Retorikai kerekasztalt szervezett a Magyar Nyelvtudományi Társaság. Az alkalomra május 6-án, az ELTE Bölcsészettudományi Karán került sor. A szervezők célja az volt, hogy megmutassák: a retorika ma is élő, aktuális és folyamatosan alakuló, s nem utolsó sorban sokoldalú tudomány.
A jó beszéd és a meggyőzés tudománya a XXI. században is
Hosszú évszázadok, évezredek során az antik retorikafelfogás is átalakult, a tudomány mozgástere kezdetben egyre szűkebb lett, majd napjainkban ismét kezdi visszakapni régi szerepét: a retorika a jó beszéd és a meggyőzés tudománya lehet a XXI. században is. De ma már nem csak szóbeli retorikáról, hanem vizuális vagy éppen e-retorikáról is beszélhetünk, sőt a befolyásolás tudományaként (a befolyásolástechnika módszerei kapcsán) is gyakran emlegetik. Az is érdekes lehet, hogy napjaink Magyarországán újra felfedezni látszanak az igazságügyi retorika jelentőségét – az antik szónoklattanok (elsősorban Cicero művei és Quintilianus Szónoklattana) a törvényszéki beszédeket tekintik kiindulási alapnak.
Klasszikus, igazságügyi, e-retorika
A kerekasztal előadói saját kutatási területük lényegét foglalták össze 10-10 percben. Adamik Tamás, az ELTE professor emeritusa a klasszikus retorika időszerűségéről beszélt, kiemelve az antik szónoklattanok ma is érvényes üzenetét. Simon L. Zoltán, az ELTE Latin Tanszékének oktatója Cicero De inventione (A feltalálásról) c. műve kapcsán tért ki arra, hogy a középkori retorikák mintaszövegéül szolgáló mű a jogi esetek igazi tárháza. A szónok pedig (a vir magnus et sapiens – nagy és bölcs ember – elve alapján) a tökéletességre kell, hogy törekedjen. Bencze Lóránt nyelvész, egyetemi tanár a retorika etikai gyökereiről beszélt. Aczél Petra, a Corvinus Egyetem intézetigazgatója a mai angolszász retorikai szakirodalom áttekintése után tette fel a kérdést: vajon új dolgok-e azok, amiket manapság a retorika kapcsán felfedeznek, vagy csak újra felfedezik az antik retorikát? Szitás Benedek jogász, valamint Tremmel Flórián, a PTE professor emeritusa az igazságügyi szónoklattan területén szükséges tennivalókról, a perbeszédek jelentőségéről, s egy készülő igazságügyi retorikáról ejtettek szót. Károly Krisztina, az ELTE egyetemi docense egy retorikai szövegelemző módszert (az ún. retorikaistruktúra-elméletet) mutatott be a jelenlévőknek. Nemesi Attila László, a PPKE egyetemi docense a retorika és a pragmatika kapcsán adott hangot annak a véleményének, hogy a két tudományág a nyelvi közlések két különböző (és egymást kiegészítő) elemzési szintje lehet. Raátz Judit főiskolai tanár az üzleti kommunikáció és retorika kapcsán az ókori ismeretek hasznára és azok továbbélésére hívta fel a figyelmet. Az alkalom utolsó előadója, Balázs Géza tanszékvezető egyetemi tanár pedig az e-retorikának (számítógép által befolyásolt, mediatizált kommunikáció) nevezett jelenségről ejtett szót.
A kerekasztalt a kérdések és hozzászólások zárták.
Pölcz Ádám
