Közösség és nyelv

A magyar nyelv örömünnepe

2021. november 17. november 21st, 2021 Nincs hozzászólás

2011 óta rendezi meg minden évben november 13-án az Anyanyelvápolók Szövetsége a magyar nyelv napi gáláját a pesti Vigadóban, a Magyar Művészeti Akadémia székházában. 1844-ben ezen a napon fogadta el a reformországgyűlés azt a törvényt, amely a magyar nyelvet hivatalos államnyelvvé tette.

Az Anyanyelvápolók Szövetsége gálája igazi örömünnep: a nyelvművelő mozgalom vezetői, tagjai együtt ünneplik anyanyelvünket, átadják az Anyanyelvápolók Szövetsége rangos díjait, kihirdetik pályázataik eredményeit. Az est műsorvezetői Bordi András és Török Annamária rádióbemondók voltak. A beszédek és laudációk között a Lőrincz Beáta és Varga Zoltán koreográfusok vezette Cédrus Táncegyüttes néptáncait tekinthettük meg a Magyarhang zenekar kísérete mellett.

Juhász Judit, az Anyanyelvápolók Szövetségének elnöke ünnepi köszöntőjében a mozgalom korelnökének, Kováts Dániel tanár úrnak a levelét olvasta fel. „A térben sokfelé sokféle ember gondol arra ma – kis időre elcsendesedve –, hogy anyanyelvünket ünnepeljük, azt az adományt, amely a nagyvilágban csaknem 15 millió embert közös hagyománykörbe kapcsol. Tíz évvel ezelőtt nevezte meg a magyar országgyűlés november 13-át a magyar nyelv napjaként, és amikor így döntöttek, bizonyára anyanyelvünk ezeréves küzdelmének egyik nagy eredményét kívánták hangsúlyozni.”

Kováts Dániel ünnepi levele

A térben sokfelé sokféle ember gondol arra ma – kis időre elcsendesedve –, hogy anyanyelvünket ünnepeljük, azt az adományt, amely a nagyvilágban csaknem 15 millió embert közös hagyománykörbe kapcsol. Tíz évvel ezelőtt nevezte meg a magyar országgyűlés november 13-át a magyar nyelv napjaként, és amikor így döntöttek, bizonyára anyanyelvünk ezeréves küzdelmének egyik nagy eredményét kívánták hangsúlyozni.

Nemrég – egy Kazinczy-esszét keresve – a Hazai Tudósítások 1806-os évfolyamában lapozgattam, s a július 19-i számban egy névtelenül közölt, „A kis mécs” című epigramma került szemem elé, amelyet tehát egy emberöltővel nyelvünk teljes hivatalos elismerése előtt vetettek papírra, és így hangzik:

„Pislog ezen kis mécs; meg lévén béle emésztve;

Élete várja kegyes Gondviselője kezét.

E kihaló kis mécs – megvalljam? – mí Haza nyelvünk

Hív segedelmet vár a Haza Nagyjaitól.”

 

És – szerencsénkre – jött is a segedelem, a mécses ma is hordozhatja a fényt.

Deme László nyelvészprofesszor jut ezen a ponton eszembe, akinek holnap lesz századik születésnapja, és aki remek tanulmányban vázolta föl egy évezred küzdelmét nyelvünk fejlődéséért. Mert – mint Vörösmarty Szózatában emlékeztet rá – gyakran támadta létünket és nyelvünket balszerencse, viszály, szenvedés; sőt, kísértett a nemzethalál réme. Jöttek idők, amikor alig volt „kegyes Gondviselője” a kis mécsnek, de égi segítséggel mégis fel tudott lobbanni; lett belőle fáklyaláng, amelyet nemzedékek adtak egymásnak tovább. Felismerték – ahogyan a nyelvtudós fogalmaz – „a nyelvnek társadalomszervező, az élet minden területét átfogó szerepét”, azt, hogy „az anyanyelv minden nép fejlődésének nélkülözhetetlen emelője”.

Megérezték eleink már ezer évvel ezelőtt, hogy ugyan a latin segítségével válhat a magyarság európaivá, de nem mondhatnak le az anyanyelv jogairól. Előbukkannak a latin nyelvű szent szövegekben a glosszák, a szójegyzékek. A reformáció aztán hatalmas lendületet adott az anyanyelvűsödéshez: a Biblia „széles körben szövegélménnyé vált”, fokról fokra enyhült a latin nyelv kényszere az olvasásban, a levelezésben. Jött azonban az újabb próbatétel: a megerősödő Habsburg-hatalom németesítő törekvéseivel kellett szembenézni.

