2014. május 19-én tartották a Petőfi Irodalmi Múzeum dísztermében A Magyar Nyelv Múzeuma által kiadott A nyelv lelke, a lélek nyelve című kötet bemutatóját. A két intézmény között, mint azt E. Csorba Csilla főigazgató asszony és Nyiri Péter, A Magyar Nyelv Múzeumának igazgatója is kiemelte, szoros az együttműködés, különösen mióta ez utóbbi a PIM részévé vált.
A kötetet Czifra Mariann irodalomtörténész ismertette, elmondva, hogy a Múzsák Kertje – A Magyar Nyelv Múzeuma Füzetei sorozat második kiadványában szereplő tanulmányok nagy része a múzeum konferenciáinak, illetve a Testvérmúzsák nevet viselő előadássorozatának keretében hangzott el. Az irodalomtörténész kiemelte, hogy a tanulmányok, esszék és értekezések különösen tanárok és diákok érdeklődését kelthetik fel, de bárki haszonnal forgathatja, aki Kazinczy Ferenc kora, illetve a nyelvvel kapcsolatos aktuális kérdések iránt érdeklődik.
A bemutató után a közönség részletet hallhatott Jászter Beáta Török Sophie-ról szóló tanulmányából Széman E. Rózsa előadásában, majd Nyiri Péter tartott rövid ismertetőt A Magyar Nyelv Múzeumáról, valamint a nemrégen nyílt Nyelvlesen című kiállításról. A Nyelvlesen egy nyomozás története, a látogatók három Kazinczy-korabeli fiatal valamelyikének bőrébe bújva segítenek a nyelvújító költőnek megtalálnia az Ortológus és neológus elveszett példányát. A jelenlévők megtudhatták, hogy a kiállításnak nem titkolt célja visszavezetni a számítógépeken, okostelefonokon felnövő generációt a valós, kézzel fogható játékokhoz, így az interaktív tárlatban nem kaptak helyet digitális eszközök, a látogatóknak valós tárgyakkal kell játszaniuk. Az új tárlatot nemrégiben a Nyelvőrző is bemutatta.
A könyvbemutatót Kerner Mária fuvolajátéka zárta.
A kötet bemutatójának a Petőfi Irodalmi Múzeum adott otthont
További képek a médiatárban »
Mit rejt a kötet?
Amint Nyiri Péter, a kötet szerkesztője előszavában írja: „A Petőfi Irodalmi Múzeum által biztosított széles körű szakmai háttér és az anyanyelvi és irodalmi szervezetekkel kialakított jó kapcsolat révén szakmai műhelyünk is erősödött, így kötetünk tartalma is gazdagodott.” – A nyelv lelke, a lélek nyelve öt tematikus csoportban adja közre a különféle tanulmányokat, előadásszövegeket. A könyv, bár valamilyen formában minden szövege a nyelvhez kapcsolódik, interdiszciplináris jellegű, így a különféle tudományok, sőt akár a sportnyelv vagy a dalszövegek nyelve iránt érdeklődők is haszonnal és élvezettel forgathatják.
Az elmúlt évben Széphalmon, a III. anyanyelvi juniális keretében megrendezett Weöres 100 esszékonferencián irodalmárok és nyelvészek (többek között Pomogáts Béla, Nagy L. János, Balázs Géza, Nyiri Péter) beszéltek Weöres Sándor különös költői és nyelvi világáról a költő születésének 100. évfordulóján. A Testvérmúzsák elnevezésű művelődéstörténeti előadássorozatát a múzeum azzal a céllal indította útjára, hogy betekintést nyújtson a magyar kultúra kevésbé ismert területeire.
A nyelv lelke, a lélek nyelv c. kötetre rengetegen voltak kíváncsiak
További képek a médiatárban »
Előadások a jelenkori nyelvújítástól a humorig
A jelen kötet a 2013-as évben elhangzott előadások anyagát tartalmazza – olvashatunk Török Zsófiáról (Jászter Beáta), a nyelvújítás „lélektanáról” (Kováts Dániel), de jelenkori nyelvújítási kísérletekről is (Minya Károly), vagy a dalszövegekben megjelenő neologizmusokról (Hujber Szabolcs). Nyiri Péter előszavában kiemeli: Nyelvünk mesterei címmel új rovatot indítanak, melynek szövegeiből megismerhető például egy karácsonyi kántáló története, olvashatunk Tömörkény István humoráról, és azt is megtudhatjuk, hogy milyen volt Kazinczy kolozsvári látogatása – Péter László, Bogdán Lajos, Kovács Ida valamint Gyapay László és Tudsnády László tollából.
A múzeum jó kapcsolatot ápol az Anyanyelvápolók Szövetségével – ezt példázza az Anyanyelvi művelődés tematikus blokk is, melynek első írásában Kerekes Barnabás a beszédművelő mozgalom nyelvművelésben betöltött szerepéről, valamint a mozgalom elindítójáról, Péchy Blankáról beszél. Az előadás apropója volt a Beszélni nehéz! és a Szóról – szóval műsorok levélanyagának A Magyar Nyelv Múzeumába való kerülése. Leskó Sándorné, Szathmáry-Király Ágnes, valamint Fehér József írásaiban pedig múzeumpedagógiai tapasztalatokról, a múzeum közművelődési tevékenységéről és a sátoraljaújhelyi Kazinczy-múzeum új kiállításáról olvashatunk. A kötet az elmúlt év nyelvészeti-irodalmi kiadványainak szemléje zárja.
A múzeum munkatársai a kötetbemutatón
További képek a médiatárban »
E. Csorba Csilla, a Petőfi Irodalmi Múzeum főigazgatója így zárja köszönőjét: „Örülök, hogy a múzsák kertjében a testvérmúzsák újra összetalálkoznak, s mint a Petőfi Irodalmi Múzeum Lotz-termének mennyezetén lévő múzsákat ábrázoló festményen, egymásra és az alattuk zajló életre figyelve őrzik irodalom, költészet, festészet, zene szellemre, lélekre ható kisugárzását.” A nyelv lelke, a lélek nyelve című kötet változatos tartalmával és közérthető nyelvével szakmaibeliek és laikus olvasók érdeklődésére egyaránt számot tarthat.
szerk.
