Bemutatjuk a veszélyeztetett nyelvek világatlaszát

Nem csak érdekes, de rendkívül fontos és hasznos online eszköz lehet az UNESCO által fejlesztett és működtetett online Atlasz a világ veszélyeztetett nyelveiről. Az interaktív felület az 1996-ban indított, és folyamatosan új kiadásokkal frissülő nyomtatott változatot hivatott kiegészíteni, s a kutatók és az érdeklődő laikusok számára is használható tartalmat minél szélesebb körben elérhetővé tenni.

Az Atlasz jelenleg közel 3000 veszélyben lévő nyelvet regisztrál, amelyeket veszélyeztetettségük mértéke alapján négy kategóriába sorol. A sebezhető, a határozottan veszélyeztetett, a súlyosan veszélyeztetett és a kritikusan veszélyeztetett megnevezések mögött pedig olyan tényezők állnak, mint a nyelvet beszélő élő generációk száma, kora, a generációközi átadás akadályozottsága, és a használat gyakorisága, terei.

231 kihalt nyelv

A sebezhető kategóriába például azok a nyelvek tartoznak, amelyeket ugyan a legfiatalabb generáció – a gyerekek – még beszélnek, azonban bizonyos korlátok (például az otthon falai) közé szorítva. A kihalási folyamat utolsó fokán, kritikus veszélyben pedig azok a nyelvek vannak, amelyeket már csak a nagyszülők beszélnek, s ők is részlegesen vagy rendszertelenül. A biztonságban lévő nyelveket, amelyeket az összes élő generáció tagjai beszélnek, s a generációk közötti átvitelük folytonos, természetesen nem ábrázolja az Atlasz, az 1950 óta feltehetően kihalt nyelveket viszont jelöli. Ezekből 231-et találni a térképen – a legtöbbet Amerika és Afrika területén.

A csángómagyar nyelvjárás is a veszélyeztetettek között

Az Atlasz használata rendkívül egyszerű: szelektálhatjuk a keresést országok, a fentebb bemutatott veszélyeztetettségi kategóriák, a beszélők száma, a nyelv neve, vagy akár hárombetűs ISO azonosítója szerint. A keresési folyamat végén egy szócikkhez jut el a térképen a megfelelő „gombostűfejre” kattintó felhasználó, amelyen szerepel a nyelv neve több nyelven, beszélőinek hozzávetőleges száma, földrajzi elhelyezkedése (földrajzi koordináták, ország), és a hozzá legközelebb álló nyelv ISO azonosítója.
A meglévő információk kiegészítésére, kommentálására, vagy akár új veszélyeztetett nyelv regisztrálására is lehetőség van, amelyet az Atlasz legnagyobb erősségének tartok, hiszen – megfelelő moderációval  –  igen gazdag és széles spektrumú tudástár építhető, adott esetben éppen a szóban forgó nyelv használóinak közreműködésével.
A cikk végére már biztos mindenki alig várja, hogy rákereshessen a Magyarország területén található kihalófélben lévő nyelvekre, én azonban Romániába vagy Moldovába venném az irányt, ahol is hozzávetőlegesen 25000-en beszélik magyar nyelvünk egyik elszigetelten élő távoli nyelvváltozatát, a csángómagyart. Igen, ez is fent van a térképen, súlyosan veszélyeztetett kategóriában, ami azt jelenti, hogy a nyelvjárást főként a nagyszülők vagy az idősebb generációk beszélik; és noha a szülők generációja ezt talán megérti, a gyerekekkel vagy egymás között már nem használja. Területileg a romániai Moldva Bákó, Neamţ és Iaşi megyéinek települései és Moldova néhány falva jelentik a csángómagyar nyelvjárás otthonát. Azt azonban nem tudni, hogy állapota javuló vagy romló tendenciát mutat-e, hiszen a szócikk információi jelenleg még elég szűkösek – üres például a nyelvváltozatról szóló tudományos írások bibliográfiájának fenntartott hely is.

Arra buzdítjuk tehát az anyanyelvápoló.hu olvasóit, a csángó vagy más veszélyeztetett nyelvek ismerőit, szakértőit, hogy hozzászólásaikkal, információikkal segítsék azt a munkát, amelyet az UNESCO végez a kihalás szélén álló nyelvek pusztulásának lassítása, visszafordítása érdekében. Mert hiszen – ahogy az Atlasz készítői fogalmaznak – „a leíratlan, dokumentálatlan nyelvek eltűnésével az emberiség nem csak kulturális vagyont, de egy fontos és kivételes tudásörökséget is elveszt, mely a bennszülött nyelvekben rejlik”.

Az Atlasz a világ veszélyeztetett nyelveiről ezen a linken érhető el: http://www.unesco.org/culture/languages-atlas/

Neuberger Eszter