Csak egy megújuló, a tudomány művelésére, a közigazgatás és a jogrendszer működtetésére alkalmas magyar nyelv lehetett versenyképes mind a latin, mind a német ellenében. A nyelvújítás folyamata elősegítette a témákban, műfajokban, nyelvi eszközökben színesedő irodalmi élet kialakulását, a magyar nyelven való oktatás és közélet kibontakozását, a Tudós Társaság pedig helyesírási szabályzatot, szótárt, nyelvtant alkotott, rögzítette és kiszélesítette a nyelvhasználatot. 1844. október 13-án így juthatott diadalra a harc: az országgyűlés, a kancellária, a Helytartótanács, az ítélkezés és az iskolai tanítás nyelve a magyar lett.

A küzdelem nem ért ezzel véget, tart máig. Hiszen az igényes beszélt változat kikristályosodását, a tudomány és technika idegen terminológiájának magyarítását, a kisebbségben, szórványban élők nyelvmegőrzésének elősegítését folyamatos, kötelező szolgálatnak kell tekintenünk, különösen nekünk, akik az anyanyelvápolás jegyében szövetkeztünk. Olyan eszköz birtokosai vagyunk, amely – mint Deme László írta – „a legtermészetesebben, legközvetlenebbül és legakadálytalanabbul emelhet mindenkit a műveltségnek, az emberségnek legmagasabb fokára”.

Gondoljunk tisztelettel azokra, akik „mi Haza nyelvünk” mécsvilágát életben tartották! És szívből kívánom a sikeres folytatást: erősítse a mai ünnepi alkalom felelősségtudatunkat, elkötelezettségünket páratlan kincsünk őrzésében, gyarapításában, a harmonikus emberi kapcsolatok alakításában!

Az elnöki köszöntő után Nyiri Péter, A Magyar Nyelv Múzeumának igazgatója mondott beszédet a gálaműsor elején. „Lehetünk-e büszkék a magyarságunkra, lehetünk-e büszkék az anyanyelvünkre? Az én határozott válaszom: természetes az, hogy igen. Minden nyelv csodálatos, de mi ezt a csodát az anyanyelvünkben éljük át. A nyelv csoda, mert a nyelv lélek és fizika, múlt, jelen és jövő, ismeret és rejtély, történelem és művészet, játék és öröm. A nyelv közös, a miénk, ahogyan Kazinczy mondta: édes miénk, mi magunk vagyunk.” – emelte ki Nyiri Péter.

A szövetség díjai közül elsőként a Lőrincze-díjat adta át Grétsy László professzor, az Anyanyelvápolók Szövetségének tiszteletbeli elnöke és Juhász Judit elnök Lengyel Klára nyelvész egyetemi docensnek. Grétsy László elmondta, hogy a Lőrincze Lajosról elnevezett, 1993-ban alapított díjból az 53.-at kapja Lengyel Klára. Kiemelte, hogy Lengyel Klára az egyik utolsó azok közül, akik ismerték, tisztelték Lőrincze Lajost.

