Ismeret és nyelv

Milyen János? – Gyakori családneveink eredetéről

Szerző: 2016. április 23. Nincs hozzászólás
Családnevek enciklopédiája

Keresztnevük eredetét és jelentését a legtöbben ismerik, ám a családnevek esetében sokszor nem is gondolnánk, hogy azok jelentenek valamit. Honnan kaphatta a nevét, aki nem Nagy vagy Kovács? Cikkünkben erről tudhatnak meg néhány érdekességet.

Európában a magyar az egyetlen nyelv, ahol a családnév megelőzi a keresztnevet. Ennek oka a magyar szórendben rejlik: a családnevek ugyanis eredetileg jelzők, így szabályosan a jelzett szó, azaz a keresztnév előtt kell állniuk. Ha pontosítani akarjuk a nyelvtani magyarázatot, azt mondhatjuk, hogy a családnév kijelölő jelző, hiszen az azonos keresztnevű személyek közül megjelöli, kiről van szó.
A családnév mint névtípus a keresztény kultúrából származik, használata az észak-itáliai városokban kezdődött el a IX-X. században. Magyarországra a XIV. században jutott el, s a XV. század végére általánosnak mondható a családnevek használata.
A nevek kialakulásának körülményei nagyjából hasonlóak a világ minden táján. A személyek pontos megkülönböztetésének legjellemzőbb módja az apa nevének említése volt. Számos ilyen magyar családnév is létezik, például: Simon, Gál, Balázs, Lukács, Györfi, Pálfi, Ferenczi. Hasonlóan gyakoriak a helynévi eredetű családnevek is, például: Budai, Kabai, Laki, Gyarmati. A származásra népnévi eredetű családnevek is utalhatnak, ilyenek például: Oláh, Szász, Cseh, Kun. Más nevek az illető társadalmi helyzetét, rangját (Nemes, Polgár, Szabados), foglalkozását (Halász, Hegedűs, Ötvös) vagy valamilyen tulajdonságát (Deli, Vörös, Boldog) írják le.
A fenti példák eredete és jelentése nem szorul különösebb magyarázatra. Ellenben szép számmal vannak olyan családneveink is, melyekről jóval kevesebbet tudunk, annak ellenére, hogy meglehetősen sokan viselik őket. A Családnevek enciklopádiájából válogattunk néhány érdekes magyarázatú, gyakori nevet.

Agócs: apanévi eredetű magyar családnév

A latin Augustus személynév jelentése ’fenséges, tiszteletre méltó’. Ebből alakult még a latin nyelvben az Augustinus ’Augustushoz tartozó’ jelentésű név, amelyet több mártír és szent viselt. Így keresztnévként elterjedt az egész keresztény világban, s Agoston ~ Ágoston alakban a középkori Magyarországon különösen kedvelt név lett. Ennek két szótagú rövidülése (Ago-) kiegészülhetett a -cs kicsinyítő képzővel, vagy egy szótagú rövidülése (Ag-) megkaphatta az -ó + -cs kicsinyítő képzőt. Először egyéni név volt, majd apanévként ’Agócs nevű személy fia, leszármazottja’ jelentéssel családnév lett belőle.

Bogdán: apanévi eredetű magyar családnév

A szláv eredetű Bog (’Isten’) és dān ’adomány, ajándék’ jelentésű szavakból összetett keresztnév igen gyakori volt az Árpád-kori magyarság körében. Később csökkent a népszerűsége, de családnevekben sok változata fönnmaradt. A -h-t tartalmazó alakok szlovák vagy ruszin, a -g-sek délszlávból való átvételek. Az o > a nyíltabbá válás és a név végén álló -n hang -ny-nyé válása (palatalizációja) a magyarban történt.

bogdan-cimer

a Bogdán család címere

Földes: társadalmi helyzetre utaló, magyar családnév

Alapszava a bizonytalan eredetű föld szavunk ’valamiben bővelkedő, valamivel ellátott, valamit birtokló’ jelentésű -s képzős változata, amely mint ’földdel, földbirtokkal rendelkező’, illetve a zsellérrel szemben ’telkes jobbágy’ jelentésű személy megkülönböztetője vált családnévvé. A vagyoni, társadalmi helyzet megjelölése gyakran lett családnév, ilyennek tekinthető a Földes is.

Hudák: foglalkozásra utaló, szláv családnév

Alapszava, az ószlávban hangutánzó szóként élt ’zúgás’, majd később ’muzsika, zene’ jelentésű gu- kezdetű szó a szlovákban hud lett (hudety ’muzsikálni’). A hozzá járuló -ák képző több funkciója közül itt a foglalkozásra utaló érvényesült, vagyis ’muzsikus, zenész’ jelentésűvé vált. Mint minden gyakori tevékenységre vagy foglalkozásra utaló szó a legtöbb nyelvben, így a szlovákban is foglalkozási családnév lett.

leggyakoribb-vezeteknevek-europaban

a leggyakoribb vezetéknevek Európában

Novák: tulajdonságra utaló, szláv családnév

A leggyakoribb magyarországi idegen eredetű családnév. Az ószlávban a *nov- jelentése ’új’, s ebből különböző végződéssel alakultak a mai szláv nyelvekben a hasonló jelentésű szavak. A tőhöz azonban közvetlenül képzők is kapcsolódhattak, így a szlovákban és a ruszinban az -ak ~ -ák több jelentésű képző járulhatott hozzá. (Többek között volt kicsinyítő, nagyító, valahová tartozást, valami jellegzetességgel bírást kifejező szerepe.) A Novák családnév jelentése ’új lakos, új jobbágy, új ember valamely közösségben’. A lakosság nagyfokú migrációja (népmozgalma) következtében előbb ragadványnévvé, majd abból, vagy közvetlenül is igen gyakori családnévvé vált, elsősorban a magyarországi szlovák lakosság körében.

Virág: apanévi eredetű, magyar családnév

Az ősi finnugor hangfestő eredetű vil- ~ vir- szótő az ősmagyar nyelvben különült el egymástól. Ennek -g névszóképzős származéka a világ ~ virág. Eredeti jelentése ’fényesség, ragyogás, csillogó szín, virágzó fa, növény, rét’ volt. Ebből alakult a ’valaminek legértékesebb, legszebb része’ jelentés, ami a virág szóalakhoz kötődött. E jelentés alapján érthető, hogy a Virág nevet kisgyermekeknek adták személynévül, akik ezt viselték felnőttkorukban is. Személynévből apai családnév lett, jelentése ’Virág nevű személy fia, leszármazottja’.

Biztatjuk olvasóinkat is, nézzenek utána saját nevük eredetének. Az érdekes felfedezéseket osszák meg velünk a hozzászólásokban is!

Dömötör Andrea

Forrás: Hajdú Mihály: Családnevek enciklopédiája. Leggyakoribb mai családneveink, Tinta Könyvkiadó, 2010.

Látogatása során cookie-kat használunk, amelyek segítenek testreszabott tartalmat megjeleníteni, személyes információkat azonban nem tárolnak. Az oldal használatával elfogadja a cookie-k használatát. Részletek...