A magyar nyelv napja nemcsak a fővárosban, hanem országszerte megmozgatta a nyelvművelő közösségeket. Szegeden és Kazincbarcikán is nyelvi játékos vetélkedőket szerveztek a városok középiskolái, a két eseményről a szervező magyartanárok számolnak be.
Szeged
Hagyomány és újítás együtt: ez jellemzi a magyar nyelv napja tiszteletére szervezett vetélkedőket és gálaesteket Szegeden. Idén hatodik alkalommal vállalkoztunk a rendezvénysorozat lebonyolítására, és most is a megszokott alapelvet követtük. A többfordulós internetes verseny helyett most egyetlen komoly online erőpróba volt, egy 16 összetett feladatot tartalmazó elődöntő októberben. Innen a legjobb csapatok a szóbeli döntőbe jutottak, amelyre november 12-én került sor a Szent-Györgyi Albert Agórában.
Ebben a tanévben egy új számítógépes program segítségével bonyolítottuk le a vetélkedőt. Ez egy kis nehézség ellenére (néhány csapatnál volt hálózathiba, áramszünet) működött, megkönnyítette a feladatokat javító tanárok dolgát is. 88 csapat küldött be megfejtést, köztük 12 határon túli csapat Temesvárról, Óbecséről, Szabadkáról, de voltak zentaiak és zomboriak is. A kérdések nem az iskolai tananyaghoz kapcsolódtak; az olvasottság, gazdag szókincs, a szólások és közmondások ismerete azonban sokat segített a megoldásban. Tájszavak, régi kifejezések mellett szerepeltek gyakran használt idegen szavak is. A gyorsaság, ötletesség, logikus gondolkodás nem volt hátrány a válaszok megtalálásában.
A zsűri és a szervezők meglepődtek néhány nehéznek gondolt feladat kiváló megfejtésén, ugyanakkor a szókincsben, szóhasználatban meglátszott a nemzedékek közötti különbség. Az idősebbek számára természetes ismeret sok fiatal szótárából hiányzik. Meggyőződésünk, hogy ez a vetélkedő játékos, élvezetes formában közvetített tudást, értéket, ezért öröm volt a szervezése is.
A verseny szorosnak bizonyult: az elérhető 154 pontból 147-et kellett szerezni a döntőbe jutáshoz. Így nyolc Csongrád megyei csapat vehetett részt a szóbeli fordulón. Hozzájuk csatlakozott a határon túli iskolák első három helyezettje. A versenyt végül a szegedi Karolina Gimnázium csapata nyerte az SZTE Gyakorló Gimnáziuma és a zentai Bolyai Tehetséggondozó Gimnázium csapata előtt. A diákok dicséretet érdemelnek az elért eredménytől függetlenül. Okosak, gyorsak voltak, a nehezebbnek gondolt feladatokkal is boldogultak. Jó volt látni, ahogy a szóbeli döntőn összedugták a fejüket, izgatottan keresték a választ egy-egy nehezebb kérdésre. Igazi csapatmunka szemtanúi lehettünk.
A döntő után gálaműsorral ünnepeltünk, majd az eredményhirdetés és jutalmazás következett. Támogatóinknak – elsősorban az Anyanyelvápolók Szövetségének és Szeged Megyei Jogú Város Önkormányzatának – köszönhetően minden döntőbe jutott csapat könyvjutalmat és oklevelet kapott. Ha a körülmények lehetővé teszik, 2020-ban is együtt ünneplünk, vetélkedünk, programokat szervezünk a magyar nyelv napja alkalmából – új ötletekkel, színesen, de az alapértékekhez ragaszkodva.
Némethné Balázs Katalin
a Szegedi Szakképzési Centrum Gábor Dénes Szakgimnáziuma és Szakközépiskolája
Kazincbarcika
„Mind a halál, mind az élet a nyelv hatalmában van, és a miképen kiki szeret azzal élni, úgy eszi annak gyümölcsét.” Példabeszédek 18,21.
Iskolánk – amely a Sajó völgyében fekszik, és rengeteg aprófalvas településről gyűjti be tanulóit – a kezdetektől fogva megemlékezik a magyar nyelv napjáról, ebből az alkalomból minden évben játékos házi csapatvetélkedőt tartunk. Tesszük ezt azért, mert szeretnénk, ha diákjaink a szülőföld, a régió kultúrája mellett az összmagyarság kultúráját, nyelvét is ismernék és ápolnák. A vetélkedőt – mely kimondottan ezt a célt szolgálja – már szeptemberben elkezdjük, az első forduló feladatsorait ekkor adjuk ki. A beérkezett megoldásokból november elején már látszik, melyik az a hat-hét csapat, amely bejutott a vetélkedő 13-ai döntőjébe. Mivel három-négy diák alkot egy csapatot, minden évben 24-28 versenyző érkezik a rendezvényre.
A feladatok hangsúlyosan játékosak: rejtvények, anagrammák, totók, szójátékok vannak köztük, a döntőben pedig nyelvtörőkre és szituációs játékokra is sor kerül. Arra törekszünk, hogy alkalmaink jó hangulatúak legyenek, és nem eredménytelenül, mert úgy látszik, diákjaink körében meglehetősen népszerűek ezek a rendezvények. Köszönhető ez annak is, hogy a nyelvi próbatételek játékosan, az órai keretektől, tananyagtól tudatosan eltávolítva zajlanak.
A nyelv ápolása, művelése a kultúra szövetének kis sejtjeiben, így az iskolákban kell, hogy erős legyen, hiszen a jövő kultúrája is ezekben a helyi műhelyekben alakul. Iskolánk elkötelezett ebben a munkában.
Demeterné Mérai Mária
az Irinyi János Református Oktatási Központ szakgimnáziuma
