A szabad nyelvhasználat fontosságát, valamint a beszélők tudatosságát és felelősségét hangsúlyozta köszöntőjében Juhász Judit, az Anyanyelvápolók Szövetségének elnöke a magyar nyelv napja alkalmából rendezett ünnepi gálán.
Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Kedves Barátaink!
Szeretettel köszöntöm valamennyiüket a magyar nyelv ünnepén! Harmadik alkalommal találkozunk november 13-án itt a Magyar Művészeti Akadémia székházában, a Pesti Vigadó Dísztermében. Örömünkre az Akadémia sajátjának érzi, s így köztestületi eseményei sorába emelte az Anyanyelvápolók Szövetségének rendezvényét. De a kulturális tárca vezetői is állami ünnepségként tekintenek az immár hagyományos gálaműsorunkra. Támogató jóindulatukat korábban is kifejezték, az idei ősz azonban gyökeres fordulatot hozott számunkra: augusztusban kormányhatározat született arról, hogy az Anyanyelvápolók Szövetségének működését és tevékenységét rendszeres, tehát előre tervezhető, folyamatos és biztos anyagi támogatásban részesítik!
A kormány döntése nemcsak „materiális” segítség számunkra, hanem közösségi tevékenységünk elismerése is. A Kárpát-medencében évente sok ezer diákot megmozgató Kazinczy- és Édes Anyanyelvünk versenyeket, a helyesírási és szónokversenyeket, a Beszélni nehéz! mozgalom eredményeit, azt a közösségi munkát, amelynek elmaradhatatlan részei az anyanyelvi táborok, konferenciák, ifjúsági rendezvények, előadások, továbbképzések, a magyar nyelv hete és az anyanyelvi juniális rendezvényei – és sorolhatnám tovább –, kiemelve a sok száz elkötelezett magyar tanár és civil önkéntes áldozatos tevékenységét, akiket igazán nem kényeztetnek el körülményeik, mégis hisznek abban, hogy nem szabad feladni, az anyanyelvi nevelés létszükséglet, vigyáznunk kell – a felvidéki Dobos László író szavaival – „örökölt vagyonunkra”.
Vagy amiként az Anyanyelvápolók Erdélyi Szövetségének elnöke, a kolozsvári Péntek János professzor fogalmaz: napjainkban „Fölerősödik … a környező államnyelvek expanziója a magyar rovására, az elszigeteltségnek szétfejlődés lesz a következménye, a nyelvhasználat korlátozásának pedig a nyelv funkcionális szűkülése… A nyelvhasználat tiltása vagy a megfélemlítés mind olyan tényezők, amelyek a nyelv feladását, a nyelvcserét eredményezik.” – A nyelv mindenki számára a szabadságot és a lehetőséget jelenti a gondolkodásban, a közlésben, az emberi kapcsolatokban, a múlthoz, a hagyományainkhoz való kötődésünkben, az irodalom élvezetében. Ezért alapvető a nyelvhasználat szabadsága és vele együtt minden egyes beszélő és író ember tudatossága és felelőssége a nyelvhasználatban.
Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Hagyományainkhoz tartoznak a díjátadások és a könyvbemutatók is. Nagy öröm számomra, hogy elsőként gratulálhatok Wacha Imre tanár úrnak, aki Kvaterkázás című új kötetével, a nyelvészekről szóló anekdotáival örvendeztetett meg bennünket. Kívánjuk, kedves Tanár Úr, hogy túl a 85. évén is őrizze meg alkotókedvét és még sokáig „kvaterkázzon” velünk, az anyanyelvápolók közösségével!
Juhász Judit
