Szemle

Nyelvőrségen a Dunakanyarban

2017. január 24. március 12th, 2017 Nincs hozzászólás

Tudunk-e ma magyarul? – tette fel a kérdést előadása elején Dóra Zoltán nyelvművelő. A Lőrincze-díjas tanár a váci Katona Lajos Városi Könyvtárban mutatta be nemrég megjelent könyvét az érdeklődőknek.

A Nyelvőrségen a Dunakanyarban címet viselő cikkgyűjtemény nem az első ilyen jellegű kiadvány, hiszen a tanár úr majd húsz éve rendszeres szerzője a különféle helyi, országos vagy külhoni lapoknak. Ebben a kötetben az Édes Anyanyelvünkben, a Magyartanításban, a Váci Polgárban, a Hargita Népében, az Élet és Irodalomban 2012 óta megjelent írásait gyűjtötte össze a fáradhatatlan nyelvművelő. Mint írja, sokszor kénytelen visszatérni egy-egy témára, ugyanis azok a nyelvi hibák, amelyekre rámutatott, a sajtóban vagy a köznapi beszédben újra vissza-visszatérnek.

A Nyelvőrségen a Dunakanyarban c. könyv öt fejezetében (Nyelvhasználat és nyelvhelyesség, Helyesírás – helyes írás, Szavak és szólások magyarázata, Névadás és névhasználat, Egyéb írások) kilencven cikk kapott helyet.

Szóba kerülnek a divatszavak (köszönhető, magasságában, bombasztikus), olvashatunk a szavak keletkezéséről (spárol, borozda), a megszólításról, hangzatos szavakról és kifejezésekről, a személyes névmás helyes használatáról. A szerző nyelvhelyességi és helyesírási hibákat elemez, ír a média nyelvhasználatáról, kevéssé ismert tájszavak jelentéséről, megemlíti az új kiadású helyesírási szabályzat változásait is. Mindezt a tőle megszokott rövid, de lényegre törő és humoros formában.

Hogy mi szükség nyelvművelésre és honnan a szerző rendíthetetlen ügybuzgósága? Nos, erre is az egyik írásban találjuk a választ:

„Lőrincze Lajos életműve a mai magyar nyelvművelésnek is iránymutatója maradt. Akik anyanyelvünket szeretjük, fennmaradását, ápolását, fontosnak tartjuk, vele együtt valljuk, hogy a nyelvművelés nem a nyelvért, hanem az emberért van. (…) azt valljuk, hogy a nyelvművelőnek nem feladata a hibák vadászása. A pozitív nyelvművelés inkább az értékre, mintsem az értéktelenségre mutat rá.”

Dóra Zoltán tanár úr Nyelvőrségen a Dunakanyarban című könyvét jó szívvel ajánljuk minden anyanyelvét szerető és féltő, a nyelvhasználatára odafigyelő felnőttnek és diáknak. Reméljük, hogy a könyv elolvasása után ki-ki választ kap majd a kérdésre: tudunk-e ma magyarul?

dr. Orosz Tamás

Leave a Reply