2022. szeptember 21-24. között immár negyedszer került sor – az Anyanyelvápolók Szövetsége és a Magyar Napló Kiadó közreműködésével – a határtalan magyar irodalom konferenciára Badacsonyban. A rendezvény védnöke – immár hagyományosan – Szili Katalin miniszterelnöki megbízott, az Országgyűlés korábbi elnöke volt. A résztvevők s így az előadók száma örvendetes módon minden évben néhány fővel gyarapszik. Ennek ellenére, ahogy a jelenlévők hangsúlyozták, sikerült megőrizni a baráti, családias hangulatot, amire a rendezők a továbbiakban is törekedni akarnak.
Az idei rendezvény központi témájául az irodalmi évfordulók szolgáltak. A sajtóban is a legtöbbször Tamási Áronról esik szó, a konferencia is egy teljes szekcióval adózott tiszteletének, amelynek előadói Sipos Lajos professzor, Medgyessy Éva, Pál-Lukács Zsófia, Molnár Zsolt és Sántha Attila voltak.
De Tamási Áronon kívül évfordulója van – egyebek között – Gárdonyi Gézának, akiről és akinek kapcsán Egey Emese, Finta Éva és – közvetve, egy nyelvjárásban előadott Göre Gábor-utánzattal – Pusztay János beszélt; Karinthy Frigyesnek, róla Fábián László és Moritz László értekezett. Rajtuk kívül több határon túli írónak, költőnek is van évfordulója, amiről részben tudhat a hazai közvélemény, így Dsida Jenőről, akiről Muzsnay Árpád tartott előadást, illetve a Dsida-versek angol nyelvű fordításáról Bertha Csilla. Több évforduló azonban kevésbé ismert, s a konferencia határon túli résztvevőinek előadásából szerezhettünk róluk tudomást. A kárpátaljai irodalom jubilánsairól Dupka György és Zékány Krisztina, a felvidéki jubilánsról, Ozsvald Árpádról Máté László beszélt, Cseke Péter Kemény János írói indulásának műhelyeit mutatta be. Kelemen Mária, mintegy megelőzve a közelgő évfordulót, Petőfi Sándorról tartott előadást. A magyar irodalom román fordítóját, Gelu Pateanut Farkas Wellmann Endre idézte meg. Pomozi Péter egy a két világháború között szerkesztett észt nyelvű magyar irodalmi antológiát hasonlított össze az 1990-es években általa összeállítottal – az évfordulók jegyében.
A konferencia programját nagyban gazdagították az olyan magas színvonalú, művészi stílusban megfogalmazott előadások, mint Árkossy Istvánnak Áprily Lajosról, Jánosi Zoltánnak a Nagy László verseiből kisugárzó Csokonai-arcképről tartott előadása. Verselméleti, illetve nyelvi kérdésekről Bertha Zoltán, Fűzfa Balázs és Karádi Zsolt beszélt. Érdekes összefüggést tárt fel jog és irodalom kapcsolatáról Andrási Dorottya Mikszáth Különös házasság című regénye alapján. Irodalom és a szociográfiai emlékezet kérdéséről beszélt Horváth Júlia Borbála Trianontól az ukrán határig című előadásában. Informatív volt Bonczidai Éva nagy lelkesültséggel fűtött beszámolója az általa szerkesztett Magyar Kultúra magazin küldetéséről.
A konferencia kiegészítő programjában szerepelt egy összeállítás Keresztury Dezső verseiből, melyeket Pusztay János adott elő. Ezzel nemcsak a tavaly megkezdett hagyomány folytatódott, amikor az akkor friss Kossuth-díjas Vári Fábián László verseiből készült összeállítás, hanem a versválogatás megidézte a hely szellemét is, ti. a konferenciának helyt adó művelődési ház közvetlen szomszédságában áll Keresztury Dezső egykori szőlősháza, ahonnan az 1930-as években elindult Kodály Éneklő ifjúság mozgalma. Ebben a házban jöttek ugyanis össze az énektanárok, akik vállalták a mozgalom kiszélesítését, amint ezt a ház falán elhelyezett márványtáblák is hirdetik. 2008-2013 között ebben az épületben működött a Collegium Fenno-Ugricum intézet, amely a tudományos tevékenységen túl rendszeresen szervezett irodalmi esteket, köztük Keresztury-estet is, továbbá tudományos-ismeretterjesztő előadásokat a település lakosainak.
A konferencia előadásai – ahogy az eddigi konferenciákéi is – a Magyar Napló Kiadó Határtalan magyar irodalom sorozatában látnak napvilágot.
