Településnevek nyomában – nyári kiadás

2016. július 25.Ismeret és nyelv

Korábban már írtunk néhány érdekes településnév eredetéről. Ebben a bejegyzésben további névadásoknak járunk utána, az évszaknak megfelelően népszerű üdülőhelyek nevének eredetét igyekszünk megfejteni.

Balatonszárszó

A József Attila haláláról ismert település sekély vizű, homokos strandja miatt népszerű üdülőhely. Első írásos említése 1082-ből származik, neve valószínűleg a szárazaszó (jelentése: száraz völgy) szóból ered. Az írásokban Zarrosozow formában szerepel. Más források szerint a nagyközség névadója Szár László Árpád-házi herceg, akit egyesek Koppány vezérrel azonosítanak. A 19. században Szárszó néven szerepel a feljegyzésekben, A Balaton- előtagot 1922 óta viseli.

Balatongyörök

A Balaton északi partján fekvő település kilátójából szép kiáltás nyílik a Szigligeti-öbölre. A számos fesztivált rendező település nevét Szigliget urának, II. Atusz bánnak Gyürk nevű fiáról kaphatta. A magyar irodalom számos íróját, költőjét megihlette a hely; Eötvös Károly, Bertha Bulcsu, Simon István írásaikban emlékeztek meg a táj szépségéről, többen közülük nyaralót, szőlőt is vásároltak itt.

Keszthely

A Balaton nyugati szegletében fekvő város az újkőkor óta lakott hely, a Római Birodalom fontos útjainak kereszteződésében erőd is épült. Első írásos említése 1247-ből maradt fenn Keztel formában. A név a délszláv eredetű, vár, erőd, kastély jelentésű szóból származik. A törökök többször felgyújtották a várost, ami a szatmári béke után a Festetics család birtokainak központja lett. A település barokk kastélya ma múzeum. A „Balaton fővárosa” címet viselő helység kedvelt kirándulóhely, a térség idegenforgalmi és kulturális központja.

Poroszló

A Tisza jobb partján, a Tisza-tó mellett fekvő település neve ismeretlen. Egyes feltételezések szerint a Přešlav szláv személynévből származik, mások a poroszló (jelentése: törvényszolga) főnévből eredeztetik. Várát Anonymus 1200 körül Purozlou néven említi, később Porozlou, Poroszlo formában bukkan fel. Jelentős útvonalak csomópontja és az egyik legalkalmasabb tiszai átkelőhely volt. Az Árpád-kori földvár helye ma is látható. A település legnagyobb vonzereje maga a Tisza-tó, turisták ezrei keresik fel a tó partjára épített Ökocentrumot. A hely a kerékpáros és vízi sportok kedvelőinek körében is népszerű.

Zalakaros

A kiváló termálvizének köszönhetően népszerű dunántúli üdülőhelyet először 1254-ben említik Korus néven. Az elnevezés valószínűleg a Károly név egyik alakja lehetett. A királyi, később egyházi tulajdonú birtok a török korban elpusztult. A 18. században mezővárosként említik, a Zala- előtagot 1908-ban kapta, hogy megkülönböztessék a Bodrogköz hasonló nevű településétől.

Hajdúszoboszló

Az Alföld északkeleti részén fekvő város neve szláv eredetű személynévből származik (a cseh nyelvben Sobéslav, a lengyelben Sobieslaw formában bukkan föl). Az ún. puszta személynévi alakú településnevek csoportjába tartozik, amelyek a 10–13. században alakultak ki. A nomád életmódra jellemző, hogy nincsenek állandó szálláshelyek, ezért nem a helyszínt nevezik el, hanem a vezetője után azonosítják a csoportot. Ez az elnevezés akkor is megmarad, amikor a szálláshely állandósul és faluvá fejlődik. A település neve egy 1075-ben írt adománylevélben kerül elő, melyben I. Géza a garamszentbenedeki apátságnak ajándékozta Zobuzlou wasar királyi vámjának felét. Később a -vásár utótagot elhagyták, a hajdú- előtagot a XIX. század végén toldják a névhez – a történelmi múltra emlékeztetve és a környékbeli települések névadásához igazodva. 1925-ben egy próbafúrás során 1091 méter mélyről 73 fokos termálvíz tört a felszínre. A fürdőturizmus révén a város gyors fejlődésnek indult, napjainkban – Budapest és Hévíz után – az ország 3. legnépszerűbb városa.

Látogatása során cookie-kat használunk, amelyek segítenek testreszabott tartalmat megjeleníteni, személyes információkat azonban nem tárolnak. Az oldal használatával elfogadja a cookie-k használatát. Részletek...