2013. szeptember 28-án 18 órától kitárult a Petőfi Irodalmi Múzeum kapuja, s szeretettel várta az Anyanyelvápolók Szövetsége mint civil szervezet után érdeklődő, kedves vendégeinket. Engedjék meg nekem, hogy ne saját szavaimmal írjam le a civil szervezetek fontosságát, hanem a Civilek Éjszakáját bemutató honlapon megszívlelendő gondolatot tolmácsoljam: „A civil szervezetek tevékenysége olyan, mint a levegő: nem is gondolunk rá, ha van, de nagyon rossz, ha nincs.”Az anyanyelvápolás mellett minden nyelvművelő szívügye, hogy Szövetségünk nevét és tevékenységét minél több ember megismerje, megszeresse, s válhassanak aktív tagokká. Ezen a már-már téliesen hideg szombat estén mi is ezért gyűltünk össze: hogy először egy fórumszerű beszélgetésben, majd az ifjúsági tagozat néhány tagjának előadásában, s végül számos – a fiatalabb és az idősebb nemzedékek számára is élvezhető – játékokban tárhassuk fel az érdeklődők előtt Szövetségünk kincseit.
A közös beszélgetést a program elején Kerekes Barnabás tanár úr vezette, s az ifjúsági vezetőségi tagokat kérdezte a nyelvművelés iránti elkötelezettségről, arról, hogy ez hogyan nyilvánul meg mindennapjainkban, hogy áldozat-e, s hogy mi mindent kaptunk azzal – természetesen nem anyagi javakat –, hogy egy ilyen nemes ügyért – mint az anyanyelvápolás – dolgozunk nap, mint nap, szívvel-lélekkel. „Barátokat, tanulási lehetőséget, közösséget…” Hangzott el a válaszokban. Továbbá, szó volt még arról, hogy egyes angol kifejezések annyira jól beépültek a magyar nyelvbe, hogy meg sem próbálunk helyettük találó, magyar megfelelőket alkotni…
A nyelvművelő tevékenységünket megismervén, immár felbátorodva indulhatott el ki-ki Anyanyelvilág különböző államába, így például Közmondásországba, Betűköztársaságba, Nyelvszámtaniába, Tájnyelviába, ahol érdekes, agytekervényeinket erősen átforgató, kreatív játékokkal várták anyanyelvünk világjáróit. A játék elején minden barangolni vágyó kapott egy jelképes oklevelet, amelybe az adott állomást elvégezve egy-egy pecsétet nyomtak a játékmesterek. Lazításképpen leülhettünk egy tollal a kezünkben, s mesét szőhettünk a hatalmas papírra, társasjátékozhattunk anagrammák, palindromok megfejtésével, vagy szófajdobókocka segítségével szavakat alkothattunk, melyeket szintén papírra vetettünk.
S míg egyik fülünkkel a játékokban elvégzendő feladatra koncentráltunk, másik fülünkkel érdekes előadásokat hallgathattunk dr. Ponyokai Judittól, aki a bűncselekményektől hemzsegő irodalmi műveket vitte fel a jog szintjére, Pölcz Ádámtól, aki többek között a nyelvi norma kialakulásáról beszélt, valamint Terjéki Tamástól, aki a Szövetség aktív internetes jelenlétéről és elérhetőségeiről adott tájékoztatást a betekinteni vágyóknak.
Miközben a kisiskolások éppen tájszavakat gyűjtöttek, addig a kivetítő vásznon folyamatosan „közvetítettek” a hagyományos anyanyelvi rendezvényeinkről. Izgalmas és élvezetes volt ennyi érzékszervet igénybe vevő estén részt vennünk! Köszönjük szépen!
S természetesen senki nem mehetett úgy haza, hogy ne ajándékoztuk volna meg egy értékes Édes Anyanyelvünk folyóirattal, kártyanaptárral.
Gillich Kata
