November 13-án a magyar nyelv napján országszerte tartottak rendezvényeket, játékokat, előadásokat. A központi ünnepség az Anyanyelvápolók Szövetsége főszervezésben, a Magyar Művészeti Akadémia támogatásával a Petőfi Irodalmi Múzeumban zajlott.
E. Csorba Csilla, a PIM főigazgatója a budapesti közönség mellett köszöntötte a Széphalomban ünneplőket is, hiszen idén az országos központi rendezvényhez kapcsolódott A Magyar Nyelv Múzeuma is.
Hammerstein Judit kultúráért felelős helyettes államtitkár a magyar nyelv napja országgyűlési határozata óta eltelt 3 év tanulságairól szólt. Hangsúlyozta a társadalmi kezdeményezések fontosságát, hiszen ezek bizonyítják, hogy „anyanyelvünk sorsa ma is közügy, s az iránta való érdeklődést nem állami kényszer gerjeszti, hanem a magyar emberek belső meggyőződése”.
„S a nyelv úgy súgott nekik Isten által, hogy megmaradt az éltető nemzetség is. Egymást erősítvén a bajban, romlásban, majd a gyógyulásban.” – Nagy Gáspár Kossuth-díjas költő gondolataival köszöntötte a jelenlévőket Juhász Judit, az ASZ elnöke.
Először kapott orvos Lőrincze-díjat
A magyar nyelv napja idei egyik különlegessége volt, hogy idén ezen a napon adták át a Lőrincze-díjakat is.
Az idei kitüntetett Bősze Péter, onkológus, nőgyógyász, a Magyar Orvosi Nyelv c. folyóirat alapítója, főszerkesztője, aki a díj átvétele után arra hívta fel a figyelmet, hogy a szakembereknek kiemelt szerepük van abban, hogy az egyes szakmában alakítsák a nyelvet, ápolják, törődjenek vele.
Lőrincze-díjat kapott Kiss Jenő nyelvész, akadémikus, a nyelvjárások hazai jeles kutatója is, aki elmondta, meghatódottan veszi át a díjat, hiszen tudja milyen kiváló emberek kapták már meg előtte.
Az Anyanyelvápolók Szövetsége az Emberi Erőforások Minisztériuma támogatásával kihirdette 2014. évi közös anyanyelvi pályázatát, amelynek témája: Élő tájnyelvek. A magyar nyelv táji gazdagsága.
A délután első felét Császár Angela Kazinczy-díjas színművésznő és Szecsődi Ferenc hegedűművész előadása, valamint Pölcz Ádám zongorajátéka zárta.
A nyelv – a nyelvtudományban, a művészetekben, a közéletben
A magyar nyelv napja ünnepségének második részében Nyelv – művészet – ismeretterjesztés címmel kezdődött minikonferencia. Az előadók azokat a médiumokat mutatták be, ahol jelenleg nyelvi ismeretterjesztés zajlik.
Balázs Géza, az ASZ ügyvezető elnöke előadásában arról beszélt, milyen a modern nyelvi ismeretterjesztés, kifejtette mi a különbség nyelvművelés és nyelvművelődés között.
Juhász Dezső az ELTE intézetigazgatója a Magyar Nyelvtudományi Társaságról szólt, amelynek célja „a nyelvtudomány szolgálata, a nyelv kutatása” és „bevonni az embereket abba a gondolkodásba, amiről a nyelvtudósok is gondolkodnak, de közérdekű”.
Az egyik legújabb internetes portál, a helyesiras.mta.hu hasznos lehet mindazok számára, akiknek egybe- és különírással, helyesírással, számok írásával vagy épp elválasztással kapcsolatos kérdései merülnek fel. Az oldal korszerű megoldásokkal reagál a helyesírási tanácsadásban felmerülő problémákra, a helyesírási portált Heltainé Nagy Erzsébet, a Nyelvtudományi Intézet munkatársa mutatta be.
Ezt követően Minya Károly számolt be a Magyar Nyelvi Szolgáltató Iroda tevékenységéről. Előadásának címe (12 835 kérdés – 12 835 válasz) is utalt arra, hogy az embereknek rengeteg nyelvvel, helyesírással, nyelvhasználattal kapcsolatos kérdése van, amelyre a Manyszi készséggel, gyorsan válaszol.
Az Édes Anyanyelvünk folyóirat történetéről, múltjáról, a kezdetekről, valamint a mai helyzetről Kemény Gábor, a lap szerkesztője beszélt.
Terjéki Tamás, az anyanyelvápoló.hu főszerkesztője és a szövetség titkára az ASZ internetes jelenlétének fontosságáról, a webes nyelvi ismeretterjesztésről tartott elődást. Kiemelte nem csak a honlap, de a közösségi oldalak és a videómegosztók fontosággát is, valamint bemutatta a még készülő – de a napokban induló – teljesen megújult, reszponzív, a vizualitást előtérbe helyező, ám továbbra is az értékeken alapuló új anyanyelvápoló.hu-t.
Végezetül a rádiós és televíziós nyelvi ismeretterjesztésről esett szó. Kövesdy Zsuzsa, a Magyar Rádió programszerkesztője felhívta a figyelmet arra, hogy a közszolgálati rádió bemondóinál a szakértelem mellett mindig is követelmény volt „a tartalomnak megfelelő nyelvi forma és a kifogástalan, szép orgánum, valamint az egészséges, helyes beszéd”.
Matula Ágnes a Duna Televízió szerkesztője egy képes összeállítással készült. A Nyelvőrző című műsor 10 éves évfordulójára készített adást tekinthették meg a jelenlévők, amelyből képet kaphatott mindenki arról, milyen témákról számolt be a műsor fennállása során.
A meghívott előadók, nyelvészek és közéleti személyiségek előadásaikkal, felszólalássaikkal bizonyították: a magyar nyelv ápolásával, helyes használatával nem csak a magyar nyelv napján kell foglalkozni, hiszen ez mindennapjainkat érintő társadalmi kérdés.
Kodály szavait idézve „a nyelvhelyesség ügye nem nyelvészeti szakkérdés, hanem közügy, mindnyájunk ügye”.
Muszka Ágnes