Közösség és nyelv

A jövő nyelvhasználatáról is szó esett a Beszélni nehéz! országos találkozón

2016. június 02. június 10th, 2016 Nincs hozzászólás

Évtizedek óta hagyomány, hogy a Beszélni nehéz! körök szakkörvezetői és tagjai családias hangulatban, szakmai programmal egybekötve együtt töltenek egy napot május végén. Idén sem maradt el a Beszélni nehéz! körök országos találkozója.

A találkozó minden évben egy rövid megemlékezéssel kezdődik. Idén is Péchy Blankára és Deme Lászlóra emlékeztek a résztvevők, néhány régebbi hang- és képfelvétel segítségével hallhatták, láthatták újra a mozgalomalapítókat. A szakkörvezető tanárok többsége még személyesen is ismerhette Péchy Blanka színművésznőt és Deme László professzor urat, így számukra külön öröm volt ilyen formában is visszaemlékezni rájuk.

„Nem a nyelv maga romlik, hanem a nyelvhasználók nyelvhasználata”

A vetítést Eőry Vilma nyelvész előadása követte, aki arról beszélt a résztvevőknek, hogy a pedagógusoknak, rádióbemondóknak, és mindenkinek, aki több emberhez szól, mekkora felelőssége van annak kialakításában, hogy milyen az emberek nyelvhasználata. Véleménye szerint ezek az emberek felelősek azért, hogy felhívják a figyelmet a szép, tiszta beszédre.

Beszélt a jelenlévőknek a jövő nyelvhasználatáról is: a nyelv folyamatosan változik, hogy ezt romlásnak vagy fejlődésnek éljük meg, az ízlés kérdése. A tudomány álláspontja szerint a nyelv változása nem nevezhető romlásnak, elmondta, hogy szerinte „nem a nyelv maga romlik, hanem a nyelvhasználók nyelvhasználata”. A nyelv csak dinamikusan változik: amit nem használnak az emberek, az kikopik, amit használnak, az elterjed. Mi, beszélők vagyunk felelősek azért, hogy milyen a nyelvünk, nyelvhasználatunk, milyen lesz a jövő anyanyelvi készlete, ezt semmiféle szabállyal korlátozni nem lehet.

Kitért a nyelvbe áramló idegen szavak használatára is: természetes, hogy az életmód változásával kerülnek be idegen szavak a nyelvbe. Korábban is így volt ez, a mezőgazdasággal, állattenyésztéssel kapcsolatos szavaink is idegen nyelvekből alakultak ki. Ha az emberek ezekkel tisztában vannak, akkor kissé megengedőbbek is.

A probléma azzal van, hogy az idegen nyelveknek van tekintélye. Sokan a fiatal generáció tagjai közül inkább angol szavakat használnak akkor is, ha ismerik annak magyar megfelelőjét, nem figyelve arra, hogy mások ezt nem értik meg. Eőry Vilma szerint az idegen szavak használata erkölcsi kérdés is egyben: mennyire figyelünk oda a társadalom tagjaira, hogy mindenki értse, amit mondunk. Szerinte alapvető viselkedési hiba egy ilyen divat túlerőltetése mások kárára. Védekezni úgy lehet ez ellen, mondta, ha odafigyelünk a másikra, és ha az öntudatunk erős. Identitástudat és közösséghez való tartozás nélkül csak az lesz fontos, hogy milyen nyelvvel mennyit lehet keresni.

Anya-nyelv-búvár

Szőcsné Antal Irén tanárnő évek óta szórakoztatja az anyanyelvápoló közösség tagjait nyelvi játékokkal, rengeteg rendezvény van, ahol ő vezényli le ezt a programpontot. Idén a Tinta Könyvkiadó gondozásában jelent meg az általa összeállított kis kötet, tele rengeteg nyelvi kérdéssel, játékkal, kvízzel. Szőcsné Antal Irén ezen az eseményen mutatta be a könyvet, a jelenlévők pedig szinte elkapkodták az ott lévő példányokat. A kötetet hamarosan honlapunkon is szemügyre vesszük majd és bemutatjuk.

Muszka Ágnes

Leave a Reply