Lengyel Klára méltatása

Lengyel Klára 1984 óta tagja, jelenleg habilitált egyetemi docensként oktatója az ELTE BTK Mai Magyar Nyelvi Tanszékének. Egyetemi hallgatóként részt vett a Helyesírási szabályzat 11. kiadásának előkészítésében, majd doktori ösztöndíjasként az Orvosi helyesírási szótár készítésében. 1984-től az Akadémia tudományos ösztöndíjasa volt, 1995-ben elnyerte a Nyelvtudományi Társaság Gombocz Zoltán-emlékérmét. 1998 és 2002 között Széchenyi István Kutatói Ösztöndíjat kapott. Egyetemi előadásait, szemináriumait, konzultációit a magyar grammatika elméleti és alkalmazott nyelvi tárgyaiban tartotta és tartja. Foglalkozott a beszélt nyelv grammatikájával, a helyesírás grammatikai hátterével, a szerkesztőképzés tárgyaival. Szakszemináriumainak, témavezetői tevékenységének alapvető témái a grammatika, a helyesírás, a nyelvhelyesség és a tanárképzés. Kiváló oktató: szigorú, ennek ellenére nagyon népszerű, mivel a hallgatók megérzik, hogy mindent megtesz annak érdekében, hogy elsajátítsák és gyakorló tanárként sikeresen adják át az alapvető ismereteket. Lengyel Klára tanítványai iránti szeretete, szigorú gondolkodása, emberi hozzáállása példa lehet minden egyetemi oktató számára. Szerkesztőségi munkássága és anyanyelvi szakértői munkája elismert. A ’90-es években tagja volt a Jászkunság című folyóirat szerkesztőségének, hosszú évekig anyanyelvi lektor az Orvosi Hetilapban, számos szakkönyv anyanyelvi lektora, szakértője. A Helyesírási szabályzat 12. kiadásának a legszigorúbb és legalaposabb lektora volt. Ötlete alapján és munkája által valósult meg az első Helyesírási diákszótár is. Anyanyelvápolói tevékenységét a Verseghy Ferenc nyelvművelő versenysorozat szervezésével, zsűrizésével, versenyanyagainak kidolgozásával kezdte, melyből munkafüzetet állított össze. Új szakmák szaknyelvi lexikonainak anyanyelvi tanácsadója. Számos tankönyv és tankönyvfejezet szerzője, társszerzője. Általános és középiskolai tankönyvek mellett kiemelkedik a klasszikus egyetemi nyelvtanban, a Magyar grammatikában, melynek a fejezeteiben érzhető sajátos, újító szemléletmódja. Társszerzője a tanári kézikönyvként ajánlott Kis magyar grammatikának, valamint német változatának, a Kleine ungarische Grammatiknak és a Magyar grammatikai gyakorlókönyvnek is. Lengyel Klára számára a legfontosabb a tanítás volt: több mint három évtized alatt megszámlálhatatlan magyar szakos hallgatót készített fel a tanári pályára. Sokan egészen más arcát ismerik Lengyel Klárának, hiszen az Éghajlat Kiadó szerkesztőjeként értékes könyvekben, többek között a Manréza-sorozatban állított emléket a hazai kulturális élet legnagyobbjainak. Anyanyelvápolói és szerkesztési ismereteit a Magyaróra című tanári folyóiratban, valamint az Édes Anyanyelvünk folyóiratban kamatoztatja.

Keszler Borbála nyelvész, professor emeritus

A Deme László-ösztöndíjat fiatal nyelvészek, nyelvművelők ösztönzésszerű jutalmazására hozta létre az Anyanyelvápolók Szövetsége 2017-ben. Az idei díjazott Ludányi Zsófia nyelvész, adjunktus lett.

