Ismeret és nyelv

Bemutatjuk a veszélyeztetett nyelvek világatlaszát

2014. január 20. március 18th, 2017 7 hozzászólás

Nem csak érdekes, de rendkívül fontos és hasznos online eszköz lehet az UNESCO által fejlesztett és működtetett online Atlasz a világ veszélyeztetett nyelveiről. Az interaktív felület az 1996-ban indított, és folyamatosan új kiadásokkal frissülő nyomtatott változatot hivatott kiegészíteni, s a kutatók és az érdeklődő laikusok számára is használható tartalmat minél szélesebb körben elérhetővé tenni.

Az Atlasz jelenleg közel 3000 veszélyben lévő nyelvet regisztrál, amelyeket veszélyeztetettségük mértéke alapján négy kategóriába sorol. A sebezhető, a határozottan veszélyeztetett, a súlyosan veszélyeztetett és a kritikusan veszélyeztetett megnevezések mögött pedig olyan tényezők állnak, mint a nyelvet beszélő élő generációk száma, kora, a generációközi átadás akadályozottsága, és a használat gyakorisága, terei.

231 kihalt nyelv

A sebezhető kategóriába például azok a nyelvek tartoznak, amelyeket ugyan a legfiatalabb generáció – a gyerekek – még beszélnek, azonban bizonyos korlátok (például az otthon falai) közé szorítva. A kihalási folyamat utolsó fokán, kritikus veszélyben pedig azok a nyelvek vannak, amelyeket már csak a nagyszülők beszélnek, s ők is részlegesen vagy rendszertelenül. A biztonságban lévő nyelveket, amelyeket az összes élő generáció tagjai beszélnek, s a generációk közötti átvitelük folytonos, természetesen nem ábrázolja az Atlasz, az 1950 óta feltehetően kihalt nyelveket viszont jelöli. Ezekből 231-et találni a térképen – a legtöbbet Amerika és Afrika területén.

A csángómagyar nyelvjárás is a veszélyeztetettek között

Az Atlasz használata rendkívül egyszerű: szelektálhatjuk a keresést országok, a fentebb bemutatott veszélyeztetettségi kategóriák, a beszélők száma, a nyelv neve, vagy akár hárombetűs ISO azonosítója szerint. A keresési folyamat végén egy szócikkhez jut el a térképen a megfelelő „gombostűfejre” kattintó felhasználó, amelyen szerepel a nyelv neve több nyelven, beszélőinek hozzávetőleges száma, földrajzi elhelyezkedése (földrajzi koordináták, ország), és a hozzá legközelebb álló nyelv ISO azonosítója.
A meglévő információk kiegészítésére, kommentálására, vagy akár új veszélyeztetett nyelv regisztrálására is lehetőség van, amelyet az Atlasz legnagyobb erősségének tartok, hiszen – megfelelő moderációval  –  igen gazdag és széles spektrumú tudástár építhető, adott esetben éppen a szóban forgó nyelv használóinak közreműködésével.
A cikk végére már biztos mindenki alig várja, hogy rákereshessen a Magyarország területén található kihalófélben lévő nyelvekre, én azonban Romániába vagy Moldovába venném az irányt, ahol is hozzávetőlegesen 25000-en beszélik magyar nyelvünk egyik elszigetelten élő távoli nyelvváltozatát, a csángómagyart. Igen, ez is fent van a térképen, súlyosan veszélyeztetett kategóriában, ami azt jelenti, hogy a nyelvjárást főként a nagyszülők vagy az idősebb generációk beszélik; és noha a szülők generációja ezt talán megérti, a gyerekekkel vagy egymás között már nem használja. Területileg a romániai Moldva Bákó, Neamţ és Iaşi megyéinek települései és Moldova néhány falva jelentik a csángómagyar nyelvjárás otthonát. Azt azonban nem tudni, hogy állapota javuló vagy romló tendenciát mutat-e, hiszen a szócikk információi jelenleg még elég szűkösek – üres például a nyelvváltozatról szóló tudományos írások bibliográfiájának fenntartott hely is.

