Az Anyanyelvápolók Szövetsége 57. alkalommal rendezte meg a magyar nyelv hetét 2023. április 11-18. között. A magyarországi rendezvények mellett kiemelt fontosságúak voltak idén a délvidékiek. Ezek egyikét rendeztük meg a szerbiai Adán, a Szarvas Gábor Nyelvművelő Egyesület, az adai Műszaki Iskola, az Anyanyelvápolók Szövetsége és a Csongrád Megyei Honismereti Egyesület 2023. április 15-én. A levezető elnök, Szűcs Budai Engelbert, a Szarvas Gábor Nyelvművelő Egyesület alelnöke köszöntötte az előadókat, a civil szervezetek megjelent tagjait, és a Magyar Nemzeti Tanács részéről Rigó Pál Zsófiát, a Magyar Nemzeti Tanács alelnökét és Lajkó Szilviát, a Magyar Nemzeti Tanács Adai képviselőjét.
A házigazda, Gilice Hilda, az adai Műszaki Iskola igazgatónője köszöntője után Hodik Péter Krisztina a Szarvas Gábor Nyelvművelő Egyesületet mutatta be. Majd két adai nyelvész előadását hallgathattuk. Dr. Hódi Éva Szarvas Gábor munkásságát mutatta be, érzékeltetve azt is, hogy a XIX. századi nyelvész, a Magyar Nyelvtörténeti Szótár egyik szerkesztője gondolatai mennyire érvényesek napjainkban is. Dr. Molnár Csikós László: A nyelvjárások továbbélése a regionális köznyelvben címmel példákat hozott arra, hogy a mai délvidéki, és benne az adai magyar nyelv kifejezései hogyan őrzik a tájnyelvi szavakat.
A Magyarországról érkezett vendégek közül elsőként Márton Richárd mutatta be az Anyanyelvápolók Szövetsége, majd Zeitler Ádám a Csongrád Megyei Honismereti Egyesület céljait, sokféle tevékenységét, különböző programjait. A vendégek közül Gergelyné Bodó Mária a Szeged környéki ö-ző nyelvjárás jellegzetességeiről beszélt. Kováts Dániel gondolatait többször idézték már a honismerők: „A hazai honismereti mozgalom kezdettől úgy tekintett anyanyelvünkre, mint amely szerves ága a táj- és népismeretnek.” Ez lehet talán a mottó, amellyel a Csongrád Megyei Honismereti Egyesület kezdeményezte ezt a civil szervezetek találkozóját a magyar nyelv hetén. S természetesen a népismeret szerves része a nyelvjárás, az ö-ző nyelvjárás nagy területén élünk mindannyian, akik most találkoztunk. Némethné dr. Balázs Katalin szólások, közmondások felidézésével vonta be a teljes hallgatóságot előadásába, bizonyítandó, hogy egy nyelvet beszélünk, hiszen a szóláskincsünk is szinte ugyanaz.
A magyar nyelv hete mottója: A nyelv – nemzedékek kézfogása. Ezt a frappáns megállapítást kiegészíthetjük azzal is, hogy a jelenlévő, nagy múltú civil szervezetek képviselői is szervezetük tevékenységére visszatekintve a nemzedékek kézfogását valósította-valósítja meg.
A programot adai városnézés követte. Szarvas Gábor mellszobrának megkoszorúzása után megtekinthettük a katolikus templomot, az adai születésű Damjanich János emlékművét, Moholy Nagy László gyerekkorának helyszínt adó házat, majd az Adai Tájházat mutatta be nekünk Sóti Éva. Igazán szép napot tölthettünk együtt. (Gergelyné Bodó Mária tudósítása)
Az eseményről a Pannon Televízió is beszámolt.
A konferencia Gergelyné Bodó Mária felvételén
A magyar nyelv hete keretében az Anyanyelvápolók Szövetsége az újvidéki Bölcsészettudományi Kar Magyar Nyelv és Irodalom Tanszékével együttműködve előadás-sorozatot tartott tegnap Anyanyelv és társadalom címmel. Dr. Toldi Éva tanszékvezető szerint anyanyelvünket nem elég csupán egyszer megtanulni. – Nagyon örülünk, hogy az Anyanyelvápolók Szövetsége felkeresett bennünket, hiszen örömmel adtunk otthont a rendezvénynek. Szükségünk van ilyen előadásokra, szeretjük hallgatni az anyanyelvünkről szóló tanulmányokat, kutatásokat. Azért vagyunk itt, mert szeretjük és fontosnak tartjuk az anyanyelvünket. Kosztolányival együtt valljuk, hogy az anyanyelvünket életünk végéig tanuljuk és tanulnunk kell – mondta a tanszékvezető.