Ludányi Zsófia méltatása

Ludányi Zsófia egyetemi tanulmányait magyar nyelv és irodalom szakos bölcsész és tanár szakon végezte, mérnök informatikus diplomát is szerzett. A nyelvi tervezés és helyesírás szakterülethez kapcsolódó PhD-értekezését 2013-ban védte meg. Jelenleg az Eszterházy Károly Katolikus Egyetem Magyar Nyelvészeti Tanszékének adjunktusa és a Nyelvtudományi Kutatóközpont Nyelvművelő és Nyelvi Tanácsadó Kutatócsoportjának vezetője. Pályáját kezdettől meghatározta a normatív nyelvhasználat iránti érdeklődés; kutatásainak középpontjában a nyelvtervezés, a nyelvművelés és a helyesírás elméleti kérdései, a magyar orvosi helyesírás és az anyanyelv-pedagógia állnak. Publikációinak száma 145, ebből 88 tudományos, 52 ismeretterjesztő jellegű, néhány pedig oktatási témájú. A szerző 133 idézettel is büszkélkedhet. Írásai nemcsak egyetemi kiadványokban, gyűjteményes kötetekben jelentek meg, hanem – többek között – a Slovo a slovesnost, illetőleg a Magyar Nyelvőr, a Magyar Orvosi Nyelv, a Modern Nyelvoktatás, az Alkalmazott Nyelvészeti Közlemények és az Anyanyelv-pedagógia hasábjain is. 2013 óta az Amega című tüdőgyógyászati szaklapban állandó nyelvi rovatot vezet. Szerkesztőbizottsági tagja az Alkalmazott Nyelvtudomány, a Magyar Orvosi Nyelv c. folyóiratnak és az Eszterházy Károly Katolikus Egyetem Acta Universitatis: Sectio Linguistica Hungaricájának. Közreműködik az egyetem PeLi Oktatásnyelvészeti Kutatócsoportjának és Digitális Bölcsészeti Kutatócsoportjának munkájában, tagja a Magyar Nyelvtudományi Társaság Szemere Gyula Anyanyelv-pedagógiai Kutatócsoportjának. Ludányi Zsófia jelentős nyelvi ismeretterjesztő és nyelvápoló munkát végez. Fejlesztője és szerkesztője volt a Nyelvtudományi Intézet világhálós, élő helyesírási tanácsadó oldalának (a helyesiras.mta.hu oldalnak), az ehhez kapcsolódó nyelvi ismeretterjesztő-tanácsadó Helyes blognak és Facebook-oldalnak. 120 saját blogbejegyzést készített; az oldal ismertsége és kedveltsége kiemelkedő. Jelenleg a nyelvi tanácsadó szolgálat megújításán dolgozik. Visszatérő vendége volt a Lánchíd Rádió nyelvi műsorának, többször volt vendége a Kossuth Rádió Édes anyanyelvünk c. műsorának; szerepelt a köztelevízióban is. Ludányi Zsófia munkáját, publikációit szakszerűség, alaposság, problémaérzékenység és alkotó-újító gondolkodás jellemzi; szemléletmódjában pedig szerencsésen ötvöződik a hagyományos nyelvészeti felfogás és a korszerű látásmód. Minderre a nyelvi értékőrzésben és a nyelvi értékképzésben egyaránt nagy szükség van. A zsűri arra a megállapításra jutott, hogy a Deme László-ösztöndíj odaítélésére kiírt feltételeknek Ludányi Zsófia tevékenysége és eddigi teljesítménye messzemenően megfelel: a pályázó az anyanyelvi műveltség szintjének emelése érdekében mind tudományos, szakmai területen, mind pedig az ismeretterjesztés, a népszerűsítés és a médiaszereplés területén jelentős munkát végzett – tevékenysége mennyiségi és minőségi tekintetben egyaránt kiemelkedő. Ludányi Zsófiát ezért a zsűri érdemesnek találta arra, hogy számára az Anyanyelvápolók Szövetsége kitüntető elismerésként Deme László-ösztöndíjat ítéljen meg. Ez a Deme László nevével fémjelzett elismerés további ösztönzést adhat Ludányi Zsófiának az anyanyelvészet területén eddig végzett munkájának kiteljesítésére, a Deme László által képviselt elvek és példaértékűen végzett nyelvművelő, ismeretterjesztő gyakorlat hű követésére, annak mindennapi megújítására, valamint arra, hogy a közlési és a nyelvi viselkedésbeli igényesség fejlesztésének szerteágazó és a mindennapokban egyre nehezebbé váló munkájában fokozza erőfeszítéseit, s továbbra is elkötelezetten vegyen részt mind a kutatásban, mind az anyanyelvápoló munkában, mind pedig az utánpótlás nevelésében.

H. Tóth Tibor nyelvész, a szakmai zsűri elnöke

A 2014 óta átadandó Maróti István-emlékérmet idén Nagy Sándorné tanárnő érdemelte ki.

