Szavaink, neveink és szólásaink születése, életútja titkokkal teli világa. Ez az alcíme az Anyanyelvi séták című kötetnek, amely Grétsy László, Magyar Örökség- és Prima Primissima-díjas nyelvész legújabb könyve. A kötet olyan nyelvi érdekességekkel foglalkozó írásokat tartalmaz, amelyeket a szerző több évtizedes munkája során halmozott föl, és most gyűjtött össze egy kötetbe.
Néhány évvel ezelőtt jelent meg A szavak ösvényein c. gyűjtemény, ez a kötet pedig tulajdonképpen ennek a folytatása. Grétsy tanár úr akkor főként olvasói kérdésekre adott válaszaiból szemezgetett, most pedig olyan írásokat gyűjtött össze, amelyeket különböző lapokban már publikált.
Régi szavak megőrzése
A kötetben Grétsy László többségében olyan, a mindennapi szóhasználatunkban élő szólásokat, szókapcsolatokat, idegen szavakat elemez, amelyekről sokszor használói sem tudják, hogy az adott szó, kifejezés mit jelent pontosan, honnan származik, miért így vagy úgy mondják. Nagyon sok írás foglalkozik régi eredetű szavakkal – így az egyes cikkeket elolvasva megtudhatjuk, mit jelent például a kárókatona, vagy a tubarózsa.
A szólásokkal foglalkozó részben nem csak a mára eltorzult szólásokról esik szó, hanem olyan ún. szómegőrző mondásokkal is megismerkedhet az olvasó, amelyekben régi szavakat őrzünk, használjuk a szólások során, ám a legtöbb esetben a szó maga már nem él a nyelvben. Mint például amikor valaki hűbelebalázs módjára csinál valamit. De hasonlóak a múltőrző szólások is, amelyeket a mai fiatalság már csak azért sem érthet, mert amiről szólnak, teljesen a régi népi élethez tartoztak, a mai szemléletmód már más. Grétsy László magyarázatot ad arra, mit jelent az, ha valaki a maga malmára hajtja a vizet, vagy ha rossz fát tesz a tűzre. Természetesen a szólásokat érti mindenki, helyén is használja őket, ám, hogy honnan származnak, arra már kevesebben tudnak választ adni.
Az egyik fejezet a szavaink, neveink születésével kapcsolatos írásokat gyűjti egy csokorba, itt az egyik legérdekesebb cikk, amelyik a régi betegségnevekkel foglalkozik. Olyanokat ismertet meg velünk Grétsy tanár úr, mint az aszkór, a görvélykór vagy a hűdés. Ezek a régi magyar betegségnevek mára már teljesen eltűntek a magyar orvosi nyelvből, szólásainkban viszont megmaradtak, olyannyira, hogy az emberek többsége használja is őket. Elég csak a mondásra gondolni: Vigyen el a rosseb!
A stílus maga az ember
Helyet kaptak természetesen a nyelvművelő írások is, amelyekben a tanár úr a helyes használathoz ad útmutatót, valamint a stílust, a nyelvhelyességet emeli ki a cikkekben. Érdemes ezeket is elolvasni, mivel itt is olyan érdekességekkel találkozhatunk mint a gondtalan és a gondatlan szavak közötti különbség és jelentéstorzulás. Ugye mindenki érzi, hogy van különbség?
Az egyes cikkek rávilágítanak nyelvünk sokszínűségére, hagyományaira és a szavak történetével is olykor érdekes megismerkedni.
Annak ellenére, hogy viszonylag rövid, 215 oldalas, kiskönyvtári kötetről van szó, hatalmas tudásanyagot ölel fel. Grétsy László írásainak köszönhetőn fiatalok és idősebbek is sokat tanulhatnak nem csak nyelvünkről, hanem szavaink eredetéről, a régi népszokásokról, mesterségekről, egyfajta általános műveltséget bővítő és tudást átadó könyvről van szó. Ami pedig még hatalmas pozitívuma a könyvnek, hogy mivel az írások rövidek és nem összefüggőek, bármikor levehető a polcról, bármelyik kis cikket el lehet olvasni. Ajánljuk hát a kötetet mindazoknak, akik könnyed tanulásra vágynak, vagy csak érdeklik nyelvünk titkai.
A kötet megvásárolható a Tinta Könykiadó honlapján 20% kedvezménnyel.
És egy kvíz a végére…
Mivel a kötet számtalan izgalmas szót, kifejezést rejt, ezért nem tudtunk ellenállni, és készítettünk egy kvízt is. Így ki-ki felmérheti nyelvi ismereteit. Hajrá! :)
Muszka Ágnes
