Februárban két fontos, anyanyelvünkhöz kapcsolódó nap is van. Az egyik február 13-a, az Anyanyelvápolók Szövetsége tiszteletbeli elnöke, Grétsy László születésnapja, idén pont a 90. A másik február 21-e az anyanyelvek napja, amelyen 1999 óta az UNESCO felhívására világszerte megemlékeznek az anyanyelvekről. Éppen e két nap között „félúton”, február 17-én csütörtökön tartottuk Nyelvőrző Szalonunkat a Józsa Judit Galériában.
Matula Ágnes nagysikerű sorozatának mostani alkalmát Grétsy László professzor köszöntésének szentelte. Józsa Judit, a Galéria tulajdonosa köszöntőjében kiemelte, hogy Grétsy László a nemzetközpontú nyelvművelés meghirdetésével elévülhetetlen tettet hajtott végre. Kiss Gábor, a Tinta Kiadó igazgatója felidézte, milyen sok közös munka köti őt és kiadóját Grétsy tanár úrhoz, de az egyik legkedvesebbnek a mostanit, A nyelvész – emberközelből című kötetet tartja, amelyben Grétsy László egész életútját, pályáját megosztja olvasóival. A kötet szerkesztője, Grétsy professzor beszélgetőtársa Erdélyi Erzsébet volt, aki elárulta a közönségnek, hogy nem mindig volt könnyű megnyitnia Grétsy tanár urat, aki gyakran elkalandozott magánéleti történetei helyett az anyanyelv felé, de végül mély vallomásait is meg tudta örökíteni a 90 éves nyelvésznek.
Juhász Judit, az Anyanyelvápolók Szövetsége elnöke születésnapi köszöntőjében bevallotta, hogy az anyanyelvi mozgalom összetartása nem mindig könnyű küldetés, mégis rengeteg örömet jelent számára. Köszönetet mondott Grétsy tanár úrnak, hogy megajándékozta ezzel, hiszen őt kjelölte a Szövetség élére utódául. Juhász Judit hozzátette: Grétsy László tanár úr Lőrincze Lajos legnagyobb tanítványa volt, mégsincs Lőrincze-díja, hiszen a díjalapítók között volt. A Szövetség elnöksége úgy érezte, a kerek születésnap nem múlhat el anélkül, hogy meglepetésül nem kapja meg a kitüntetést immár ő is! Juhász Judit elnök kifejezte, hogy reméli, sokáig követi még Grétsy tanár úr a Szövetség munkáját, megajándékoz bennünket jelenlétével, az Édes Anyanyelvünkben pedig rejtvényeivel.
Az ünnepi torta felvágása előtt Grétsy László is szót kért. Életét összefoglalva megosztotta azt, hogy sokáig nem hitte el, hogy annyit tett anyanyelvünkért, amennyire az emberek elismerik, szeretik őt. Hozzátette, hogy mostanra be kell látnia, hogy hét évtizedes pályája során mind a tudományos életben, mind a nagyközönség előtt az anyanyelvi kultúra ügyéért eredményesen dolgozott. Egészen kiskora óta a magyar nyelvvel szeretett volna törődni: megmutatni, hogy milyen kincs is az az anyanyelv, ami nemzeti létünk legfőbb megtartó ereje volt. Nyelvészként, nyelvművelőként – Lőrincze szavaival mondva – a nép szívéhez szeretett volna elérni, és ez sikerült is – állapította meg. Grétsy tanár úr megosztotta, hogy születésnapja másnapján Magyarország köztársasági elnöke és miniszterelnöke is levélben köszöntette, ami rendkívül sokat jelentett neki. Azzal zárta gondolatait, hogy noha visszavonultabban él, mint korábban, szívesen foglalkozik most is legkedvesebb hobbijával, anyanyelvi játékok készítésével, valamint nyelvművelő cikkek írásával. A Nyelvőrző Szalon állandó résztvevői mellett az Anyanyelvápolók Szövetsége tagjai, valamint Grétsy tanár úr munka- és pályatársai is nagy számban köszöntötték az ünnepeltet.
Képek: Reiser György Lukács
