A szombati éjszakába nyúló éneklés és közös játék után a tábor harmadik napján délelőtt Wacha Imrét és Bordi Andrást hallgatják meg a táborozók. Délután Nyiri Péter előadása után megismerkedhetnek majd A Magyar Nyelv Múzeuma tárlataival.
9:12 Wacha Imre tartja az első előadást a mai napon: történelmi áttekintést ad a táborozóknak a magyar nyelvről.
9:35 Mária Terézia korában elkezdődött egy küzdelem az egységes magyar nyelvért, a későbbiekben a XIX. században a magyar nyelv terjesztése vált fontossá a tudományban és a társadalomban. A háborúban is fontos szerepe van a magyar nyelvnek, Trianon esetében pedig az elszakított nemzetek egységét az anyanyelv biztosítja. Lőrincze Lajos is elkezdi az emberköpontú nyelvművelés mozgalmát, Péchy Blanka alapítványt hoz létre 1960-ban: „őt csak az izgatja, hogy a magyar nyelv nem hangzik értelmesen.”
9:37 Péchy Blanka az értelem nélküli beszéd ellen tiltakozik.
10:01 Wacha Imre előadásába most Bordi András is bekapcsolódik. A délelőtt második részében bemutatják, hogy hogyan kell egy-egy szöveget hangsúlyozni. Mondatról mondatra haladnak, az első szöveg Korzenszky Richárd Vallomás c. szövege. Wacha Imre tanár úr azt mutatja be, hogy a Szép magyar beszéd versenyen általában hogyan olvasnak a versenyzők, milyen jellemző hibákat vétenek, mik ezeknek a hibáknak az okai; Bordi András pedig megmutatja, hogyan kell a szöveget jól, értelmesen olvasni.
Amikor eladó az egész világ, nincs szükség a szép szóra. Pontosabban: most volna igazán nagy szükség arra, hogy minden kimondott és leírt szavunk igaz legyen, jó és szép. Amikor nincs idő arra, hogy meghallgassuk a másik ember örömét vagy bánatát, lebénul a nyelv. Amikor bizalmatlanná válnak az emberek, elfordulnak egymástól, elrohannak egymás mellett: mintha fölöslegessé vált volna a nyelv. Ha egyre kevesebben tudják kimondani, hogy „édesanyám”, s ha nacionalistának bélyegzik azt, aki kimondja, hogy „édes hazám”, akkor „édes anyanyelvünk” keserűvé válik. (Korzenszky Richárd: Vallomás, részlet)
10:16 Nem igaz az az általános szabály, hogy mindig a jelzőt kell hangsúlyoni – mondja Wacha Imre a felolvasott szöveg kapcsán.
10:27 Bordi András szerint a beszédben a legjobban a fiatalok a szünettől félnek. A gondolat nem ér véget ott, ahol az írásjel van, és nem mindig kell szünetet tartani ott, ahol vessző van. Emellett, egy szöveget akár többféleképpen is lehet értelmezni.
11:42 Mivel az ifjúsági anyanyelvi tábor főszervezője az Anyanyelvápolók Szövetsége, ezért minden táborban szánunk egy kis időt arra is, hogy bemutassuk a fiataloknak a szövetség munkáját, küldetését, tevékenységét. Terjéki Tamás ifjúsági vezetőségi tag mutatja be az anyanyelvapolo.hu-t, az alapszabályt és megnézünk néhány régebbi felvételt is.
13:55 Wacha Imre tanár úr minden táborunkban velünk volt. A Tinta Könyvkiadónál nemrég jelent meg az a két kötete, amelyben a beszéddel, beszédtechnikával foglalkozik. A táborozóknak most lehetőségük volt megvásárolni ezt a kötetet, és örömmel dedikáltatták is tanár úrral.
14:45 Nyiri Péter, A Magyar Nyelv Múzeuma megbízott vezetője mesél most a színpadon a Kazinczy-emlékkert és -emlékhely történetéről. Egyszerre kiállítótér, közgyűjtemény is ez a hely. A múzeum egyik mottója is ez: Nyelvében él a nemzet.
16:24 Karinthy-kiállítás, Nyelvlesen, Titkok titka. Ezeket a kiállításokat nézik most meg a táborlakók. Két táborozónk az alábbi képen épp Karinthy-korabeli ruhába öltözött :)
16:40 A Nyelvesen kiállításon Wesselényi Miklós, Kazinczy Eugénia és Kőrösi Csoma Sándor bőrébe bújhatnak a látogatók, miközben különféle nyelvi, logikai feladványokat oldanak meg az interaktív tárlaton.
20:34 Kezdődik az anyanyelvi licitjáték Kerekes Barnabás tanár úr vezetésével.
