Szemle

Kis magyar tájszótár – tájszavak és magyarázataik a Tinta Kiadótól

2014. július 13. március 18th, 2017 2 hozzászólás

5800 népies és tájnyelvi szó magyarazáta – olvasom a Kis magyar tájszótár címlapján, amely idén jelent meg a Tinta Kiadó gondozásában. Hogy mit jelent a farkasáldomás, a csucsorka, vagy a parizsnya? Ebből a szótárból megtudhatjuk!

Magyar nyelvjárások

Ahogy más nyelvek, a magyar nyelv is területi változatokra tagolódik. Ezek a változatok a tájnyelvek, amelyek mind hangjaikban, mind szókészletükben, mind nyelvtanukban valamelyest különböznek egymástól. A magyar nyelvterületet ma tíz nyelvjárási régióra bontjuk:

A szótár anyaga

A Tinta Kiadó is elkötelezett a nyelvjárási régiók nyelvi kincseinek bemutatásában, hiszen a kiadó életében ez már a második tájszógyűtemény. Két évvel ezelőtt adták ki a Tájszavak c. kötetet, amely A magyar nyelvjárások atlaszának tájnyelvi anyagát adta közre szállítható, forgatható formában. Ebben megmutatták, hogy egy-egy köznyelvi szónak milyen tájnyelvi változatai vannak, vagy voltak az elmúlt évszázadban.

A Kis magyar tájszótár abban különbözik az előbbi anyagtól, hogy 21 regionális táj- és 2 értelmező szótárt is alapul vettek a szóanyag gyűjtésekor, valamint pont fordítva, az egyes tájszavakat magyarázzák, értelmezik. Ez a kis könyv tulajdonképpen a tájszavak értelmező szótára.

A tájszó fogalma – Szinnyei József már 1893-ban megfogalmazta a tájszó fogalmát, amely ma is érvényesnek tekinthető:

„1. Tulajdonképpeni tájszavak, a melyek a köznyelvben teljesen ismeretlenek és csak a nyelvjárásokban fordulnak elő.”
Ezeket ma valódi tájszavaknak nevezzük, pl. cáp (a kecske hímje), eszváta (szövőszék)

„2. Jelentésbeli tájszavak, a melyek a köznyelvben is megvannak, de a nyelvjárásokban a köznyelvitől külömböző jelentésük van.”
Pl.: betyár (nőtlen legény, cseléd), trágyáz (ételt zsíroz, fűszerez; zsírt, szalonnát, húst rak a főzelékre)

„3. Alakszerinti tájszavak, vagyis a köznyelvi szavaknak olyan alaki változatai, a melyek az illető nyelvjárásának rendes és szabályba foglalható hangalaki eltérésén és sajátságaink kívül állnak.”
Ma ezeket alaki tájszavaknak nevezzük, ilyen pl. az estve (este), vagy a tereny (tenyér).

A válogatás szubjektív

A tájszavak válogatásában fontos szempont volt, hogy többségében olyan szavak kerüljenek a szótárba, amelyek kapcsolódnak az eltűnőfélben lévő hagyományos paraszti gazdálkodáshoz, életvitelhez és ennek hatalmas szókincséhez.

Éppen ezért is ajánljuk az egyéni szókincsünk bővítésére, nyelvi játékok kitalálására, de kiválóan alkalmas a nagyszülők, idősebb rokonoktól hallott ismeretlen szavak jelentésének felkutatására is.

A Kis magyar tájszótár Az ékesszólások kiskönyvtára sorozat 31. tagjaként jelent meg. Kapható a Tinta Könyvkiadónál és a jobb könyvesboltokban.

Terjéki Tamás

A nyelvjárási térkép forrása:
Kiss Jenő (szerk.) 2001. Magyar dialektológia. Budapest, Osiris Kiadó.

Leave a Reply