Kultúra és nyelv

Péntek 13 – ráadásul háromszor! Egy babona és környéke

2015. március 13. november 23rd, 2016 Egy hozzászólás
Péntek 13 - babonák, hagyományok, történelem

A világ egyik legelterjedtebb babonája, talán nincs is olyan kultúra, amelyben nem honosodott meg. De hogyan, mikor alakult ki a péntek 13-tól való félelem? Kik és miért tartották először szerencsétlennek? Van-e valamilyen történeti alapja, vagy „csak” babona az egész?

A babonások számára rettegett év lehet 2015: három péntek 13-a is van ugyanis az évben, első múlt hónapban volt, a második ma, és novemberben is a hét utolsó munkanapjára esik 13-a. Mielőtt azonban a hiedelem (vélt vagy valós) eredetéről írnék, javaslom mindenkinek, hogy fontolja meg Rejtő Jenő gondolatát: „Nem vagyok babonás és nem hiszek a badarságokban, mert aki minden hétfőn hármat köp kelet felé egy barna kavicsra, azt nem érheti megrontás.”

Triszkaidekafóbia

Emelje fel a kezét, aki hallotta már ezt a kifejezést: a tizenhármas számtól való félelem görög eredetű megnevezése (triszkaideka – tizenhárom + fóbosz – félelem). Ez a hiedelem tehát már az ókorban is élt, egyes feltételezések szerint azért, mert egyel nagyobb a praktikusan osztható 12-nél, vagy mert a prímszámok általában szerencsétlenek. Mindezekkel a számmisztika (a számoknak különös jelentőséget, pozitív vagy negatív tulajdonságokat tulajdonító gondolkodásmód) foglalkozik, ennek elemeit még Pitagorasztól és követőitől, valamint a kabbalistákól örököltük.

A kereszténykori magyarázata szerint azért szerencsétlen a 13-as szám, mivel az utolsó vacsorakor tizenhárman ültek az asztalnál, a 12 tanítvány és Krisztus, akit aznap árult el Júdás; mások szerint Júdás érkezett utoljára, tehát ő volt a tizenharmadik, az ő sorsa pedig magában hordozza a szerencsétlenséget.

Forrás: Wikipedia

Újkori példa az Apolló-13 katasztrófája, amelyet triszkaidekafóbiások annak tulajdonítanak, hogy az űrhajót 1970. április 11-én (7+0+0+4+1+1=13), a texasi irányítótorony órája szerint 13:13-kor lőtték ki a 39-es (3×13) kilövőállásról, ráadásul ápr. 13-án kellett volna Hold körüli pályára állnia. Józanabb felfogás szerint valójában szerencsés kimenetelű volt a baleset, hiszen a legénység túlélte.

Szerencsétlen péntek – ne tüsszents éhgyomorra!

A pénteki naphoz fűződő balszerencse is jó pár száz évre vezethető vissza. Krisztust ezen a napon feszítették keresztre, sőt, állítólag már a bűnbeesés napja is péntek volt. A különböző korokban különféle hiedelmek kötődtek ehhez a naphoz, például a középkorban pénteken éhgyomorra tüsszenteni nagy szerencsétlenséget jelentett.

A néphit a pénteket a gonosz napjának tartotta, ezért ezen a napon tilos volt házasságot kötni, útnak indulni, vagy bármilyen új dologba fogni. Ez a hiedelem talán ahhoz is köthető, hogy ez volt a hóhérok napja, általában pénteken tartották a nyilvános kivégzéseket.

Péntek 13. és a Templomos Lovagok

Bár a történelmi adatokból az továbbra sem derül ki, hogy pontosan mi vezetett a 13-as számtól való babonás félelemig, a hiedelemnek van történelmi tényekre visszavezethető alapja.

A Templomosok rendje a keresztes hadjáratokban résztvevő lovagokból szerveződött a XII. század elején, céljuk a Szentföldre látogató keresztény zarándokok védelmezése volt. Munkájukat teljes szegénységben kezdték, s bár támogatóik akadtak, a nagy lépést az jelentette a rend életében, amikor a pápai kiváltságjogoknak köszönhetően kikerültek mind a világi, mind az egyházi hatóságok felügyelete alól, csak a mindenkori pápa parancsolhatott nekik. (Érdekes adat, hogy a templomosokon és a cisztercieken kívül ilyen kiváltságban az egyetlen magyar alapítású szerzetesrend, a pálosok részesültek.)

Forrás: Wikipedia

Kiváltságaik révén mindenhol mint egy kis állam az államban, úgy működhettek, és nem csekély üzleti érzékről tesz tanúbizonyságot, hogy a XIII. század második felére ők lettek a Szentföld „bankárai”: a zarándokok pénzüket letétbe helyezhették egyik rendházban, majd a kapott váltó ellenében más rendházakban annyit vehettek fel belőle, amennyire épp szükségük volt, megkímélve így magukat az esetleges kifosztatástól. Vagyonuk ekkor királyokéval vetekedett, s olyan befolyásra tettek szert, hogy száz évig ők őrizték például a torinói leplet, s egy időben az Aranybulla egy példányát is.

Ennek a prosperálásnak a Szentföld elvesztése vetett véget, valamint hogy a rend szembekerült az erősödő Francia Királysággal. Így, koholt vádak alapján, IV. Fülöp francia király egyetlen éjszaka alatt lefoglalta a rend Franciaország területén levő vagyonát, bezáratta, illetve kivégeztette tagjait, és a pápánál kijárta, hogy oszlassa fel a Templomosokat.

Mindezek az események, amelyek a rend bukásához vezettek, 1307. október 13-án, pénteken kezdődtek.

Szerencsés nap

Jóéhány éve megjelent egy lottóreklám Péntek 13-a? Szerencsenap! szlogennel, s hogy teljes legyen a kép, talán még egy fekete macska is szerepelt a reklámban. Ha hinni lehet a statisztikáknak, babona ide vagy oda, sokkal több lottószelvényt adnak el péntek 13-i napon, mint egyébkor. A reklám minden esetre cseles fogással élt: az emberek szeretik ugyan a babonákat, de a szerencsét, érthető okokból, többre becsülik, mint a szerencsétlenséget, s csak egy kis impulzus kell, hogy a negatív babona pozitívba forduljon, s a szerencsétlen napból szerencsés váljon.

Széman E. Rózsa

Források:
Triszkaidekafóbia
Péntek 13 története
Péntek 13. – Egy hiedelem története

Leave a Reply