2024. február 21-én az anyanyelv nemzetközi napja alkalmából az Anyanyelvápolók Szövetsége a Petőfi Irodalmi Múzeumban rendezett ünnepi délutánt. Schröffel Csilla Rozália tudósítása.
Az esemény kezdetén Bánkövi Gyula Jégbezárt fájdalom című művét adta elő csellón Bánkövi Bence, Nagy Márta zongorán kísérte. Török Annamária műsorvezető elmondta, hogy „1952-ben a Pakisztánban élő bangladesieket meg akarták fosztani bengáli anyanyelvüktől azzal, hogy az urdut tették egyetlen hivatalos államnyelvvé. Február 21-én, a döntés elleni tüntetésekben a rendfenntartó erők több embert megöltek. Bangladesben azóta ez a nap a bengáli nyelv napja. Az esemény emlékére és Banglades javaslatára az UNESCO közgyűlése 1999-ben február 21-ét nyilvánította az anyanyelv nemzetközi napjává, ezzel is felhívva a figyelmet a föld nyelvi sokszínűségére és gazdagságára. Több mint 7000 nyelvet beszélnek a földön, ezeknek körülbelül fele a kihalás szélén áll. Mivel a folyamat megállíthatatlannak tűnik, az UNESCO fontosnak tartotta, hogy ráirányítsa a világ figyelmét erre a jelenségre. Rendezvényünkkel mi is ezt a figyelmet szeretnénk erősíteni. Habár a magyar nyelv a legnagyobb nyelvek közé tartozik, és nem fenyegeti kihalás veszélye, azonban a szórványban, a diaszpórában mi is érzékeljük az anyanyelvi beszélők számának jelentős csökkenését.
Mai eseményünket ezért szenteltük a magyar diaszpóra nyelvhasználatának”.
Bánkövi Bence és Nagy Márta előadása
Csáky Csongor, a Rákóczi Szövetség elnöke ünnepi köszöntőt mondott. Anyanyelvünk sajátosságairól osztotta meg gondolatait, majd az Anyanyelvápolók Szövetségének közösségéhez szólt:
„A Rákóczi Szövetség és a magam nevében csak gratulálni és megköszönni tudom Önöknek, az Anyanyelvápolók Szövetségének mindazokat a tevékenységeket és jó szolgálatokat, amelyet az anyanyelv érdekében és védelmében tettek és tesznek Juhász Judit elnök asszony elkötelezett vezetésével”.
Csáky Csongor beszéde közben
Az ünnepi délután következő részében dr. Bába Szilvia MMA-ösztöndíjas diaszpórakutató tartott előadást A magyar nyelvhasználat az észak-amerikai diaszpórában címmel. Előadását a diaszpóra történetének ismertetésével kezdte. Megtudhattuk, hogy hét hullámban történtek a kivándorlások, amelyek következtében kisebb-nagyobb magyar kolóniák jöttek létre az USA-ban és Nyugat-Kanada államaiban is. Az itt élő magyarok körében pedig megfigyelhető volt a „hunglish” nyelv. Megtudhattuk, hogy a másodgenerációs fiataloknál fordult elő az úgynevezett fordításos kétnyelvűség, ahol az egyén az egyik nyelven kigondolja mondandóját, majd azt a másik nyelvben tükörfordításban mondja ki.
Előadását azzal a gondolattal zárta, hogy bár a harmad-, negyedgenerációs fiatalok nem feltétlenül beszélnek magyarul, számukra elsődleges identitásjelölő szerepe a nyelv helyett a népviseletnek, az ünnepeknek, a zenének, a táncnak és az olyan tradícióknak van, amelyek mind a családhoz kötődnek.
Dr. Bába Szilvia előadása
Az előadás végeztével ismét Nagy Márta és Bánkövi Bence kápráztatta el a nézőket, ahol Popper Dávid Magyar rapszódia című művet adták elő. Majd Seres Zoltán színművész tolmácsolásában Makkai Ádám verseit hallhattuk. A szívhez szóló versek után Kapi Zsuzsanna operaénekestől hallgathattuk meg Erkel Ferenc Hunyadi László című operájából Gara Mária áriáját, amelyet Nagy Márta zongoraművész kísért.
Makkai Ádám özvegyét és sógornőjét köszöntjük
A délután zárásaként Petőfi Sándor A magyarok istene című költeményét hallhattuk először Seres Zoltán előadásában, majd az Erkel Ferenc által megzenésített változatot Kapi Zsuzsanna és Nagy Márta előadásában.
Seres Zoltán verset szaval
Kapi Zsuzsa énekművész
Török Annamária műsorvezető
(Képek: Petőfi Irodalmi Múzeum; a kiemelt képen Juhász Judit, az Anyanyelvápolók Szövetsége elnöke és Csáky Csongor, a Rákóczi Szövetség elnöke)
