Közösség és nyelv

Esztergomi és tatai diákok képviselik a megyét a Kazinczy-verseny döntőjében

2015. március 03. március 18th, 2017 Nincs hozzászólás

Február végén zajlott a hagyományosan Tatán megrendezésre kerülő Szép magyar beszéd verseny Komárom-Esztergom megyei döntője. A magyarországi középiskolai versenyek legrégebbi és egyik legrangosabb megmérettetésén Horváth Ádám, az esztergomi Temesvári Pelbárt Ferences Gimnázium diákja, valamint Kerti Kornélia Anna, a tatai Eötvös József Gimnázium tanulója jutott a győri országos döntőbe. Idén megismétlődhet az, ami évekkel ezelőtt Kováts Dénesnek volt köszönhető: a megyét és Esztergom városát is Kazinczy-éremmel gazdagíthatja egy tanuló.

2015. február 20-án, pénteken rendezték meg Tatán, a református gimnáziumban az évről évre visszatérő Szép magyar beszéd verseny megyei döntőjét. A verseny szervezője, Geiszelhardt Zsófia elnöknek idén Kerekes Barnabás tanár urat hívta meg, az Anyanyelvápolók Szövetségének alelnökét. Kerekes tanár úr a verseny végén értékelésében hallatlan precizitással sorolta fel azt a közel húsz szempontot, amely alapján egy kompetens zsűri dönteni tud a felolvasások közti különbségekről.

A szokásoknak megfelelően Illés Dániel igazgató köszöntötte a verseny résztvevőit. Rövid beszédében megemlítette azt is, hogy iskolájuk fennállásának 10 éves jubileumát ünnepli, továbbá nagy szeretettel és tisztelettel beszélt arról a végzős diákjukról (Bogyó Péter), akinek képeit az aula kiállítóterében lehetett megtekinteni. A tatai református iskola vendégszeretete méltán lehetne híres az odafigyelésről és a szervezés gondosságáról. Kerekes Barnabás számára is feltűnt ez a kedvesség, a verseny ünnepi eseménnyé tétele, ezért elköszönésekor külön kiemelte a vendéglátók „lélekjelenlétét”.

Maga a verseny a több évtizedes forgatókönyvet követte. A szabadon választható szövegek után Deme László nyelvészprofesszor egyik szövegrészletét kellett a diákoknak felolvasniuk értően és értetően. Talán a legtöbb tanulónak az utolsó bekezdés összetettsége okozta a kihívást, de általában magas színvonalon teljesített mindenki. A versenyhelyzet okozta megpróbáltatás is hozzájárult ahhoz, hogy egyértelmű végeredmény szülessen: két diák, Horváth Ádám (esztergomi ferences gimnázium) és Kerti Kornélia Anna (tatai Eötvös József Gimnázium) képviselik majd Komárom-Esztergom megyét a közelgő győri országos döntőben.

Aki egyszer Győrbe eljut…

Kerekes Barnabás ezzel kapcsolatban külön kiemelte, hogy az idei döntő nagy jelentőséggel bír a jubileum miatt. A Szép magyar beszéd verseny Péchy Blankától ívelő 50 éves pályája a magyar nyelv, a nyelvművelés, a magyarság kultúrájának alappillére. Számtalan irodalmi példával tudnánk alátámasztani ennek a mondatnak az igazságtartalmát, kezdve Kazinczytól Deme Lászlón át a jelenben is hatékonyan működő Anyanyelvápolók Szövetségéig, de nem szükséges, hiszen minden jóérzésű magyar ember tudja, hogy anyanyelvünk nélkül már régen gyarmatországgá váltunk volna.

Az édes anyanyelv megtartó ereje nem csak határon túl fontos kérdés. Diákok ezrei nőnek fel úgy, hogy ezen ősi nyelvünk szépségére aligha csodálkoztak rá az iskolai oktatás ügyetlensége miatt. Az anyanyelvet beszélni kell, megszólaltatni – szépen és helyesen, azoknak a szabályoknak megfelelően, amelyek sajátossá teszik és leginkább különbözővé a többi nyelvtől. Amíg lesznek olyan diákok és természetesen felkészítő tanárok, akik idejükből áldoznak az anyanyelvápolás ügyére, biztosak lehetünk nemzetünk fennmaradásában. Ha valaki életében egyszer már eljutott Győrbe, függetlenül attól, hogy ott diákja hogyan szerepelt, megérzi ennek a gondolatnak jövőbemutató erejét. Anyanyelvünkkel foglalkozni feladat is, de számomra mindenekelőtt: ünnep. A magyarság ünnepe.

Jól ünnepelni csak felkészülten lehet. Ezért is szolgált nagy örömömre, hogy Kerekes tanár úr a verseny végén hosszasan és sok példa alátámasztásával tanított a helyes olvasás szabályaira, amelyeket észben kell tartani a készülés során tanárnak, diának egyaránt.

Ha egy mondatban akarnánk összefoglalni a Szép magyar beszéd verseny, vagy rövidebben csak a Kazinczy-verseny lényegét, akkor azt mondhatjuk Kerekes Barnabás tanár úr szavajárásával, hogy a felolvasónak értőn-értetően és természetes hangon kell a szöveget felhangosítania, megszólaltatnia a hallgatóság számára.

Keppel Dániel
az esztergomi Temesvári Pelbárt Ferences Gimnázium tanára

Képek forrása: helloesztergom.hu

Ha Ön is részt vett egy megyei Szép magyar beszéd versenyen mint szervező vagy felkészítő tanár, kérjük, juttassa el hozzánk a megyei versenyről szóló beszámolóját a posta@anyanyelvapolo.hu címre!

Leave a Reply