Az 1848–49-es forradalom és szabadságharc talán legjellegzetesebb jelképe a kokárda, mely azon túl, hogy a március 15-i megemlékezések évről évre visszaköszönő eleme (idén még a Google magyar oldalát is kokárdák díszítik), napjainkban is számos tévhit tárgya: az interneten is nagyszámú írás jelent már meg róla, melyek olykor ellentmondanak egymásnak. Az ünnep alkalmával ezért összegyűjtöttük a kokárdával kapcsolatos legfontosabb tudnivalókat.
A kokárda története
A kokárda 1789-ben, a francia forradalom idején jelent meg, ekkor kezdett el terjedni a kék-fehér-piros trikolór, amely később a francia állam nemzeti zászlóját adta. A szó ma számos nyelvben megtalálható, ám az eredete – a történelmi eredet miatt is – a francia nyelvben keresendő: a szó töve a coq, mely kakast jelent, ebből alakult ki a kakastaréj jelentésű cocarde. Ezzel összefüggésben talán az sem véletlen, hogy a franciák eredetileg kalapra tűzve hordták kokárdájukat.
A magyar kokárda elterjedése az 1848-as forradalom kezdetéhez köthető, a hagyomány szerint ugyanis a radikális márciusi ifjak vezérei, Petőfi Sándor és Jókai Mór szerelmeiktől, Szendrey Júliától és Laborfalvi Rózától kaptak nemzeti színű szalagból hajtott kokárdát, amit a kabátjuk hajtókájára, a mellrész szív felőli oldalára tűzve hordtak. Ezzel összefüggésben a magyar kokárda a nemzeti függetlenedés jelképe, viselője pedig a magyar forradalom és szabadságharc eszméivel szimpatizál.
Vita a színsorrendről
Az utóbbi időben a közvélekedést megosztó vita alakult ki arról, hogy mi is a magyar kokárda elkészítésének helyes módja. Nem mindegy ugyanis, hogy a szalag hajlítása után a piros vagy a zöld szín kerül-e kívülre. Katona Tamás történész indította el azt a gondolatot, mely szerint a helyesen elkészített kokárdán a zöld szín kívül van, hiszen a sorrend belülről kifelé olvasandó, és az úgynevezett hajlított vagy szalagkokárda esetében az alsó pántlikákon is így jön ki a helyes színsorrend. Egy másik történész, Hermann Róbert ugyanakkor arra jutott, hogy a forradalom idején a kívül piros színű kokárda volt használatban.
Mindenki eldöntheti tehát, hogy a hagyomány vagy a szabály fontosabb-e számára, és ennek megfelelően a kívül piros vagy a kívül zöld kokárdát viseli-e, de az erről folyó meddő vita árthat a közös megemlékezés ügyének.
Kreatív kokárdák
A nemzeti színű, ruhára tűzött jelképek skálája egyre szélesedni látszik az utóbbi években, ezekre sokszor már nem is használhatjuk a kokárda megnevezést.
Készült már kokárda gyöngyből, fából, marcipánból, papírból, van szív-, virág- vagy madáralakú kitűző is, de egyéb piros-fehér-zöld színű ékszerek is készültek. Végül pedig egy kokárdákban és egyéb forradalmi jelképekben gazdag klippel kívánunk olvasóinknak tartalmas kikapcsolódást március 15. alkalmából.
Kerekes Zsolt