Nagy Sándorné méltatása

A karcagi Gábor Áron Gimnázium és Szakképző Iskola magyartanára. Pedagógusi pályafutásának kezdetétől szívügyének tekintette a magyar nyelv és irodalom tanításának ügyét. Első beszédművelő körét 36 évvel ezelőtt, 1985-ben alapította, azóta megszakítás nélkül, életformaszerűen szakkörvezető. Iskolájában az Alapító kör után megszervezte a Beklen kört, majd – egykori növendékeiből – a Harmadik nemzedékes pitypangok csoportját. Közel négy évtized óta növendékeivel, mindenkori szakköröseivel példás rendszerességgel küldte (küldi) megfejtéseit a Magyar Rádió Beszélni nehéz! című műsorához, majd a Magyar Katolikus Rádió Szóról – szóval című adásfolyamához. S nemcsak az időszerű példamondatok beküldésének rendszerességével hívja fel magára-magukra a figyelmet, hanem tartalmas leveleket is küld a színvonalas megoldásokhoz. Munkájuk elismeréséül tucatnyi alkalommal kaptak Kazinczy-jutalmat, elnyerték az egyszer elnyerhető Péchy Blanka-jutalmat. Erős elkötelezettségüket mutatja, hogy Tanárnő vezetésével a Duna Televízió Nyelvőrző című műsorának is hűséges önkéntes munkatársai voltak. Évtizedek óta rendszeres résztvevője a beszéd- és nyelvművelő mozgalmak rendezvényeinek. Tapasztalatátadóként jelen van a szakkörvezető tanárok anyanyelvi táboraiban, 2002-ben Karcagon kollégájával ő szervezte meg a szakmai hetet. Növendékei közül többen bejutottak az OKTV döntőjébe, s rendre eredményesek voltak a különféle irodalmi és anyanyelvi versenyeken. A Péchy Blanka-emlékversenyen és az ún. Anyanyelvi Napon a helyesírási verseny bírálóbizottságának állandó tagja, önzetlen résztvevője. Az általános iskolás korú diákok balatonboglári anyanyelvi táborának rendszeres segítője. Hivalkodás nélküli, szívós, értékes munkáját a Kazinczy-díj Alapítvány kuratóriuma Péchy Blanka-díjjal ismerte el. Több mint három évtized óta tagja az Anyanyelvápolók Szövetségének, az egyesület pályázatainak, rendezvényeinek résztvevője. Ha Maróti István testben velünk lehetne, bizonyára egyetértene azzal, hogy olyan kiváló embernek ítéljük oda a róla elnevezett emlékérmet, aki egy egész életen át elkötelezettje volt az anyanyelvnek, az irodalomnak, a könyveknek, a hagyományos emberi értékeknek, vagyis Nagy Sándorné tanárnőnek.

A Kazinczy-díj Alapítvány a tavalyi évben Arany Kazinczy-díjat adományozott Péntek János erdélyi nyelvészprofesszornak. A koronavírus-járvány miatt a 2020-as Kazinczy-díjakat is idén adta át Szakonyi Károly Kossuth-díjas író, a Kazinczy-díj Alapítvány elnöke és Kerekes Barnabás elnökhelyettes. Kitüntetést vett át Rácz Melinda kolozsvári magyartanár, Ottohál Andrea szegedi magyartanár. Idei díjazottként köszöntötték Bóna Judit nyelvész egyetemi docenst, Gyarmatiné Rostás Ida balassagyarmati magyartanárt, Süveges Gergő televíziós szerkesztő-műsorvezetőt, valamint Szabó Anett újságírót, televíziós szerkesztőt.

A Kazinczy-díjasok méltatása

Arany Kazinczy-díjat adományoztak 2020-ban Péntek János professzor úrnak, a Kolozsvári Babes-Bolyai Egyetem tanszékvezetőjének, az Anyanyelvápolók Erdélyi Szövetsége elnökének, anyanyelvünk művelése, ápolása terén végzett kimagaslóan értékes munkájáért, az erdélyi és magyarországi anyanyelvi mozgalmak áldozatos támogatásáért. A kitüntetést a professzor úr már megkapta.

2020-ban Kazinczy-díjat kapott Rácz Melinda, a kolozsvári Református Kollégium Erdély-szerte elismert, kiváló magyartanára. Intézményében évtizedek óta működtet beszédművelő kört, tanítványai eredményesen szerepelnek az országos tantárgyi versenyeken; az Aranka Györgyről elnevezett versenysorozat erdélyi országos döntőjéről tanulói rendszeresen bejutnak a magyarországi Kárpát-medencei fordulókba. A Kazinczy-verseny győri és az „Édes anyanyelvünk” verseny sátoraljaújhelyi döntőjében rendre nagyszerűen szerepelnek felkészítettjei, 15 növendéke érdemelte ki a Kazinczy-érmet. Beszédművelő körük tagjai évek óta részt vesznek az Aranka György Társaság zsoboki táborában és az Anyanyelvápolók Szövetsége széphalmi táborában. Rácz Melinda tanárnő bámulatos és eredményes szaktanári munkájáért, közösség- és értékteremtő munkájáért, kiváló versenyfelkészítő tevékenységéért érdemelte ki a Kazinczy-díjat.

