A magyar nyelv napja a Petőfi Irodalmi Múzeumban

November 13-án a Petőfi Irodalmi Múzeum dísztermében ünnepelte az Anyanyelvápolók Szövetsége a magyar nyelv napját. Sztankovits Réka tudósítása alapján.

A gálaműsor kezdetén Juhász Judit, az Anyanyelvápolók Szövetségének elnöke köszöntötte az ünneplő közönséget. Elmondta, hogy számára e közösség bizonyítja a pannonhalmi apátságban is olvasható felirat igazát:

„Az egyetértőknek biztos az útjuk.”

Ezt követően Kubinyi Júlia énekművész és Rosonczy-Kovács Mihály hegedűművész előadását hallgathattuk meg.

A zenei élmény után ünnepi köszöntőt mondott Szentmártoni János művészetért és közösségi művelődésért felelős helyettes államtitkár, aki szerint

a nemzet összetartásának pillérei a nyelv, a kultúra és a közös múlt, s a nyelvben felhalmozódik identitásunk legtöbb eleme.

Szamosvölgyi Péter, Sátoraljaújhely polgármestere elmondta, hogy édesanyánk nyelvének ápolása nekünk, magyaroknak fontos küldetésünk. Hozzátette, a legfontosabb a fiatalok bevonása az anyanyelvápoló munkába.

Az elmúlt évek során hagyománnyá vált, hogy a szövetség a magyar nyelv napján adja át rangos díjait, így volt ez idén is. A Lőrincze Lajos-díjat Fráter Zoltán irodalomtörténész kapta kiemelkedő, anyanyelvi mozgalmunkat is gazdagító irodalomtörténészi életművéért. A díjat Grétsy László, az Anyanyelvápolók Szövetségének tiszteletbeli elnöke adta át. Baranyai Katalin laudációját idézzük:

„Fráter Zoltán irodalomtörténész, író és szerkesztő, az Eötvös Loránd Tudományegyetem Modern Magyar Irodalomtörténeti Tanszékének nyugalmazott docense. 1984-ben egyetemi doktori, 1997-ben PhD-fokozatot szerzett; 1994 -’96 között az Írószövetség kritikai szakosztályának titkára volt; 2007 óta a társadalmi szerepét visszaépítő Magyar Irodalomtörténeti Társaság főtitkára, majd alelnöke. […] Fráter Zoltán soha nem feledkezett meg arról, hogy a magyar nyelv egyszerre építőköve és építőeszköze irodalmunknak. A nyelvvel való játék foglalkoztatta tanulmányaiban és esszéiben, írásai mindkét műfajban kiváló stílusérzékről tanúskodnak. Ezt oktatóként is kamatoztatta, amikor az egyetemen kreatív írást tanított. Az anyanyelvhez kötődő szenvedélyes viszonyának állított emléket az Anyanyelvápolók Szövetsége kiadásában megjelent Magyar író, magyar nyelv című kötetben. Az Édes Anyanyelvünk folyóirat Szép magyar vers sorozatában rendszeresen felvillantja a modern vagy kortárs irodalom egy-egy remek művét. […] A Lőrincze-díj a szervező és kapcsolattartó képességet és előadói népszerűséget is elismeri. Szövetségünk tanároknak és irodalombarátoknak szóló folyóirata, a Magyaróra főszerkesztőjeként Fráter Zoltán megújította a lapot; 2019 óta következetesen törekszik irodalom- és anyanyelvtanítás összekapcsolására. Szerkesztőségünkben kávéházi hangulatú, ám komoly műhelybeszélgetések inspirálják a folyóirat színvonalának fenntartását. Mindezt a nyilvános lapbemutatók az élőszó erejével hitelesítik.”

Az Arany Kazinczy-díjat Németh Tibor, a győri Kazinczy Ferenc Gimnázium igazgatója vehette át a Kazinczy-verseny országos döntőinek megszervezésében, valamint anyanyelvi kiadványok szerkesztésében, rendezvények lebonyolításában végzett több évtizedes kiváló munkájáért.

„Németh Tibornak elévülhetetlen érdeme van abban, hogy a gimnázium az idén 57. alkalommal rendezhette meg a Kazinczyról elnevezett Szép Magyar Beszéd verseny országos, Kárpát-medencei döntőjét. Ez a verseny a középiskolás korosztálynak méltán népszerű anyanyelvi versenye, melynek bő fél évszázad óta a Kazinczy Ferenc Gimnázium ad otthont; az igazgató úr a döntőn 43 alkalommal maga is részt vett, négy évben diákként, 11 évben igazgatóhelyettesként, és 28 évben igazgatóként. Rengeteget tett és tesz azért, hogy a Kárpát-medence minden magyarlakta területéről érkezzenek diákok, felkészítő tanárok a versenyre. Igazgatóként biztosítja a verseny folyamatosságát, megteremti a Kárpát-medencei döntő megrendezésének feltételeit. Meghatározó szerepe van abban, hogy a résztvevők a háromnapos rendezvényt a nemzeti összetartozás kivételes élményeként élhetik meg.”

– osztotta meg Kerekes Barnabás, az Anyanyelvápolók Szövetsége alelnöke méltatásában.

