A magyar nyelv sokszínűségét leghamarabb a nyelvjárásainkon keresztül érhetjük tetten. De mik is azok a nyelvjárások? Milyen nyelvi jelenségeket vizsgálunk, mi ezekben az igazán különleges és mindezt hogyan tesszük? Melyek a legjellemzőbb jelenségek területenként és milyen a modern, informatizált dialektológia? Mindezt megismerhetjük Cs. Nagy Lajos és N. Császi Ildikó közös munkájából, a Magyar Nyelvjárásokból. Lássuk!
Ha a mindennapjainkban alaposan megfigyeljük a körülöttünk lévőket, akkor lépten-nyomon nyelvjárásokba botlunk. A magyar nyelvterületen szinte mindenütt találkozhatunk velük. Ahhoz, hogy alaposabban megismerjük, netalántán felismerjük őket, szükséges, hogy kicsit mélyebb ismerettel rendelkezzünk a nyelvjárásokról. Ehhez nyújt segítséget Cs. Nagy Lajos és N. Császi Ildikó könyve.
Hogyan zajlik a nyelvjárásgyűjtés?
A könyv segítségével kicsit belekóstolhatunk a nyelvjáráskutatók egyik legizgalmasabb munkájába, a nyelvjárási anyaggyűjtésbe. Láthatunk példát kérdőfüzetre és azokra a kérdésekre, amelyekt a kutatók tesznek fel a gyűjtés során, majd olvashatunk arról is, hogy hogyan folyik ezeknek az adatoknak a feldolgozása, digitalizálása. Ezeken a kutásokon keresztül nemcsak az emberek nyelvjárását, hanem nagyon sok népi hagyományt, kulturális elemet ismerhetünk meg.
„Mast má az ájándékozás is nagyba möty. Régön nëm igy mönt. Régön csak attak két narancsot, almát, mök esetleg ha lán vót, akkor tojást, ha fiju vót, akkor nyuszit, ilesmit. De mostanába akkora ajándékok mönnek”
(részlet Király Lajos gyűjtéséből)
Érdekességképp például olvashatunk arról is, hogy hogyan lehet gyűjteni: van, hogy kérdéseket tesznek fel az adatközlőnek, hogy hogyan neveznek valamit. Máskor, arra kérik őt, hogy mondja el mit lát egy fényképen, ábrán, vagy egészítsen ki egy mondatot, például: „Most egészítse ki a mondatot a megy ellentétével!” Ebből születnek olyanok, hogy Én a boltból jövök, gyövök, gyüjök, gyüjjök, gyüök, győjök.
Mit nevezünk nyelvjárásnak?
Ha fellapozzuk a könyvet, megismerhetjük azokat a nyelvi jelenségeket, amelyeket figyelmebe kell venni az egyes nyelvváltozatok vizsgálatakor. Megtudhatjuk, hogy az utazási és kommunikációs lehetőségek fejlődésével ma már egyre nehezebb megállapítani valakiről, hogy mely nyelvterületről származik. Az emberek beszédében egyszerre akár több területről származó nyelvi jelenséget is felismerhetünk. Szűkebb értelemben véve, azonban azokat a nyelvi jelenségeket tartjuk nyelvjárásinak, amelyek területileg is különböznek egymástól.
Mindezeket szemléletes térképekkel illusztrálják a szerzők, amelyeket érdemes jobban szemügyre venni. Az alábbi ábrán láthatjuk például az ö-zést A magyar nyelvjárások atlasza alapján.
Persze, a hangtani jelenségek mellett az alaktani és a mondattani jelenségekről is alapos ismertetőt olvashatunk a kötetben. Segít számunkra eligazodni a dialektológia útvesztőjében. Megtudhatjuk, hogy az egyes jelenségek alapján milyen kategóriába sorolhatjuk nyelvjárásainkat. Szó esik a szókészletről is, illetve az ezt feldolgozó munkákról, a tájszótárakról, nyelvatlaszokról, de megtudhatjuk azt is, hogy mi a különbség a nyelvsziget és a nyelvjárássziget között.
„Rosz gyërmeëkkorunk vót nagyon, mert mikor ötödik oszájjosok voltunk, akkor jött a front már, közëlgëtt, és ugyë ősszel mëntünk vóna hatodigba, akkorra már tejjesen ideértëk az orosz katonák.”
(részlet Cs. Nagy Lajos gyűjtéséből)
A kötetben megismerhetjük a magyar nyelvjárásterületeket is. Minden egyes területet végigjárhatunk és megvizsgálhatjuk, hogy mit találhatunk meg bennük a korábban tárgyalt nyelvi jelenségekből, mennyire és miben térnek el az köznyelvtől.
Összességében egy alapos, összefoglaló munkát tarhatunk a kezünkben. Érdemes fellapozniuk mindazoknak, akik szeretnének mélyebben elmerülni a dialektológiában, a nyelvjárásokban. Haszonnal forgathatják a diákok és a tanárok, de minden érdeklődőnek ajánljuk.
A Magyar Nyelvjárások megvásárolható a Tinta Könyvkiadó honlapján 20% kedvezménnyel.
Terjéki Tamás
