Minek nevezzelek? – a megszólításról

2017. február 15.Ismeret és nyelv

Minek nevezzelek? – teszi föl a kérdést többször is Petőfi Sándor az azonos című versében. Gyakran mi is ezen töprengünk a monitor előtt ülve vagy a papír fölé görnyedve. Nem is olyan egyszerű megszólítani valakit: a barátoknak, ismerősöknek odavetünk egy Szia!-t, de ha hivatalos ügyben írunk valakinek, könnyen elbizonytalanodunk a megszólítást illetően.

Mit tanít a helyesírás?

A magyar helyesírás szabályainak jelenleg érvényben lévő 12. kiadása két helyen ír a megszólítással kapcsolatos nyelvi tudnivalókról. A 147. pont szerint hivatalos iratokban és levelekben a megszólítás első szaván és tulajdonnévi tagján kívül nagybetűvel szokás kezdeni a megszólításban szereplő közneveket is (de a mellékneveket, kötőszókat már nem), például: Tisztelt Nagy Úr! Mélyen tisztelt Asszonyom és Uram! Egyéb esetekben a megszólítás első szaván és tulajdonnévi tagján kívül a többi szót kezdhetjük kisbetűvel is, például: Drága Ilonka néni! Kedves barátom! A 254. pont pedig arról rendelkezik, hogy az olyan önálló, mondatértékű megszólítások után, amelyek egy hosszabb szöveget vezetnek be, általában felkiáltójelet teszünk: Igen tisztelt Főorvos Úr! Tisztelt Kovács Béla! Kedves Péter!

Kinek és hogyan?

Ha ismerjük a címzett nevét vagy beosztását, használhatjuk azt a következőképpen: Tisztelt Juhász Úr! Tisztelt Szabó Tanárnő! Tisztelt Főosztályvezető Asszony! Ha nem tudjuk, hogy levelünket férfi vagy nő fogja-e olvasni (például egy ügyfélszolgálatra küldünk üzenetet), legjobb választás a Tisztelt Hölgyem/Uram! vagy Tisztelt Asszonyom/Uram! formula. Kerüljük a Tisztelt Cím! forma használatát! A teljes néven való megszólítás (Tisztelt Vágási Ferenc!) gépies, de nem túl udvarias. Ne használjuk a Tisztelt+keresztnév megszólítást (pl. Tisztelt János!)!

Asszony/Kisasszony/Hölgy/Úrhölgy/Úrnő?

Nagyobb fejtörést okoz a megszólítás, ha a levél címzettje nő. Mivel nem mindig derül ki a vezetéknévből, ha egy nő férjezett, sokak attól félnek, megsértődik az illető, ha hajadonként leasszonyozzák – vagy fordítva. A nők általános és semleges megszólítására alkalmazzuk az asszony vagy hölgy kifejezést. A kisasszonyt sokan régimódinak érzik, ritkán használatos. Az úrhölgy és úrnő alakok leggyakrabban címzésben fordulnak elő, használatuk erőltetett és modoros.

Még valami…

Ha alanyunk doktori címet visel, mondatkezdő helyzetben nagy betűvel írjuk, míg mondaton belül kis betűvel kezdjük a dr.-t. A hivatalos levelezésben az Ön megszólítási forma megkülönböztetett tiszteletet fejez ki, ezért nagybetűvel írjuk. Levelezésben ne használjunk pl. napszaknak megfelelő köszönést megszólításként vagy ahelyett (pl. Jó reggelt kívánok!, Jó napot, Tanár Úr!), ezek szóbeli köszönési formák.

Az én kedvesem…

A Kedves… bevezetést leggyakrabban akkor használjuk, ha olyan személynek írunk, akivel közvetlenebb kapcsolatban vagyunk: szülők, barátok, ismerősök – velük általában tegeződünk is: Kedves Anyu és Apu! Kedves Ádám! Kedves Barátaim! Nagy körültekintéssel akkor is használható, ha nem tegeződünk ugyan, de a hivatalosnál szorosabb kapcsolat, régóta fennálló ismeretség köt össze a címzettel: Kedves Tanárnő! Kedves Képviselő Úr! Indokolatlan használata udvariatlan, bizalmaskodó lehet.

Búcsúzóul…

Hivatalos levelünk legyen áttekinthető és lényegre törő. Ha e-mailt írunk, a tárgy mezőt se hagyjuk üresen, röviden foglaljuk össze üzenetünk témáját. A levél végén a Tisztelettel: vagy Üdvözlettel: kifejezés után teljes nevünket írjuk ki.

dr. Orosz Tamás

Látogatása során cookie-kat használunk, amelyek segítenek testreszabott tartalmat megjeleníteni, személyes információkat azonban nem tárolnak. Az oldal használatával elfogadja a cookie-k használatát. Részletek...