Szintén tavaly kapott Kazinczy-díjat Ottohál Andrea, a szegedi Gábor Dénes Technikum magyartanára, a pedagógusok Beszélni nehéz! körének vezetője. Évtizednél hosszabb ideje résztvevője a beszédművelő mozgalom helyi-városi-megyei-országos rendezvényeinek. Növendékei eredményesen szerepelnek az „Édes anyanyelvünk” nyelvhasználati verseny, a Szép Magyar Beszéd verseny és a helyesírási verseny megyei fordulóin. Tehetséggondozó munkáján túl a Csongrád megyei versenyeken bírálóbizottsági tagságra is felkérik, több mint tíz év óta a Kazinczy-verseny megyei döntőjének szervezője. Szinte állandó résztvevője a Beszélni nehéz! körök vezetőinek egyhetes öntovábbképző táborának, a legutóbbi szegedi tábornak egyik szervezője volt. Ottohál Andrea tanárnő példás verseny- és mozgalomszervező munkájáért, igényes szaktanári tevékenységéért okkal érdemelte ki a Kazinczy-díjat.

Kazinczy-díjat kapott 2021-ben Bóna Judit, Eötvös Loránd Tudományegyetem Fonetikai Tanszékének docense, korábban a Sapientia Szerzetesi Hittudományi Főiskola előadója, magyar–olasz szakos tanár. 2003-tól a Kossuth-szónokverseny zsűrijének titkára, 2004 óta az ELTE-n a Kazinczy Ferencről elnevezett Szép Magyar Beszéd verseny intézményi versenyének szervezője, zsűritagja, a pedagógusjelöltek szépkiejtési versenyének életben tartója, a verseny szabályzatának kidolgozója, a bíráló bizottság tagja; az Eötvös József-szónokverseny zsűritagja, felelős szervezője. A Kazinczy-díj Alapítvány – Péchy Blanka emlékére kuratóriuma nagyra értékeli Bóna Judit értékes, gazdag kutatói, tudósi pályáját, a Kazinczy-díj odaítélésnek legfontosabb oka az anyanyelvi mozgalmakért végzett elkötelezett és kiváló munkája. Áldozatos munkájának elismeréséül bizottságunk Bóna Judit tanárnőnek ítélte oda a Kazinczy-díjat.

Kazinczy-díjat kapott Gyarmatiné Rostás Ida, aki a balassagyarmati Balassi Bálint Gimnázium magyartanára, szakkörének vezetője, de korábban Szécsényben, majd Salgótarjánban tanított, és ahol megfordul, ott beszédművelő kör terem. Középiskolás diákként bejutott a Magyar Nyelvi OKTV döntőjébe, most pedig a tanítványait segíti, segítette hozzá, hogy elérjék ezt a kimagasló eredményt; ugyanakkor a Kazinczy-verseny és az „Édes anyanyelvünk” nyelvhasználati verseny megyei és országos döntőin is dicséretesen szerepelnek növendékei. Igényes, gondos szaktanár, pedagógiai tevékenységének jellemzője a módszertani gazdagság. Kiváló szaktanári, versenyfelkészítői, szakkörvezetői, mozgalomszervezői munkájáért Gyarmatiné Rostás Ida tanárnő joggal vehette át a Kazinczy-díjat.

Kazinczy-díjat kapott Süveges Gergő, a Duna TV, a Magyar Televízió és a Kossuth Rádió műsorainak kiváló riportere, szerkesztője és műsorvezetője. Tevékenységét mindenkor alapos felkészültség és magas színvonalú szakmai munka jellemezte. Kiváló orgánuma, beszédkultúrája egyedivé tette az általa fémjelzett műsorokat. Újságírói tevékenysége mellett tanít, előadásokat, kommunikációs tréningeket tart. 2000 óta házas, négy gyerek édesapja; ez az egyik legmeghatározóbb dolog az életében. Ezen élményein alapszik több könyve is. Közösségei segítettek és segítik a hitben előre lépni és meghozni a saját döntéseit. Azt vallja: emberekre van szükség. Olyanokra, akik nem azt kérdezik: hogyan lehetek boldog én, hanem azt: hogyan tehetlek boldoggá téged”. Süveges Gergő mind emberi példamutatása, mind pedig kimagasló szakmai tevékenysége miatt méltán érdemelte ki a Kazinczy-díjat.

