Közösség és nyelv

Középiskolások „Édes anyanyelvünk” versenye

Idén október 19-20-21-én az Anyanyelvápolók Szövetsége hathatós támogatásával immáron 46. alkalommal rendezik meg a középiskolások „Édes anyanyelvünk” elnevezésű nyelvhasználati versenyét, amelyen a hazai és a külhoni magyar tanításnyelvű középiskolák regionális elődöntőin legeredményesebben szereplő fiatalok vesznek részt.

1973 ősze óta abban a városban, Sátoraljaújhelyen mutatják be képességeiket a versenyzők, amely Kazinczy Ferenc munkálkodásának, Kossuth Lajos és Kazinczy Gábor pályaindulásának helyszíne volt, tisztes nyelvépítő és retorikai hagyomány fűződik tehát a nevéhez. A győri Kazinczy-versenyek mellett ez a diákok legismertebb anyanyelvi erőpróbája, amely a nyilvános élőbeszédben való jártasságot kívánja meg.

Az első fordulón írásbeli feladatok útján mérik a résztvevők nyelvtani, lexikai, stilisztikai felkészültségét, a másodikon pedig 20 percnyi felkészülés, vázlatkészítés után a kitűzött négy szóbeli téma egyikéről kell háromperces beszédművet előadniuk a bírálóbizottság és az érdeklődő hallgatóság előtt. Különböző monologikus beszédműfajok (kiselőadás, fejtegetés, vitaindító, felszólalás, nyilatkozat, válasz körkérdésre, vallomás, leírás, megemlékezés, élménybeszámoló), változatos témák (időszerű közéleti kérdések, az ifjúságot érintő problémák, iskolai és családi események) közül választhatnak.

A bírálóbizottság a Deme László nyelvészprofesszor által összeállított szempontsor alapján értékel. A tartalmi oldalt a beszédben foglaltak tárgyi helyessége, a gondolatmenet logikája, a beszédmű felépítettsége és tagoltsága alapján ítélik meg. A műfaji oldalhoz a beszédműnek a választott helyzethez, hallgatósághoz, műfajhoz igazodó szóhasználat, mondatfűzés, stílusszint, szemléletesség foka tartozik. Figyelembe veszik a nyelvi megformálást, az élőbeszéd befogadásához szükséges világosság, tömörség, szemléletesség szintjét, végül pedig az előadási formát ítélik meg: a hangvételt, a szövegfonetikai eszközök használatát, az előadói külsőségeket, a hallgatósággal való kapcsolatteremtést.

Az anyanyelvi verseny tehát gyakorlati célt szolgál, a résztvevőket a mindennapok helyzeteiben való sikeres kommunikációra készíti fel. Általánosabb értelemben pedig elősegíti azt, ami az Anyanyelvápolók Szövetségének hivatása: az anyanyelvünk és beszédpartnereink iránti tiszteletet és felelősséget, az igényes, az alkalomhoz illő nyelvhasználatot, mások közléseinek, irodalmi alkotásoknak a sikeres befogadását.

Az utóbbi években az Anyanyelvápolók Szövetsége a versenyek alkalmából megjelenő kiadványokkal segíti elő a nyelvi hagyomány átadását, a retorikai felkészültséget, illetve a verseny tanulságainak elemzését. 2015-ben A nemzeti szeretet kapcsa címmel adtunk ki könyvet a több évtizedes tapasztalatokról, 2016-ban Wacha Imrének a XX. századi második fele magyar nyelvészeit anekdoták tükrében bemutató kötetét, 2017-ben a rab Kazinczy útját szemléltető képes kiadványt adtuk át az érdeklődőknek, idén pedig Pásztor Emil főiskolai tanárról, az idén már tízéves magyar nyelv múzeumának kezdeményezőjéről jelentetünk meg ismertetőt.

A verseny a kísérő tanároknak alkalmat ad nyelvészeti, irodalmi előadások meghallgatására, a széphalmi Kazinczy-emlékcsarnok előtt tartott díjkiosztáskor pedig minden résztvevőt megérint a hely kisugárzása, annak tudata, hogy egy gazdag hagyományú nyelvi kultúra örökösei, őrzői vagyunk.

Kováts Dániel

Leave a Reply

Látogatása során cookie-kat használunk, amelyek segítenek testreszabott tartalmat megjeleníteni, személyes információkat azonban nem tárolnak. Az oldal használatával elfogadja a cookie-k használatát. Részletek...