Ismeret és nyelv

Nyelvművelés és kultúra – a magyar nyelv napja 2015-ben

2015. november 14. március 18th, 2017 Nincs hozzászólás

Idén ötödik alkalommal ünnepeltük november 13-án a magyar nyelv napját. Az Anyanyelvápolók Szövetsége hagyományosan emléküléssel és gálaműsorral tette tartalmassá a napot – ezúttal a 100 éve született Lőrincze Lajos emlékének jegyében.

Emlékülés Lőrincze Lajos tiszteletére

Délelőtt a Nemzetben él a nyelv című emléküléssel kezdődött az ünnepi program a Petőfi Irodalmi Múzeumban. A szép számú érdeklődőt először E. Csorba Csilla, a múzeum főigazgatója köszöntötte. Beszédében kiemelte, hogy „az irodalom otthona” méltó helye a magyar nyelv napja programjának, hiszen szinte minden magyar író és költő megemlékezett az anyanyelvével való kapcsolatáról. Ezután Juhász Judit, az Anyanyelvápolók Szövetsége elnöke nyitotta meg az ülést, hangsúlyozva, hogy a magyar nyelv napjának idén a Lőrincze Lajos iránt érzett tiszteletünk ad mélyebb tartalmat.

Díjak a nyelvművelésért

A köszöntők után díjátadók következtek. A Lőrincze-díjat idén Tóth Etelka, az ELTE Mai Magyar Nyelvi Tanszékének docense nyerte el, aki a helyesírás és lexikográfia területén végzett kimagasló munkájával érdemelte ki a kitüntetést.
Ezután a Magyar Nyelv Múzeuma által meghirdetett Írj levelet Kazinczy Ferencnek! pályázat eredményhirdetése következett. A zsűri idén 9 pályaművet díjazott.

Általános iskolások:
I. hely: Kása Fanni Laura (Bágyogszovát)
II. hely: Véber Márk (Kiskunhalas)
III. hely: Peresztegi Hanna (Budapest)
különdíj: Bús Johanna (Kiskunhalas)

Középiskolások:
I. hely: Szendrőy Vivien (Kisvárda)
II. hely: Ráfi Anna Réka (Szentendre)
III. hely: Fekete Anna (Szentendre)
különdíj: Nagy Réka (Veszprém)
Princes Ádám (Dunaújváros)

A díjátadók sorát az Emberi Erőforrások Minisztériuma és az Anyanyelvápolók Szövetsége közös nyelvi pályázata zárta, mely idén a Nyelvi anekdoták címet viselte.
Az idei díjazottak:
1. Dénes Ágota
2. Tollár Tamara
3. Kozmáné Pozsgai Éva
4. Szilvási Csaba
Különdíjasok:
Csehik Edit
Marsovszki Viktória
Váradi Andrásné Ilona
Iványi Tibor
Vízkeleti Szilveszter
Salamon Ferenc Sándor

Előadások és emlékezések

Az ülés második felében Lőrincze Lajosra emlékező előadásokat hallgathattak meg az érdeklődők. Elsőként Kemény Gábor idézte fel Lőrincze és Rab Zsuzsa írói nyelvhelyességről szóló vitáját. Minden jó-e, amit az írók leírnak? Kell-e, szabad-e a lektornak beleavatkozni a szépirodalmi szövegekbe? Kemény Gábor két nemrég megjelent regény (Péterfy Gergely: Kitömött barbár és Dragomán György: Máglya) példáján mutatta be, hogy a Lőrincze által felvetett kérdések ma is aktuálisak. Összegzése szerint a jó lektor „olyan tapintatos, hogy munkáját még az író sem veszi észre, nemhogy az olvasó”.

A következő előadásban H. Varga Gyula a Lőrincze Lajos által 1952-ben indított Édes Anyanyelvünk című rádióműsort idézte fel. A műsor óriási népszerűsége szerinte az értékkereső szemléletben, a szórakoztatva tanító stílusban, a változatos tematikában és persze a műsorvezető Lőrincze elkötelezettségében rejlett.

A széles körben ismert és kedvelt emberközpontú nyelvművelő alakjának felidézése után Balázs Géza tudományos szempontból ismertette Lőrincze munkásságát. Szólt a nyelvész nyelvjáráskutatásban szerzett érdemeiről, és kiemelte, hogy a gyakorlati nyelvművelő tevékenység mellett Lőrincze több elméleti művet is írt a témában, munkássága tehát tudományosan is megalapozott volt. Az előadás zárásában Balázs Géza hangsúlyozta, hogy a nyelvművelést ért támadások ellenére is folytatni kell a jeles nyelvész és tanár hagyományait, alkalmazkodva a mai kor igényeihez és lehetőségeihez. Példaként magát Lőrinczét idézte: „A nyelvművelés akkor ér véget, amikor meghalunk. De lehet, hogy akkor se.”

Az utolsó előadó Nyíri Péter volt, aki a nyelvhasználat felelősségéről beszélt. „A kimondott és leírt szó mindig út. De vajon hová vezet?” – tette fel a kérdést, majd kifejtette, hogy szavaink jó megválasztása nem csak nyelvi, hanem erkölcsi kérdés is, hiszen a szavaknak nem csak teremtő, hanem ugyanúgy romboló ereje is lehet. Éppen ezért a nyelvi ismeretterjesztést és az igényes nyelvhasználatra nevelést a nyelv közösségépítő szerepe miatt is fontosnak tartja.

Ünnep a zene és a tánc nyelvén

Este a Pesti Vigadóban a népi, történelmi és kulturális hagyományoké volt a főszerep. Idén Gyöngyöt az Embernek címmel rendezett gálaműsort az Anyanyelvápolók Szövetsége.

Az est megnyitóján még két díj átadására is sor került. A Maróti István-emlékérmet Fábiánné dr. Szenczi Ibolya, a csongrádi Batsányi János Gimnázium tanára kapta, a Péchy Blanka-díj idei kitüntetettje pedig Szőcs Tibor, a hegyeshalmi Lőrincze Lajos Általános Iskola nyugalmazott igazgatója lett. Mindketten kiemelkedő nyelvművelő és közösségszervező tevékenyégükért kapták meg az elismerést.

Az ünnepi műsorban a solymári Cédrus Táncegyüttes jelenítette meg a Kárpát-medence népi hagyományait, a legősibb moldvai és gyimesi csángó táncoktól kezdve a József Attila megzenésített versére készült, Tiszta szívvel című koreográfiáig.

A tánccsoport mellett fellépett a számos díjjal kitüntetett Misztrál együttes is. Előadásukban a magyar költészet néhány darabját hallgathattuk meg a népzenei hagyománnyal ötvözve. Különösen hatásosak voltak az együttes táncosokkal közös produkciói. A Cédrus és a Misztrál – többek között – legrégebbi hagyományaink és legszebb nyelvemlékeink egyikét, a regölést is felidézte.
A műsor zárásaként Kárpáti Tibornak a gála címét adó verse is felcsendült, mintegy az est és az egész nap mottójaként:
„tenni az Isten
felé pár lépést
átlépni közben
árkot, göröngyöt
és az Embernek
szórni a gyöngyöt”

Dömötör Andrea

Leave a Reply