adakozásokból építtetett kőszínházat.

Móra Ferenc Balatonföldváron kezdte írni híres regényét, az Aranykoporsót. A csendes, de boldogtalan házasságban élő író Balatonföldváron találkozott a házasodni készülő, 30 éves Kalmár Ilonával. A Kicának becézett nővel Mórának másfél évig tartó, titkos, vad szerelmi viszonya volt. Az író ennek hatására kezdett el erotikus szerelmes verseket írni. Kica a rádióból értesült Móra haláláról, közös titkukat egész életén át őrizte.

Móra Ferenc és Kalmár Ilona

Lehetne folytatni a sort… Kisfaludy, Csokonai, Berzsenyi, Kosztolányi, Krúdy, Móricz, József Attila, Szabó Lőrinc, Illyés Gyula, Márai Sándor, Nagy László és sokan mások, mind írtak a Balatonról. Siófok, Szárszó, Földvár, Füred ma is kedvelt üdülőhelyek legnagyobb állóvizünk partján. Nem is kívánhatnánk jobb kikapcsolódást a nyárra, mint egy csöndes estén a tóparton ülve kezünkbe venni valamelyikük művét, s megérteni belőle, miért is szerették annyira íróink, költőink a Balatont.

dr. Orosz Tamás

Borítókép: Balatonalmádi, strand (1920) (forrás: Fortepan | Karabélyos Péter)

Látogatása során cookie-kat használunk, amelyek segítenek testreszabott tartalmat megjeleníteni, személyes információkat azonban nem tárolnak. Az oldal használatával elfogadja a cookie-k használatát. Részletek...