A magyar nyelv hetének mottója A nyelv nemzedékek kézfogása. Vadnai Erika, a tanszék hallgatója, valamint az Anyanyelvápolók Ifjúsági Tagozatának vezetőségi tagja kiemelte, hogy az összejövetel egy nagyon jó lehetőség arra, hogy a fiatal hallgatókat bevonják az anyanyelv ápolásába. – Mint kisebbségi területen élő ember, külön szívügyemnek érzem az anyanyelvünk ápolását, s ami talán ennél is fontosabb, a továbbadását. Egy nyelv kialakulása, fejlődése számos generáción átívelő folyamat. A történelem során elődjeink bármely megpróbáltatásra mondhattak volna nemet. Egyszerűen kiszállhattak volna ebből a folyamatból, de mégsem tették. Küzdöttek a saját nemzeti kincsük megőrzése érdekében. Jelenleg ennek a kincsnek mi vagyunk a művelői. Néhány év múlva többen pedagógusként helyezkedünk el, szülők leszünk, esetleg a médiában dolgozunk majd. Csupa olyan terület, ahol a fiatalabbaknak példát mutathatunk. S milyen szép lenne, ha e példamutatás elemi részévé tennénk a nyelvünk helyes használatának tanítását, a saját anyanyelvünk szeretetének továbbadását – hangzott el Vadnai Erikától.
Blankó Miklós, az Anyanyelvápolók Szövetsége kommunikációs munkatársa a Kossuth rádió Édes anyanyelvünk című műsorába érkező hallgatói levelek elemzéséről tartott előadást. – A nyelvművelő műsor mindennap elhangzik, személy szerint én öt éve dolgozom a rádióműsorban. Rendszeresen érkeznek hozzánk hallgatói levelek. Ezeket a leveleket elemeztem azzal a szándékkal, hogy tudjuk, kik írnak és milyen kérdéseket tesznek fel. Ezenfelül a levelek rávilágítanak arra is, hogy miben változnak ezek a műsorok a korábbi műsorokhoz képest. A közmédiának ugyanis ez a legrégebb óta működő műsora, hiszen 1928 óta létezik – mondta az előadó.
Pomozi Péter előadása közben (Vadnai Erika felvétele)
A délután folyamán dr. Pomozi Péter, az Eötvös Loránd Tudományegyetem BTK Magyar Nyelvtudományi és Finnugor Intézet egyetemi docense tartott előadást Nagyszülők és unokák – A nyelvi revitalizáció elmélete és gyakorlati lehetőségei Kárpát-medencei (szórvány)magyar területeken elnevezéssel. Ezt követően pedig Klemmné dr. Gonda Zsuzsa, az Eötvös Loránd Tudományegyetem BTK Szakmódszertani Központ központvezető- helyettesének előadását hallhatták az érdeklődők, aki a tanári beszéd sajátosságairól beszélt.
A magyar nyelv hetének megálmodója Grétsy László volt. A nagy múltú rendezvénysorozat idén másodjára került határon túlra. Az előző évben Felvidéken szervezték meg, így megelégedésre ad okot, hogy idén Vajdaságot választották az anyanyelvünk ünneplésére. A hét folyamán Szabadkán, Zentán, Adán, Óbecsén, Nagykikindán és Tóthfaluban rendeznek különböző eseményeket, találkozókat, ahol különböző nemzedékek ünnepelhetik a magyar nyelvet. (A Magyar Szó beszámolója)
A Pannon Televízió tudósítása itt látható.
A Csongrád Megyei Honismereti Egyesület tagjai is kapcsolódtak a magyar nyelv hete rendezvénysorozatához Szentesen tartott eseményükkel. Kováts Dániel honismerő és anyanyelvápoló gondolatait többször idézték már a honismerők: „A hazai honismereti mozgalom kezdettől úgy tekintett anyanyelvünkre, mint amely szerves ága a táj- és népismeretnek.” Ez lehet talán a mottó, amellyel a Csongrád Megyei Honismereti Egyesület kezdeményezte ezt a rendezvényt, de nem csupán a magyar nyelv hete, hanem a “Petőfi 200” alkalmából is. Könnyű dolga volt az egyesületnek, hiszen Lantos Imre, a honismereti egyesület egyik tagja évek óta fotózta Csongrád-Csanád vármegye Petőfi-szobrait, s fotóiból most kiállítást rendezett Szentesen, a valamikori Petőfi Szállóban, a mai Szecessziós Házban. Impozáns környezetben mutathatta be a fotós a kiállítását, a szobrok lelőhelyét is elárulta, s felhívta a figyelmünket a sokféle Petőfi-ábrázolásra, Petőfi-megközelítésre. A kiállításmegnyitó előtt Kiss Emma énekét, majd Móra József önkormányzati képviselő köszöntő szavait hallhattuk. Dr. Marjanucz László, a Csongrád Megyei Honismereti Egyesület elnöke történészként idézte meg Petőfi alakját. Végül az egyesület tagjai az általuk tetszőlegesen választott Petőfi-verseket szavalták el. (Gergelyné Bodó Mária beszámolója)
Pillanatkép a szentesi programról (Gergelyné Bodó Mária felvétele)
Tóthfalun a Testvérmúzsák találkozása címmel tartottak rendezvényt (Gergelyné Bodó Mária felvétele)
Gion Nándor szülőházában jártunk Szenttamáson (a szervezők felvétele)