Kazinczy-díjat kapott Szabó Anett újságíró, televíziós szerkesztő-műsorvezető. A felvidéki Ebeden nőtt fel közgazdász húgával együtt. Szülei, pedagógusai a szép magyar beszéd szeretetére, fontosságára nevelték. A párkányi gimnázium után a Pázmány Péter Katolikus Egyetemen szerezett újságírói bölcsészdiplomát, majd a Szlovák Rádió Magyar Főszerkesztőségének, illetve a Szlovák Televízió magyar adásának munkatársaként dolgozott. 2005-ben az egykori HírTV műsorvezetője, majd később az MTVA, az Echo Televízió, illetve a Karc FM Rádió szerkesztő-műsorvezetője lett. Jelenleg a Budapesti Operettszínház sajtófőnöke, valamint közéleti beszélgetések és irodalmi szalonok moderátora. Évek óta együttműködik a Civil Összefogás Fórummal és a szívének oly kedves Rákóczi Szövetséggel. Büszke rá, hogy a Védett Társadalom Alapítvány kuratóriumának tagja lehet. Mint vallja, számára a keresztény, konzervatív értékrend iránytű és életforma. Több évtizedes, a magyar nyelv szolgálatában eltöltött munkája elismeréseként Szabó Anett megérdemelten kapja a Kazinczy-díjat.

A Péchy Blanka-díjat 2020-ban Papp Györgyné balatonboglári magyartanár, Vörös Alpár István Vita kolozsvári iskolaigazgató. 2021-ben Budainé Bodnár Edit, a sátoraljaújhelyi művelődési ház igazgatója, valamint Kósáné Kisgéczi Gabriella csurgói magyartanár vette át a rangos kitüntetést.

A Péchy Blanka-díjasok méltatása

Papp Györgyné, a Balatonboglári Általános Iskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény és Óvoda magyartanára, az anyanyelvi mozgalmak egyik fellegvárának alázatos munkatársa. Évtizedek óta részt vesz a boglári Péchy Blanka-tábor szervezésében, 20 év óta szerepet vállal a Kazinczy-verseny általános iskolai országos döntőjének előkészítésében, lebonyolításában. Nem csak munkaközösség-vezetői kötelességéből fakadóan fő szervezője a területi szépkiejtési versenyeknek! Felkészítő tanárként is jeleskedik, több növendéke bejutott a Kazinczy-verseny országos döntőjébe, s többségük elnyerte a Kazinczy-jelvény arany fokozatát. Évtizedeken át végzett színvonalas tanári munkájáért, az anyanyelvi mozgalmak áldozatos, fáradhatatlan támogatásáért, közösségszervező tevékenységéért Papp Györgyné tanárnő okkal kapta meg a Péchy Blanka-díjat.

Péchy Blanka-díjat kapott tavaly Vörös Alpár István Vita, a kolozsvári Apáczai Csere János Elméleti Líceum megbecsülésnek örvendő igazgatója. Kinevezése óta különösen szívén viseli az Aranka Györgyről elnevezett országos erdélyi verseny sorsát. A vezetése alatt álló intézmény a központja az Aranka György Társaságnak, e szervezetnek és ifjúsági tagozatának évek óta támogatója. A zsoboki ifjúsági anyanyelvi táborban nagy számban vesznek részt növendékei, közülük többen az Aranka Társaság ifjúsági tagozatának vezetőségi tagjai. Szilárd értékrendjével minden jó kezdeményezést támogató hozzáállásával okkal vált népszerűvé, növendékei számára példaképpé. Igényes, áldozatos, értékteremtő munkájával – nem magyartanárként – az anyanyelv ügyének hű szolgálatosaként Igazgató úr sokszorosan kiérdemelte a Péchy Blanka-díjat.

2021-ben Péchy Blanka-díjat kapott Budainé Bodnár Edit. A Kazinczy-díj Alapítvány – Péchy Blanka emlékére bizottságának tagjai fontosnak tartják, hogy elismerjék azoknak a munkáját, akik áldozatkészen, sokszor a háttérben szorgoskodva gondoskodnak egy-egy fontos anyanyelvi rendezvény feltételeinek megteremtéséről. Ilyen robotosunk Budainé Bodnár Edit, a sátoraljaújhelyi Kossuth Lajos Művelődési Központ igazgatója. A városi önkormányzat művelődési osztályának munkatársaként, majd jelenlegi méltóságában intézményvezetőként 22 év óta szolgálja az „Édes anyanyelvünk” nyelvhasználati verseny országos (Kárpát-medencei) döntőjének ügyét. Sátoraljaújhely pezsgő művelődési életének lelke, működése során hagyományokat teremtett és éltetett, értékőrző, közösséget szervező áldozatos munkájáért minden elismerést megérdemel. A Kazinczy-díj Alapítvány kuratóriuma okkal jutalmazta munkásságát Péchy Blanka-díjjal.

