2019 októberének második szombatján tartotta meg az erdélyi Georgius Aranka Társaság ifjúsági tagozata az immár hagyományosnak mondható tanévnyitó tanácskozását Kolozsváron. Az eseményről Burkhardt Zsófia, a Kolozsvári Református Kollégium XII. C osztályos tanulója tudósít.
„A fazék csak a maga egészében fazék, a részeiben már haszontalan cserép.” Ravasz Lászlótól származik a jelmondat, amelynek szellemében összegyűltünk 2019. október 12-én Kolozsváron, az Apáczai Csere János Elméleti Líceum egyik tantermében. A Georgius Aranka Társaság által szervezett alkalom nemcsak szakmai tanácskozást, hanem határokon átnyúló baráti találkozót is jelentett, hiszen a helyieken kívül az Anyanyelvápolók Szövetsége vezetőségének, valamint Ifjúsági Szervezetének néhány tagja is részt vett az eseményen. Szegedtől kezdve Budapesten át egészen Csíkszeredáig mindenfelől érkeztek fiatalok, akik idén nyáron vagy az előző években valamikor együtt táboroztak, versenyeztek: vezetőségi tagok, szervezők és a közösségre kíváncsi érdeklődők.
A déli gyülekezés örömteli perceket, sőt órákat foglalt magába: kitörő boldogsággal ugrottunk egymás nyakába a rég nem látott barátokkal. Az ismerős arcok láttán akaratlanul is felidéződött bennünk a rengeteg nyári emlék. Az „Emlékszel arra, hogy…”, „Milyen jó volt…”, „Bezzeg Zsobokon…” típusú beszélgetések, hangos csicsergés a közös ebéd végéig tartott. Az esemény hivatalos(abb) része ekkor kezdődött, ámbár a hangulat továbbra is bensőséges, családias maradt.
Röviden és szeretettel köszöntötte a résztvevőket Széman Emese Rózsa, az Ifjúsági Tagozat vezércsillaga, Airizer Andrea, a zsoboki táborok egyik főszervezője, valamint Farmati Anna, a Georgius Aranka Társaság elnöke. Kerekes Barnabás tanár úr köszöntő beszéde során hangzott el a bevezetőben említett Ravasz László-idézet, valamint a két személyes névmással kifejezhető kétféle életút: az én és a mi.
A köszöntések után bemutatkozott a jelenleg aktív, úgymond régi ifjúsági vezetőség: Airizer Andrea, Barazsuly Viktória Adrienn, Csonta Réka, Ecsedy-Baumann Brigitta, Ecsedy-Baumann Edina, Finta Klára Enikő, Lukács Dániel Mátyás, Széman Emese Rózsa, Szombatfalvi Klára, Szökőcs Zsófia, Tasnádi István, Török Karola és Újvári Anna. Ezt követően derült fény a frissen megválasztott tagok névsorára: Füstös Paul, Nagy Izabella, Simon Brigitta, Tasnádi Zoltán és Varga Renáta került újonnan a szervezőcsapatba.
A továbbiakban az idén nyáron megszervezett zsoboki és széphalmi táborról készült összefoglaló videókat néztük meg. A képeket, jeleneteket látva hatalmasakat nevettünk, és ismét hevesen tört fel bennünk a már fogalommá vált Zsobok-érzés, mely még tovább erősödött, amikor a vetítés után körbeültünk, és a Bordi-estről ismert kedvenc dalainkat énekeltük el gitárkísérettel.
Az esemény hivatalos része ezután véget ért, de a közös vacsoráig újból elmerültünk a beszélgetésben és társasjátékozásban. Végül a vacsoránál éjszakába nyúlóan, záróráig folyt a társalgás, énekelgetés. Búcsúzáskor alig bírtunk elválni egymástól.
Akárcsak a zsoboki tábort, ezt az eseményt is három alliteráló jellemzővel tudnám összefoglalni: boldog bizsergés, meleg mosolyok, sziporkázó szellem. A találkozó megerősítette bennünk, hogy ne haszontalan cserepekként éljük mindennapjainkat, hanem legyünk a közösségünk – a „fazék” – méltó, alázatos és büszke részei, hiszen csak így alkothatunk egységet. Máris alig várjuk a következő „fazakasodási” alkalmat!
