XXIV. Országos Ifjúsági Anyanyelvi Tábor – augusztus 13., szombat „percről percre”

2016. augusztus 13.Közösség és nyelv

Elérkeztünk a tábor utolsó napjához. Délelőtt Ránki Sára tart előadást, majd Dunai Tamás színművésszel fogunk beszélgetni. Délután következik a Ki mit tud, majd végül a táborzárás.

9:17 Ránki Sára igazságügyi nyelvész-szakértő tart előadást most arról, hogy a menekültekkel hogyan lehet szakértőként kommunikálni. A külföldiek közötti konfliktusok egyik forrása az, hogy egymás kultúráinkat szimbólumrendszereit, illetve társadalmaik együttélési szabályait nem ismerik.

9:27 Különböző kultúrájú emberek között a kommunikáció teljesen másként működik, bizonyos dolgok mást jelentenek.

Elkezdődött a tábor utolsó napja Ránki Sára igazságügyi nyelvész előadásával #anyanyelvitabor #anyanyelvapolo #szephalom2016

A photo posted by Anyanyelvápolók Szövetsége (@anyanyelvapolo) on

11:00 Dunai Tamással fogunk most beszélgetni a táborban. Színművész úr Kazinczy-díjas, korábban már részt vett Pécsen is az anyanyelvi táborban, valamint egy Kazinczy-gálán is. „Ha igazán jó embert keresünk a XXI. században, nyugodtan ujjal mutogathatunk rá” – kezdi bevezetőjét Kerekes Barnabás tanár úr.

11:04 Babits Mihály Mint különös hírmondó… c. versével kezdi előadását Dunai Tamás.

Mint különös hírmondó, ki nem tud semmi ujságot
mert nyáron át messze a hegytetején ült s ha este
kigyultak a város lámpái alatta, nem látta őket
sem nagyobbnak, sem közelebbnek a csillagoknál

s ha berregést hallott, találgatta: autó? vagy repülőgép?
vagy motor a síma Dunán? s ha szórt dobogásokat hallott
tompán a völgyekben maradozva, gondolhatta, házat
vernek lenn kőmivesek, vagy a rossz szomszéd a folyón túl

gépfegyvert próbál – oly mindegy volt neki! tudta,
balga az emberi faj, nem nyughat, elrontja a jót is,
százakon át épít, s egy gyermeki civakodásért
ujra ledönt mindent; sürgősebb néki keserves

jussa a bandáknak, mint hogy kiviruljon a föld és
a konok isteneket vakítva lobogjon az égig
szellem és szerelem – jól tudta ezt a hegyi hírnök
s elbútt, messze a hírektől; de ha megjön a füttyös,

korbácsos korhely, a szél, s ha kegyetlen a távolodó nap
kéjes mosollyal nézi, hogy sápadnak érte öngyilkos
bánatban elhagyott szeretői, a lombok és ingnak,
mint beteg táncoslány aki holtan hull ki a táncból:

akkor a hírnök föláll, veszi botját, s megindul a népes
völgyek felé mint akit nagy hír kerget le hegyéről
és ha kérdik a hírt, nem bir mást mondani: ősz van!
nagy hírként kiáltja amit mindenki tud: ősz van!

úgy vagyok én is, nagy hír tudója: s mint bércet annál több
forrás feszíti, mennél több hó ül fején, öreg szívem
úgy feszűl a szavaktól; pedig mi hírt hozok én? mit
bánom a híreket én? forrong a világ, napok állnak

versenyt az évekkel, évek a századokkal, az őrült
népek nyugtalanok: mit számít? én csak az őszre
nézek, az őszt érzem, mint bölcs növények és jámbor
állatok, érzem, a föld hogy fordul az égnek aléltabb

tájaira, s lankad lélekzete, mint szeretőké –
óh szent Ritmus, örök szerelem nagy ritmusa, évek
ritmusa, Isten versének ritmusa – mily kicsi minden
emberi történés! a tél puha lépteit hallom,

jő a fehér tigris, majd elnyujtózik a tájon,
csattogtatja fogát, harap, aztán fölszedi lomha
tagjait s megy, hulló szőrétől foltos a rétség,
megy s eltűnik az új tavasz illatos dzsungelében.

11:14 „A Kazinczy-díj az én Oscar-díjam” – mondta Dunai Tamás még a Kazinczy-díj átvételekor Győrben. Ezzel kezdődik a beszélgetés, s arról beszél épp, hogy rengeteg olyan ember van bemondóként, akik nem tudnak jól hangsúlyozni.

11:22 Nem lehet kettéválasztani teljesen a magánéletet és a színészi létet, hiszen mindkettőt ő éli át, mindkettő hozzátesz valamit emberként.

Látogatása során cookie-kat használunk, amelyek segítenek testreszabott tartalmat megjeleníteni, személyes információkat azonban nem tárolnak. Az oldal használatával elfogadja a cookie-k használatát. Részletek...