A Deme László-díjat idén Dömötör Andrea nyelvésznek ítélte a bírálóbizottság. A fiatal nyelvész értékes munkáját Kiss Gábor, a Tinta Könyvkiadó igazgatója méltatta:

„A 2023. évi díjazott, Dömötör Andrea 1985-ben született Győrben. Középiskolában ismerkedett meg az Anyanyelvápolók Szövetségével. Több éven keresztül az anyanyelvapolo.hu weboldal szerkesztője volt. Az Eötvös Loránd Tudományegyetemen 2010-ben vette át spanyol nyelv és irodalom, illetve magyar nyelv és irodalom szakos bölcsész és tanár diplomáit. Jelenleg a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Nyelvtudományi Doktori Iskola hallgatója. Néhány évnyi középiskolai tanárság után, 2020 decembere óta a Digitális Örökség Nemzeti Laboratórium munkatársa. A tudományos kutatómunka mellett a nyelvi ismeretterjesztő tevékenységet is végez. 2017-ben csatlakozott a Magyar Nyelvészeti Diákolimpia szervezői csapatához. Több mint 15 komoly magyar és idegen nyelvű tudományos nyelvészeti tanulmány szerzője. Nyelvészetei ismeretterjesztő írásainak száma több mint egy tucat.”

A Maróti István-emlékérmet Almási Éva, a Pécsi Művészeti Gimnázium, Szakgimnázium és Technikum tanára kapta a Beszélni nehéz! és a Szóról-szóval című rádióműsorhoz kapcsolódó tevékenységéért, a pécsi anyanyelvi rendezvények szervezéséért és kiváló versenyfelkészítő munkájáért. Kerekes Barnabás méltatásában kiemelte:

„Almási tanárnő iskolájában, megyéjében és az országos mozgalomban is igazi pedagógusi elhivatottsággal, kiválóan és sokat dolgozott, dolgozik: a beszédművelő körök vezetőinek szervezett baranyai-pécsi egyhetes országos továbbképző táboroknak egyik önzetlen, áldozatos főszervezője volt; tapasztalatátadóként rendszeresen részt vesz a Beszélni nehéz! mozgalom országos találkozóin, táboraiban. Kezdeményezésére évenként megrendezték a Baranya megyei beszédművelő körök tanácskozását, s a találkozóknak jórészt ő volt a házigazdája. A tehetséggondozásban egészen rendkívüli eredményeket ért el, növendékei rendszeresen bejutottak a Kazinczy-verseny és az „Édes anyanyelvünk” verseny országos döntőjébe, s mivel diákjai ott is rendre kimagaslóan szerepeltek, eredményes felkészítésükért Almási tanárnő elnyerte a Z. Szabó László–emlékérmet és a Sátoraljaújhely plakettet is. Legeredményesebb egykori versenyzőinek gálaműsorral egybekötött találkozót szervezett. Ma is rendszeresen részt vesz a vármegyei anyanyelvi versenyek bírálóbizottságainak munkájában.”

Rövid szünet után a Magyar Örökség-díjjal kitüntetett Cédrus Táncegyüttes Kosztpénz lefogyott című koreográfiáját láthattuk a színpadon. Hagyománnyá vált, hogy a magyar nyelv napján a kiváló solymári táncosok színvonalas produkciói is hozzájárulnak az ünnepi hangulat megteremtéséhez.

Az Anyanyelvápolók Szövetsége a kulturális kormányzattal közösen immár 23. alkalommal hirdette meg az anyanyelvi pályázatot, amelynek témája: betegségek, népi gyógymódok, orvosi módszerek fortélyai és megnevezései. A pályázat célja: a népi gyógyászat mint kulturális örökség nyelvi-nyelvészeti szempontú feltárása, régi, feledésbe merülő szavak felidézése volt. A zsűri elnöke Keszler Borbála Széchenyi-díjas nyelvészprofesszor, az Édes Anyanyelvünk főszerkesztője, Bősze Péter orvosprofesszor, a Magyar Orvosi Nyelv főszerkesztője, valamint Barthalos Márton orvos, az Anyanyelvápolók Szövetsége tiszteletbeli elnökségi tagja értékelte a pályamunkákat. A kitüntetéseket Barthalos Márton és Nyiri Péter, a Petőfi Irodalmi Múzeum Magyar Nyelv Múzeumának igazgatója, a Kazinczy Társaság elnöke adta át.

I. díj: Pásztor Sándorné

II. díj: Hevérné Tácsik Klára

III. díj: Bacskó Józsefné

Emléklapot és könyvjutalmat kap: Konczné Antal Margit, Dr. Durucz Istvánné Makláry Magdolna, Hertling Petra, Pátkai Andrásné, Hertling Petra és Semperger Erika.

Az Írj levelet Kazinczy Ferencnek! című pályázat évről évre ismétlődik, a levelek témái azonban változnak. Az idei díjakat életkor szerint több kategóriában ítélte oda a bírálóbizottság, a jutalmakat Nyiri Péter, A Magyar Nyelv Múzeumának igazgatója adta át.

A Petőfi Sándor születésének 200. évfordulója alkalmából meghirdetett „Az én Petőfim” című pályázat eredményét már korábban kihirdették, a pályázók munkáiból összeállított kötete, A mi Petőfink címmel Molnár Zsolt történelemtanár, a kötet lektora mutatta be, aki megemlékezett az idén elhunyt Kováts Dánielről, a kötet szerkesztőjéről is.

A pályadíjak átadása közben Wéber Janka 10 éves mesemondó varázsolt el bennünket Kóka Rozália: A pletykás asszony című meséjével. Az ünnepséget a Cédrus táncegyüttes műsora zárta. A műsorvezető Bordi András és Török Annamária Kazinczy-díjas rádióbemondó volt.

(Reiser György Lukács felvételei – további felvételek itt.)