Településnevek nyomában

2016. május 29.Ismeret és nyelv
helysegnevtabla

Bizonyára mindenkiben fölmerült már – vagy e sorok olvasása közben fog elgondolkozni rajta –, honnan ered a lakhelyéül szolgáló település neve? Kik, mikor és miért úgy nevezték el az adott helységet? Ebben a cikkben néhány különleges településnév eredetének jártam utána.

Áttekintve a magyar helységnevek listáját, a falvak, városok elnevezésében megfigyelhető néhány elterjedt szokás. Számos névben találkozunk valamilyen egyházi kötődésre utaló szóval. Ez jelölheti a terület tulajdonosát (pl. Szurdokpüspöki az egri püspökséghez tartozott, Érsekvadkert birtokosa az esztergomi érsek volt, Bélapátfalván a ciszterci szerzetesek kolostora állt) vagy kapcsolatban állhat a település templomának védőszentjével (pl. Zalaszentmihály, Kunszentmárton, Békésszentandrás).

A névadások nagy részénél megfigyelhető a földrajzi környezetre való utalás; egy folyó, táj, hegység, megye neve ott szerepel az összetételben (Bükkzsérc, Tiszacsege, Kaposvár, Mecsekpölöske, Békéssámson, Somogysimonyi, Nyírbátor). Gyakran előfordul a környező terepviszonyokra, növényvilágra vonatkozó névrész is (Ipolytölgyes, Pusztaszabolcs, Tóalmás, Szászberek). Sok település neve őriz a korábbi betelepülők, lakók nemzetiségére utaló szavakat (Ráckeve, Hajdúnánás, Kunhegyes, Jászkisér, Tótkomlós). Előfordul olyan helység is, ahol a névadó egy (honfoglalás kori) nemzetség, nemesi család vagy személy volt (Lengyeltóti, Apc, Halmos, Abádszalók, Dunakeszi, Hajmáskér).

Vannak olyan helységneveink, amelyek egy másik nyelv (főként a szláv) valamely szavából eredeztethetők. Számos esetben több különféle magyarázat van a névadásra és az is előfordul, hogy a településnév eredete ismeretlen. Van arra is példa, hogy a tudományosan elfogadott álláspont mellett a köznép egy-egy legendával, misztikus történettel magyarázza a név eredetét.

Abádszalók

A település 1896-ban jött létre Tiszaabád és Tiszaszalók egyesülésével. Abád fontos átkelőhely volt a Tiszán, Anonymus egy besenyő vezér birtokaként említi. Szalók neve a honfoglalás kori Zaluch személy- és nemzetségnévből származik.

Bágyogszovát

A rábaközi helység Bágyog és Rábaszovát egyesülésével keletkezett. A két Árpád-kori település neve szláv eredetű: Bágyog a Bog (jelentése: Istenes) szóból származhat, Szovát jelentése: szentély. Azt feltételezik, hogy az Árpád-korban a környék egyetlen temploma állhatott itt, innen ered az elnevezés.

Bezi

A Tóköz peremén fekvő település nevét első megszállóiról, a besenyőkről kapta. A név a Bisseni > Bessi > Bezi alakváltozatokban jelent meg, első írásos említése Bezy formában 1481-ből származik.

Doboz

Az ősi magyar falu a Körösök összefolyásánál található. Nevének eredetéről máig vita folyik, legvalószínűbb, hogy a szláv dub, dubova, dubovy (jelentése: tölgy, tölgyes) szóból származik.

Szent Kereszt kápolna és Wenckheim-kripta, Doboz

Garadna

A Hernád völgyében fekvő helység neve szláv eredetű: grad na (jelentése: várhoz tartozó), vagyis eredetileg várbirtok volt. Az oklevelekben Granna, Grathna, Gradna alakokban fordul elő.

Kaszaper

Első hallásra talán mezőgazdasági szerszámok miatti bírósági ügyből eredeztetnénk a település nevét. Valójában a Békés megyei községet sokáig Peregnek nevezték (a német pereg szó hegyet jelent). A Kasza családnév a falu egykori birtokosaira utal. Kezdetben Kasza-peregként említették, később rögzült a ma is használt Kaszaper alakban.

Kehidakustány

A Zala folyó két partján fekvő település Kehida és Kustány összevonásával alakult ki. Egy magyarázat szerint a Kehida az itt lévő két zalai hídra utal. Mások a ketőd (másodszülött fiú) szóból eredeztetik a nevet. Az is lehet, hogy a tatárjárás hatására kialakult nyelvi változást őrzi a név: a kewi és hida szavakból, az első tag második szótagjának elhagyásával jött létre. A Kustány török eredetű ómagyar személynév származéka.

Maglóca

Az észak-dunántúli falu neve a délszláv magilica (sírdomb) szóból eredhet; ezt a magyarázatot támaszthatják alá a közeli dombon feltárt avar sírok. Mások a Magló személynevet vagy a magyal növénynevet tartják a névadás alapjának.

Mesztegnyő

A belső-somogyi helység már az őskorban is lakott volt, először 1332-ben említik Mezekeezen alakban. A török hódítás után visszatérő lakosság a meszes teknő alakú völgyéről Meszesteknyő-nek hívja, ebből Mesztegnye > Mesztegnyő formában állandósul a település neve.

Rakaca

Az edelényi járás községe a falut átszelő Rakaca-patakról kapta a nevét, a szláv szó rákokban bővelkedő vízfolyást jelent.

Sarkad

Nevét fekvése után kapta, korábban Bihar vármegye része volt, annak délnyugati sarkán feküdt.

Szalonna

A Borsod–Abaúj–Zemplén megyei helység neve vagy személynévből származik, de valószínűbb, hogy a szláv slana (jelentése: sós) szóból ered, a közelben ugyanis sós vizű forrás található. Az oklevelekben Zolouna, Zolona, Zelenna alakokban szerepel.

református templom, Szalonna

Viszló

Az edelényi járásban található település nevét először 1340-ben Wizlow-ként említik, később Wizlok, Wyslo, Wyzlo, Wislyo, Vyzlo, Viczlo és Viszló alakban fordul elő. Nevének eredete ismeretlen. Valószínűleg a viszove (jelentése: sulykoló hely) szóból származhat. Más elképzelés szerint a Viszlava (jelentése: dicső, szép hely) szó volt a névadás alapja. A szájhagyomány úgy tartja, hogy a név az „ameddig visz a ló” kifejezésből ered; ott települtek le az emberek, ahová egy nap alatt elvitte őket a ló.

Zirc

A közép-dunántúli város nevének eredetére több magyarázat létezik. Származhat a szláv src (szerdce, jelentése: szív) szóból, hiszen a település a Bakony szíve; eredhet a zsirec (makkoltatás) vagy a crk (egyedül álló kis templom) szavakból. Legvalószínűbb, hogy a szláv szirici (árva gyermek) szóból kialakult személynév az alapja a névadásnak.

Biztatjuk olvasóinkat is, nézzenek utána településnevük eredetének. Az érdekes felfedezéseket osszák meg velünk a hozzászólásokban!

dr. Orosz Tamás

Látogatása során cookie-kat használunk, amelyek segítenek testreszabott tartalmat megjeleníteni, személyes információkat azonban nem tárolnak. Az oldal használatával elfogadja a cookie-k használatát. Részletek...