Péchy Blanka-díjat kapott Kósáné Kisgéczi Gabriella. Korábban a csurgói II. Rákóczi Ferenc Általános Iskola, jelenleg a Csokonai Vitéz Mihály Református Általános Iskola magyartanára. Az elmúlt években e két intézményben szervezett beszédművelő szakkört, sőt szakköröket. Kisdiákjaival bekapcsolódott a Beszélni nehéz! mozgalomba. A nyelvművelés, nyelvápolás ügye iránti elkötelezettsége, közösségteremtő munkája, lelkes, eredményes szakkörvezetői tevékenysége, igényes szaktanári munkája tette érdemessé Kósáné Kisgéczi Gabriella tanárnőt a Péchy Blanka-díj elnyerésére.

A gála második részében Fábiánné Szenczi Ibolya tanárnő elmondta, hogy az Anyanyelvápolók Szövetsége a kulturális kormányzattal közösen 21. alkalommal hirdetett anyanyelvi pályázatot, melynek címe Gyermekjátékok volt. A pályázat célja most is kulturális örökségünk értékmentése, értékmegőrzése volt. A pályázati kiírás az Édes Anyanyelvünk folyóirat 2021. évi első számában jelent meg. A dolgozatok értékelésében a zsűri (Fábiánné dr. Szenczi Ibolya elnök, Matula Ágnes és Török Annamária zsűritag) azt vette figyelembe, hogy a munkák mennyire feleltek meg a pályázati kiírásnak, s így kilenc pályamunkát találtunk díjazásra méltónak. Ezeket arany, ezüst, bronz minősítéssel jutalmazták. A díjakat Kisfaludy László, az Emberi Erőforrások Minisztériumának köznevelésért felelős helyettes államtitkára és Juhász Judit, az Anyanyelvápolók Szövetségének elnöke adta át.

bronz minősítés

  • Dr. Vizi Márta: Játsszunk! Játszunk.
  • Pátkai Andrásné: „Hol vagytok, ti régi játszótársak?” (Petőfi Sándor: Szülőföldemen)
  • Dora-Tóthné Szappanos Edit: Muti-boszi és Gumimaci – avagy mai gyermekjátékok Hódmezővásárhelyről

ezüst minősítés

  • Gellénné Körözsi Eszter: Jó volt gyereknek lenni
  • Hevérné Tácsik Klára: Népi gyermekjátékok
  • Szigetváriné Bacskó Beáta: Népi játékok – Cserhátsurány, Szanda

arany minősítés

  • Bincze Diána Ibolya: Népi gyermekjátékok Jánosházán és környékén
  • Pásztor Sándorné: Gyermekkorom játékai
  • Szőcsné Antal Irén-Konczné Antal Margit: Népi gyermekjátékok Szentistvánon

A gálaműsor végén Nyiri Péter, A Magyar Nyelv Múzeuma igazgatója kihirdette az Írj levelet Kazinczy Ferencnek! című pályázat helyezettjeit.

első korcsoport

1. helyezett: Dezső Laura, Kölcsey Ferenc Gimnázium, Nyíregyháza
2. helyezett: Magyarics Amina Emma, Selye János Nyolcosztályos Gimnázium, Komárom
3. helyezett: Papp Lilla Kata, Kőrösi Csoma Sándor Református Gimnázium, Hajdúnánás

második korcsoport

1. helyezett: Pásztor Jázmin, Bessenyei György Gimnázium és Kollégium, Kisvárda
2. helyezett: Orbán Regina Flóra, Czuczor Gergely Bencés Gimnázium és Kollégium, Győr
3. helyezett: Szabó Bálint, Andrássy Gyula Gimnázium és Kollégium, Békéscsaba


A gálaestet az anyanyelvápoló.hu-n élőben közvetítettük. A felvétel itt is megtekinthető.

Szöveg: Blankó Miklós
Fényképek: Dr. Reiser György Lukács. A rendezvényről készült képek megtekinthetők a kapcsolódó galériában.