Arra buzdítjuk tehát az anyanyelvápoló.hu olvasóit, a csángó vagy más veszélyeztetett nyelvek ismerőit, szakértőit, hogy hozzászólásaikkal, információikkal segítsék azt a munkát, amelyet az UNESCO végez a kihalás szélén álló nyelvek pusztulásának lassítása, visszafordítása érdekében. Mert hiszen – ahogy az Atlasz készítői fogalmaznak – „a leíratlan, dokumentálatlan nyelvek eltűnésével az emberiség nem csak kulturális vagyont, de egy fontos és kivételes tudásörökséget is elveszt, mely a bennszülött nyelvekben rejlik”.

Az Atlasz a világ veszélyeztetett nyelveiről ezen a linken érhető el: http://www.unesco.org/culture/languages-atlas/

Neuberger Eszter

7 hozzászólás

  • erpe szerint:

    Nagyon szomorú, hogy még mindig akad, aki a „csángómagyar
    nyelvjárást” „csángómagyar nyelvnek” nevezi, és még szomorúbb az, hogy még az
    Anyanyelvápolók Szövetsége honlapján is ezt lehet olvasni! Sajnos, saját lábunk
    alatt vágjuk le a fát.

    • ASZ szerint:

      Köszönjük szépen a figyelmeztetést! A cikkben is írjuk, hogy „hozzávetőlegesen 25000-en beszélik magyar nyelvünk egyik elszigetelten élő távoli nyelvváltozatát”. Minden máshol azért kerülhetett be a cikkbe a „csángómagyar nyelv” kifejezés, mivel az UNESCO a Veszélyeztett nyelvek atlaszában is csángómagyar nyelvről beszél. De mi nagyon szívesen javítjuk mindenhol ezt, hiszent tudjuk, hogy a csángó nyelvjárás egy regionális nyelvváltozata a magyar nyelvnek.

  • Jankó szerint:

    Miért hiányzik a bibliográfia? Sok tudományos írás készült a moldvai magyarságról, ezen belül több cikk szól elsősorban nyelvükről, nyelvi állapotokról. Yrjö Wichmann és Csűry Bálint már a 20. század elején foglalkozott a témával. Tánczos Vilmos a Kolozsvári BBTE Néprajz tanszékéről a közelmúltban végzett nyelvállapot kutatásait az interneten is publikálta (http://www.kia.hu/konyvtar/erdely/nepes.htm). Az 5.328 tételt tartalmazó teljes gyűjtemény, “A moldvai csángók bibliográfiája” Ilyés Sándor szerkesztésében elérhető a http://csangobibliografia.adatbank.transindex.ro/ címen. Ennek utolsó (P) pontja a nyelvvel foglalkozik öt alcímre bontva.

    • ASZ szerint:

      A cikk nem a csángó dialektus teljeskörű bemutatására vállalkozott, csupán az UNESCO által készített Veszélyeztetett nyelvek világatlaszát szerette volna bemutatni, amelyben több ezer veszélyeztetett nyelvet is megjelöl a csángó nyelvjáráson kívül. Az atlasz elérhetősége meg is található a szöveg utolsó sorában. A fenti információk teljes mértékben onnan származnak. Mindenki nagy örömére azonban tényleg nagy irodalma van a csángó és más nyelvjárások kutatásának is. Ezt talán egy másik írásban lesz majd alkalmunk ismertetni. Köszönjük szépen a hozzászólást!

  • hoppá szerint:

    Ilyen , hogy csángómagyar nyelv nincs, még akkor sincs ha az UNESCO azt szeretné, ott is ki kéne javítani meg itt is :)

  • Ludwig szerint:

    Tisztelt ASZ!

    Azt szeretném kérdezni, miért írják egybe, hogy csángómagyar (Csángó Hungarian)?

    székely/csángó magyar

    2011. 06. 07.

    Egy honlap neve: Moldvai Csángómagyarok Szövetsége. Ez mennyire mérvadó? Hogyan írjuk azt, hogy székely magyarok és csángó magyarok?Az OH. alapján a ’csángó magyar’ (vö. 564. o.) és ennek analógiájára a ’székely magyar’ is különírandó. Ennek oka az, hogy a ’csángó’ és a ’székely’ szavak egy identitást jeleznek a magyar nemzeten belül, tehát nyelvtanilag egy jelzős szerkezettel van dolgunk. Az említett honlap (szervezet) neve tehát helyesen: Moldvai Csángó Magyarok Szövetsége.

    Fentieket a Manyszi oldalán olvashatjuk.
    Üdvözlettel:
    Jahnel, Ludwig

Leave a Reply